Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2010. május 20., csütörtök

400 éve élt IV. Henrik Francia Király

A 400 éve élt IV. Henrikre emlékeznek idén a franciák, akinek uralkodása alatt sikerült stabilizálni, egyesíteni és gyarapítani az országot!

 














Henrikre emlékeznek, akinek személye egyre népszerűbb az országban. Az uralkodó ugyanis kemény kézzel stabilizálta a gazdaságot. Népszerű alakja ellepte a párizsi utcákat: magazinok címlapjairól, hirdetésekről, és kirakatokból mosolyog a franciákra, míg a párizsi útikalauzok IV. Henrik-túrákat hirdetnek, és a mókából a múzeumok sem maradnak ki. A Pireneusok térségében az egykori uralkodó kedvelt ételeit készítik a turistáknak, és nincs olyan francia település, ahol ne emlékeznének rá valamilyen formában. Francois Bayrou, a francia MoDem vezetője, korábbi elnökjelölt szerint az uralkodónak ott a helye de Gaulle és Napóleon mellett: Henrik ugyanis nem úszott az árral, és nem ment szembe vele, hanem egyszerűen eltérítette a folyót. A Nouvel Observateur múlt heti összeállításában pedig így fogalmazott: jó lenne, ha Sarkozy leülne, és tanulna a királytól. A rajongás érthető: nagyon népszerű lehet egy olyan vezető, aki nem csak a pénzügyeket tartotta kordában, hanem megoldást nyújtott a gazdasági növekedésre. Életrajzírója, Gonzague Saint-Bris történész szerint a franciák úgy érzik, hogy a katedrálisok árnyékában szükség van Henrikre, aki egyesíti a nemzetet.

Ifjúkora 

Henriket római katolikusnak keresztelték, de protestánsként nevelték; anyja a kálvinizmust rendelte Navarra államvallásává. Henrik tizenévesen csatlakozott a hugenottákhoz. 1572-ben, anyja halálával Navarra királya lett. Még ez év augusztus 18-án elvette Valois Margitot, IX. Károly francia király testvérét. Anyósa Medici Katalin. III. Henrik oldalán részt vett a francia politikában. A király utódjául Navarrai Henriket jelölte ki. Henrik esélyeit növelte, hogy a száli törvény (Lex Salica) szerint ő volt a Capet-dinasztia legidősebb férfi tagja (IX., azaz Szent Lajos király közvetlen fiúági leszármazottja).

A francia királyi korona birtokosa

Henrik támogatást kapott I. Erzsébet angol királynőtől is. Bölcs politikusként belátta, hogy a zömében katolikus királyság koronáját katolikusként kell megkapnia. Ekkor hangzott el híres, szállóigévé vált mondása: „Párizs megér egy misét!”. 1594. február 27-én koronázták királlyá, a Chartres-i székesegyházban. Henriket kedvelték alattvalói, és a franciák még ma is mint jó királyra emlékeznek rá. Egy anekdota szerint azt kívánta népének, hogy vasárnap minden francia fazekában egy tyúk főjön.

mult-kor.hu, wikipedia

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés