Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2015. február 27., péntek

Budavári Királyi Palota - újjáépítik a Palotaőrségi házat

A Budavári Palota rekonstrukcióját célzó Nemzeti Palota Terv részeként újjáépítik az egykori főőrségi épületet és a lépcsőt is, ezekre összesen több mint hárommilliárd forintot szán  a kormányzat. Ismert, tavaly év végén született döntés arról is, hogy az egykor ezek alatt fekvő lovardaépületet is rekonstruálják. A mellette volt lépcsőt is rekonstruálják. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint visszaépítik a budai egykori királyi palota szomszédságában állt úgynevezett főőrségi épületet és a mellette volt lépcsőt is. A határozat százötvenmillió forintot rendel a Miniszterelnökség idei költségvetéséből a két beruházás előkészítésére, az előbbi megépítésére 2,05 milliárd, utóbbiéra 1,3 milliárd forintot rendelnek a tárca jövő évi büdzséjének terhére. A Budavári Palota épületegyütteséhez tartozó, ezen építmények alatt a Nap-hegy felőli teraszon állt egykori lovarda rekonstruálásáról is döntés született tavaly év végén, a tervek szerint kétmilliárd forintból valósul meg ez a beruházás. Az 1905-re befejeződött nagyszabású palotaépítkezés gyakorlatilag megduplázta a királyi székhely területét, számos kisebb, új épületet emeltek ekkorra. Ezek közé tartozott a Hunyadi udvar nyugati szélén, az Oroszlános udvarra vezető kapuzat melletti, viszonylag kis méretű palotaőrségi épület, mellette pedig a lépcsőn megközelíthető, a Nap-hegy felőli mélyebben lévő – Csikós udvar elnevezésű – teraszon állt lovarda is. A Szent György tér hiányzó nyugati térfalát hosszú ideje városépítészek, művészettörténészek hiányolják: ugyan az itt állt Teleki-palota, de megmenthető volt – csakúgy, mint maga a királyi palota –, de például a szintén sérült istálló vagy az alig károsodott lovarda és őrségi épület lebontása fölösleges volt. Utóbbi egyébként a hatvanas–hetvenes években is állt, a királyi palota átépítése idején munkásszállás volt.

magyarhirlap

2015. február 21., szombat

A koronázási szertartás, koronaőrség


Az önálló magyar államiságot és a magyar eliten belüli erőviszonyokat egyaránt reprezentálták a koronázási szertartások. Fontos jelzés, hogy kik és milyen minőségben vehettek részt a koronázási ceremónián, milyen koronázási jelvényeket vihettek, milyen tisztségeket tölthettek be. A koronázások állandó kelléke volt a jelenleg Parlamentben őrzött Szent Korona, jogar, országalma, továbbá a kard, a koronázási palást, királyi kesztyűk, saruk és harisnyák. Minden szertartáson voltak új kellékek is, például a koronázási országzászlók, illetve az udvar- és étekfogómesteri pálcák. Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. A magyar koronáról ugyanakkor a kora újkorban már Európa-szerte tudták, hogy a kontinens egyik legrégibb uralkodói jelvénye, amely a magyarok számára különös jelentőséggel bír. 1619 és 1622 között a Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt.

Különleges fegyverrel őrizték a Szent Koronát

Vibárdnak hívják, és valójában egy bárd volt 60 centis éllel, angyalos címerrel, Isten szemével és a király monogramjával díszítve. Királyi rendelet újította meg a Szent Korona őrzését, amikor megszületett a Magyar Királyi Koronaőrség is. A testület létszámát 45 koronaőr és két tiszt jelentette, a tagokat a honvédgyalogságból toborozták. A korona fizikai őrzését mindig egy altiszt és három koronaőr látta el. Magát a relikviát a várban őrizték a század utolsó éveiben egy erre a célra épített páncélteremben.
Az elit királyi testőrségekre jellemző, nyelével együtt 223 centiméteres fegyver az alabárd egyik fajtája. Az őrség alapításakor 50 darabot készítettek belőlük, a későbbi pótlások során pedig apróbb módosításokat is végeztek rajtuk. A vibárdok 60 centis pengéjét a Szent Korona díszítette. Alá vésték a magyar középcímert, majd az alapítás dátumát. Hátoldalukon a király monogramját ugyancsak korona díszítette, alatta kapott helyet "Isten szeme", majd a címer.

Forrás: koronaorseg.hu

A koronaőrök magasított díszföveget viseltek madárszárny alakú tollforgóval, fehér kócsagtollakkal, nagy címerdísszel. A díszattila vörös volt, a nadrág zöld, a köpeny pedig fehér.

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés