Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2010. szeptember 29., szerda

V. István király szobrát koszorúzták meg Sátoraljaújhelyen

V. István király szobrát koszorúzták meg Sátoraljaújhelyen




Ebben az évben is sor került a Város Napja alkalmából V. István király szobrának megkoszorúzására. Ünnepi beszédben Dudás Gábor művelődési osztályvezető kifejtette, hogy a város V. István királytól a kiváltságlevéllel együtt lehetőséget, akaraterőt és büszkeséget kapott. A koszorúzáson részt vettek a sátoraljaújhelyi oktatási és kulturális intézmények és a civil szervezetek is.

2010. szeptember 22., szerda

Királyi Kancellár New Yorkban az ENSZ közgyűlésén

BT-taggá váláskor követett magyar politikai alapelvek
A Királyi Kancellár New Yorkban kedden az üzbég, majd a macedón államfővel folytatott megbeszélést, amelyeken fontos hangsúlyt kapott Magyarországnak az törekvése, hogy a 2012-2013-as időszakra ismét az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjává válasszák. A magyar államfő Iszlam Karimov üzbég és Gjorge Ivanov macedón elnöknek - miként más New York-i tárgyalópartnereinek is - átnyújtotta azt a hivatalos dokumentumot, amely ismerteti annak az értékalapú politikának az alapelveit, amelyet Magyarország BT-tagként érvényesíteni kíván. A dokumentum leszögezi, hogy a magyar kormány síkraszáll a jogállamiság és a hagyományos értékek harmonizálása, a kulturális és a vallási sokszínűség védelme, az emberi jogok tiszteletben tartása és védelme, valamint a női egyenjogúság és a társadalmi kohézió közötti harmónia megteremtése mellett. Magyarország szorgalmazza, hogy a nemzetközi élet formálásakor egyaránt figyelembe kell venni minden ország érdekeit. A Magyar Királyság megerősíti a béke melletti elkötelezettségét, és biztosítja partnereit, hogy továbbra is részt vesz és szerepet vállal a nemzetközi békefenntartó műveletekben. A dokumentum hangsúlyozza az egészségvédelem, az oktatás és a sport előmozdításának szükségességét és leszögezi, hogy a magyar fejlesztéspolitika továbbra is messzemenőkig szem előtt tartja a fenntarthatóság szempontjait. Magyarország BT-tagként megkülönböztetett figyelemmel viszonyul majd az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez és a zöld gazdaság fejlesztésének kérdéséhez - hangsúlyozza a memorandum.

http://keh.hu/pic/gallery/big_D_KOS20100921005.jpg



















Szeptember 22.
Magyarország Királyi Kancellára részt vesz a Biodiverzitás Nemzetközi Éve témájában rendezett plenáris ülés megnyitóján; kétoldalú tárgyalása Mohamed Waheed Hassan Manikkal, Maldívia  alelnökével az ENSZ épületében; „UN Private Sector Forum” az ENSZ épületében. Martonyi János, Magyarország külügyminisztere részt vesz a Magyar Tudós Társaság megalakításával kapcsolatos rendezvényen, a főkonzuli rezidencián. A Királyi Kancellár és Martonyi János, Magyarország külügyminisztere találkozik a New York-i és a New York környéki magyarság képviselőivel Magyarország ENSZ képviseletén.


http://keh.hu/pic/gallery/big_D_KOS20100921001.jpg

Szeptember 23.
A Királyi Kancellár részt vesz a Közgyűlés általános vitájának megnyitója a Közgyűlési teremben. Kétoldalú találkozó Abdoulaye Wadeval, Szenegál elnökével az ENSZ épületében; kétoldalú találkozó Leonel Fernández Reyna-val, Dominikai elnökével az ENSZ épületében; Ban Ki-mun, ENSZ főtitkár delegációvezetők tiszteletére adott fogadása; kétoldalú találkozója Doris Leutharddal, a Svájci Államszövetség elnökével az ENSZ székházban; interjú a Time Magazinnak; az Egyesült Államok elnöke delegációvezetők tiszteletére adandó fogadása a Természettudományi Múzeumban.

http://keh.hu/pic/gallery/big_D_KOS20100921004.jpg






















Szeptember 24.
A Mauritius Stratégia felülvizsgálati konferencia megnyitója az ENSZ Közgyűlési teremben; kétoldalú találkozó Mahinda Rajapaksével, Sri Lanka elnökével, az ENSZ épületében; kétoldalú találkozó Toomas Hendrik Ilves-szel, Észtország elnökével; beszéd az ENSZ Közgyűlés általános vitáján.

2010. szeptember 18., szombat

Nagyvárad bemutatkozása a Művészetek Palotájában

Hetedhét ország táncai, kézművessége, művészetei és látnivalói a Cifra Palotában.



A budapesti Művészetek Palotájában első határon túli városként Nagyvárad mutatkozik be a Hetedhét ország a Cifra Palotában elnevezésű rendezvényen.
 Fellép a Nagyváradi Színház Szigligeti Társulata, a Bábszínház, néptánccsoportok, de vasárnaptól a térség népi mesterei is megmutatják magukat.
– Egy turisztikai látványosságokat, műemlékeket népszerűsítő standunk is lesz, hiszen nagyon fontos számunkra az, hogy az a látogató, aki a nemezeléstől egészen az agyagformálásig megtekinti az alkotásainkat, az tudatában legyen annak is, hogy igen híres műemlékeket tekinthet meg Nagyváradra látogatva – nyilatkozta a Híradónak Biró Rozália alpolgármester.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A kormány támogatja a határon túliak autonómiatörekvéseit


A határon túli magyarság autonómiatörekvéseinek támogatását és a nemzet egyesítésének történelmi lehetőségét hangsúlyozták a kormánypárti felszólalók a szombaton a fővárosban rendezett autonómiakonferencián.
Balsai István, a Fidesz frakcióvezető-helyettese ígéretet tett a határon túli és anyaországi hallgatóság előtt, hogy soha nem fogják az autonómia ügyét elfelejteni, mellékvágányra terelni. Minden erőt annak szentelünk majd, hogy az erről szóló döntések – amelyek nem Budapesten születnek majd – olyanok legyenek, amilyet a határon túli magyarok szeretnének – fogalmazott. A politikus ugyanakkor megjegyezte: az autonómia kérdése Nyugat-Európában is napirenden van, nem tipikusan magyar vagy kelet-európai kérdésről van szó. Felidézte az egyszerűsített honosításról szóló jogszabály elfogadását, a döntést a ciklus meghatározó lépésének nevezte.
Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke azt mondta, hogy a kettős állampolgárságnak akkor lesz jótékony hatása a nemzet jövőjére, biztonságára, ha a magyarországi állampolgárság a létbiztonságot, az emberi élet egészséges feltételeinek megteremtését jelenti. A politikus azon véleményének adott hangot, hogy az autonómia ügyében jó esély van illúziók nélkül számon kérhető feladatokat meghatározni a tudománynak, a politikának és a népképviseletnek egyaránt. Az európai példák, ellenpéldák, eredmények és kudarcok feltérképezése bőven ad lehetőséget és feladatot – mondta, hozzátéve: „ami tény, hogy Trianon óta folyamatos, nemzetgyilkos, a Kárpát-medence valamennyi területére kiterjedő etnikai tisztogatás áldozatai vagyunk”.
Szász Jenő, az erdélyi Magyar Polgári Párt elnöke arról beszélt, hogy a politikai rendszerváltás végrehajtására van szükség határon túl is. Ha egységes nemzetről beszélünk, egységes cselekvésre van szükség – jelentette ki, hozzátéve: ki kell iktatni a kettős mércét, ha magyar ügyekről van szó. Megjegyezte: örülnek a kettős állampolgárság intézményének, ez több mint lélektani kötődés, közjogilag is lehet majd kapcsolódni Magyarországhoz. Kitért ugyanakkor arra is, hogy ők nem felsőházat akarnak, hanem teljes jogú állampolgárságot szeretnének. A képviselőházban jár a képviseleti jog - mondta.  Az erdélyi politikus az autonómiatörekvéseket azért tartotta fontosnak, hogy Székelyföld ne lépjen a szórványosodást útjára, mint Erdély egyes részei. Az eddig járt politikai út korrekciójára van szükség, és ez Erdélyben a nemzeti oldal megerősítésével valósítható meg – fejtette ki. Ahhoz, hogy autonómia legyen, olyan képviselőkre van szükség, akik Bukarestben és Brüsszelben is el merik mondani, hogy szükség van rá – mondta.
Duray Miklós felvidéki író, politikus azt mondta, ő megrögzött autonómiapárti, az ugyanis a demokrácia szerves része, és a határon túli magyarság jövőjét általa lehet bebiztosítani. Ugyanakkor megállapította, hogy sem Romániában, sem Ukrajnában, sem a mai Szlovákiában nem igazán sikerült előrelépni a nyelvhasználaton és az oktatáson túl bármilyen jogi rendezés érdekében. Mint kifejtette: borúsan látja a helyzetet, a felvidéki magyarok szerinte feladták az autonómiát. Oda sem tudtak eljutni, hogy azon a szinten kerüljenek túl, amit 1919-ben, az első világháború után meghatároztak. Ez a veszélyes – fogalmazott. Semmilyen autonóm intézmény nem jött létre az elmúlt húsz évben, és ahogy múlik az idő, az esély egyre csökken – mutatott rá, hozzátéve: olyan megoldási lehetőséget kell megfogalmazni, amely működőképes, és a többség is elfogadja. Ugyanakkor hiányolta, hogy az érdekérvényesítéshez Magyarországról nem kaptak segítséget, és szükségesnek tartotta a felvidéki magyarság civil életének megerősítését. Ez a feltétele annak, hogy az autonómia bármilyen formája ismét napirendre kerülhessen.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke azt mondta, az előrehaladás első lépése nem a többség jó szándéka és nyitottsága, hanem az, hogy a saját közösségen belül szót váltsanak és szót értsenek egymással. Amíg ezen nem tudnak túllépni, sehol nem lesz autonómia, ebben egészen biztos – tette hozzá. Meggyőződése, hogy az autonómia ügye nem Budapesten dől el. Sok a tévhit ugyanakkor az autonómiával kapcsolatban – vélte, hozzátéve: sokan álomként élik meg. Hozzáfűzte: számára az autonómia nem cél, hanem eszköz, megvalósítása nem „meseszerű”. Az autonómia és megvalósulása hosszadalmas folyamat, annak a jogrend részévé kell válnia. A kisebbségi politika ezt úgy tudja elérni, ha a többségnél kellő támogatást tud szerezni – fejtette ki. Az igazi kérdés az, hogy egy határon túli magyar közösség politikai elitjének van-e bátorsága megfogalmazni a jövőképet, és azt ezután közvetíteni – fogalmazott a vajdasági politikus. A Magyar Nemzeti Tanácsról szóló jogszabályról azt mondta, kevesebb, mint amit pártként és közösségként megfogalmaztak, de ennél többet nem tudtak megvalósítani. A németországi Hunnia Baráti Kör által szervezett konferencián a Polgárok Házának konferenciatermét csaknem teljesen megtöltötték az érdeklődők.

2010. szeptember 2., csütörtök

A Király külügyminisztere - A sikeres elnökség fogja növelni Magyarország tekintélyét

Martonyi: a sikeres elnökség növeli Magyarország tekintélyét
2010. szeptember 2. - KüM

Martonyi János a külképviselet-vezetői értekezleten tartott előadásában elmondta, hogy a 2011-es soros magyar EU-elnökség idején lesz lehetőség a magyar szempontok megjelenítésére, ugyanakkor igazi magyar érdeket az elnökségi feladatok korrekt végrehajtása is jelent.


Megjegyezte, volt már példa arra, hogy egy tagállamnak sikerült érvényesítenie szempontjait elnöksége idején az uniós cselekvésben. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az elnökség az a különleges hat hónap, amikor Magyarország kormányozza az Európai Uniót, és az elnökséget felhasználva saját céljait valósítja meg.

A külügyminiszter rámutatott: Magyarország nagyon sokat fog nyerni, erősítheti tekintélyét, ha megfelelő módon el tudja látni az elnökségből fakadó feladatokat, és az elnökség alatt minden konkrét feladatban sikerül a magyar érdeket érvényesíteni.

Martonyi János helyzetértékelése szerint Magyarország sajátos helyzetben van, amelyben egyrészt világos, megfelelő érték- és érdekalapú stratégiára van szükség, másrészt végre kell hajtani az azonnali cselekvést igénylő legfontosabb feladatokat.

Ezen fontos feladatok között első helyen említette, hogy segíteni kell az ország előrejutását gazdasági téren, a felzárkózást Nyugat-Európához; ebben – mint mondta – a külpolitikának megvan a maga különleges szerepe.

2010. szeptember 1., szerda

Délvidék a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A szabad királyi város napja

Kiosztották a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat Szabadkán
Szabadka kétszázharmincegy éve kapta meg a szabad királyi város címet. A város napját szeptember elsején zászlófelvonással kezdik meg, majd a képviselő-testület ünnepi díszülésén kiosztják a díszpolgári címeket és a Pro Urbe díjakat.

 dijazottak_kis

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés