Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2016. június 4., szombat

Nemzeti Összetartozás Napja

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

 

 


Az I. világháború végeztével 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták. A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el. A következmények az egész országot sokkolták, a magyarság tetszhalott állapotba került. Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre. Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”



2016. június 3., péntek

KORONÁZÁSI ÜNNEPI JÁTÉKOK 2016







KORONÁZÁSI ÜNNEPI JÁTÉKOK
Székesfehérvár
2016. augusztus 13–15.

Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, Szent István, Szent László, majd Könyves Kálmán életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe.

A IV. Koronázási Ünnepi Játékokon II. (Vak) Béla, a fény koldusa nem csak a Fény utca falaira vetített mozgó történelmi képregényen és a színes középkori vásári forgatagban jelenik majd meg. A Koronázási szertartásjátékban – augusztus 13-án és 14-én – a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezésében felelevenítik a király látó életének utolsó képeit, bemutatják a világtalan országvezető küzdelmeit. Történetének fontos eseményeit idézik meg a hagyományőrzők és a tizenöt darab, közel öt méter magas királyi óriásbáb is.


Szent Korona Ballon Felvidék felett

Szent Korona Ballon repül Felvidék felett..



2016. június 1., szerda

Budavári Királyi Palota felújítása - tervek







Beregszászon folytatódik a Feszty Árpád-emlékév



Történelmi vetélkedőt, kirándulást, íjászati rekordkísérletet és művelődéstörténeti előadást is felölelő programsorozattal folytatódik a Feszty Árpád-emlékév a kárpátaljai Beregszászon június 2. és 4. között – közölte a Feszty-körkép Alapítvány. A közlemény szerint a beregszászi program június 2-án Ozsváth Sándor művelődéstörténész Kik vagyunk mi, avagy magyarságunk eredete című előadásával veszi kezdetét a megnyitó után. Másnap, június 3-án a honfoglalás Feszty Árpádot is megihlető emblematikus helyszínéhez, a Vereckei-hágóhoz, a Volóci-völgybe, valamint a munkácsi várhoz szerveznek kirándulást. A kiránduláson egy rekordkísérletnek is tanúi lehetnek a résztvevők, ugyanis Mónus József világbajnok harci íjász megkísérli átlőni a Vereckei-hágót. Az emlékév részeként az alapítvány történelmi- és kulturális vetélkedőt szervez a 10 és 18 év közötti magyar fiatalok számára, amelynek Kolozsvár után a második fordulóját a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rendezik meg június 4-én. A vetélkedőn a honfoglaló magyarok hét vezérére utalva hét csapat méri össze a tudását, közülük ötöt Beregszász delegál, míg két vendégcsapat érkezik Vácról és Kolozsvárról. A program részét képezi A lovasíjász című film vetítése, valamint a szereplőivel való közönségtalálkozó is – olvasható a közleményben, amely felidézi: a Feszty-körkép Alapítvány abból az alkalomból nyilvánította Feszty Árpád-emlékévvé 2016-ot, hogy a festőművész 160 éve született, és művésztársaival együtt 120 éve festette meg a magyarok kárpát-medencei honfoglalásának a monumentális festményét. A Feszty-körképként ismert műalkotás az ópusztaszeri emlékparkban tekinthető meg. Az emlékév további állomásai között szerepel Szabadka, valamint Feszty Árpád életének utolsó helyszíne, a horvátországi Lovran is. A rendezvénysorozat lezárásaként konferenciát szerveznek a szlovákiai Komáromban található Dunamenti Múzeumban, ahol képzőművészeti, művelődéstörténeti és történészi előadások fognak elhangozni – áll a Feszty-körkép Alapítvány közleményében.

MTI

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés