Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2009. október 29., csütörtök

EU: a spanyol-belga-magyar uniós elnökség hivatalos logója



A közelgő (2010. január 1-jén induló) spanyol elnökség képviseletében José Luis Rodríguez Zapatero miniszterelnök ma ismertette a spanyol-belga-magyar elnökség hivatalos logóját, melyet a három ország az elkövetkező három évben – kis nemzeti változtatással – használ majd.

Az Európai Unió Tanácsát fél évig vezető országok hármasával „elnökségi trióban” szorosabban együttműködnek, támogatják egymást az elnökségi feladatok ellátásában, nagyobb folyamatosságot adva ezzel a félévenként rotálódó EU-elnökségnek.

Magyarország a következő, 2010. január elsején kezdődő elnökségi trió harmadik tagja, így Belgiummal és Spanyolországgal készülünk közösen a 18 hónapos elnöklésre. A három kormány – először az EU történetében – pályázatot írt ki egy közös, illetve közös arculati elemeket viselő elnökségi logóra. A pályázat során a három tagállam képzőművészeti iskoláinak hallgatóitól várták a pályaműveket, amelyek közül nemzetközi zsűri Budapesten választotta ki a győztes pályamunkát még februárban.

euvonal


2009. október 26., hétfő

A Király miniszterelnöke

Függetlenség és fejlődés a megmaradás feltétele

2009. október 23.

semjen110.jpg


Hitről, erőről, a magyar nemzet megmaradásáról és ‘56 szellemiségéről beszélt Semjén Zsolt a zempléni Füzéren az 1956-os forradalom és szabadságharc 53. évfordulóján péntek este tartott ünnepségen. Hitet és erőt kell merítenünk őseink példájából, és szükséges az is, hogy levonjuk történelmünk tanulságait. Nincs magyar történelem Füzér történelme nélkül, nincsenek magyar hősök a füzéri hősök nélkül, és a többi száz, ezer település hősei nélkül – fogalmazott a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a település temetőjében, a hősök emlékműve előtt.

Akkor van magyar megmaradás, ha az egyetemes magyar történelem és kultúra, valamint a helyi történelem és kultúra sajátos hagyományai benne élnek a helyiek és az egész nemzet szívében. Hit és büszkeség nélkül nincs megmaradás – szögezte le Semjén Zsolt.

A KDNP elnöke úgy fogalmazott: a nemzet megmaradása érdekében két dolgot kell egyszerre megcselekedni. Az egyik a nemzeti függetlenség, a másik pedig a szükséges társadalmi fejlődés. Ez vezette történelmünket Szent Istvántól az 1848-49-es szabadságharcon át 1956-ig, és a mai napig ez a magyar megmaradás feltétele – mondta. 1956 szelleméhez akkor vagyunk méltók, ha „bizonyos tiszteletteljes távolságból” de ’56 mércéjében és tükrében nézzük a mai viszonyokat - tette hozzá.

A rendszerváltáskor valamennyi politikai erő egyetértett abban, hogy ’56 örököseinek valljuk magunkat; most akkor járunk ehhez méltón el, ha „kertelés és maszatolás nélkül” ’56 mércéjéhez mérjük a jelenlegi politikai viszonyokat, és levonjuk a tanulságokat – jelentette ki Semjén Zsolt.

www.kdnp.hu

2009. október 24., szombat

Csíkszereda polgármestere a Felsőházban

Csíkszereda polgármestere a Felsőházban


2009. október 23., péntek

Emlékezzünk 1956. október 23-ára!



"...A magyar vér oly nagy értéke Európának és a szabadságnak, hogy óvnunk kell minden cseppjét. A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármely nép a világon. (...) Csak úgy maradhatunk hívek Magyarországhoz, ha soha és sehol el nem áruljuk azt, amiért a magyar harcosok életüket adták, és soha, sehol, még közvetve sem igazoljuk a gyilkosokat."- írja A magyarok vére című írásában Camus.

"1956. október 23-a örökre be van jegyezve a szabad emberek, a szabad népek krónikáiba. A bátorság, az öntudat, a diadal napja volt" - méltatta 1960. október 23-án J.F. Kennedy, Amerika elnöke, a magyar '56-os forradalmat.

1956-ban a forradalom és szabadságharcban a barikádnak csak két oldala volt.

Az egyik oldalon a nemzet küzdött a szabadságáért, a másik oldalon azok voltak, akik saját hatalmuk biztosítása érdekében idegen megszállókat hívtak a magyar nemzet ellen segítségül, akikből a megszállók hű kiszolgálói lettek évtizedeken keresztül.


Vajon hányan tudják kicsiny hazánkban, hogy kikért és miért szólalnak meg a keresztény világban mindenütt, minden délben a harangok? Tudatosult-e a fél évezreddel későbbi nemzedékekben, - akiknek fejébe, szívébe lelkébe megpróbáltak 60 esztendő óta folyamatosan bűntudatot táplálni idegen érdekek szolgálatába szegődött vezetői - hogy Európa szívében a magyar nép évszázadokon át védőbástya volt, hogy a maga szabadságküzdelmeivel Európa szabadságát is védte. Mégis, amikor ez a kis nemzet a maga szabadságküzdelmeit vívta, a világ bár elismerte, mindig magára hagyta.

Így volt ez 1956-ban is, amikor a magyar nemzet szabadságharcát vívta a szovjet megszállók és kiszolgálóik ellen. Miközben a nyugati világ bennünket kitartásra bíztatott, Amerika elnöke, Eisenhower a szovjet vezetők tudomására hozta, hogy szabadkezet kapnak a magyar szabadságharc leverésében. Sőt azt is megakadályozták, hogy a megsegítésünkre szervezett százezer spanyol önkéntes Magyarországra jöhessen.

Szolgalelkű politikusainknak nem ártana erre is emlékezni.

Mi történt 1956. október 23-án?

A vidéki egyetemeken már napokkal korábban tanácskozások, viták zajlottak. A hallgatók megfogalmazták követeléseiket, és az egyetemek küldöttei 22-én a Műszaki Egyetemen éjszakába nyúló vita után egységes szövegbe foglalták a 14 ill. 16 pontot. Elhatározták a 23-i -lengyelek melletti- tüntetést, miközben a Műszaki Egyetem épületet körbe zárták az ávósok.

1956 október 23-án az MDP hivatalos lapja, a Szabad Nép "Új tavaszi seregszemle" című vezércikkében üdvözölte az ifjúság követeléseit. Megjelent Gomulka beszéde teljes terjedelemben, és közölték az Írószövetség felhívását is, melyből kitűnt, hogy az írók a lengyel változásokkal egyetértenek, de a tüntetést nem helyeslik.

Reggel érkezett haza Jugoszláviából a magyar párt és kormányküldöttség, és azon nyomban üléseztek is. Az ÁVH, a párthadsereg megszervezte a Fő utcai börtön és a Rádió védelmét. A hatalom bizonytalanná vált, hol engedélyezte, hol betiltotta a tüntetést.

Nagy Imre és barátai Losonczy Géza lakásán tanácskoztak a válságos helyzetről. Új vezetést tartottak szükségesnek Nagy Imre miniszterelnöki vezetésével. Talán legérdekesebb momentuma ennek a tanácskozásnak az, hogy Nagy Imre ellenezte a tüntetést.

Október 23-án a fővárosban három jelentős helyszín köré csoportosultak a történések, amelyek gyakorlatilag közel hasonló időpontban zajlanak.

Hol és hogyan zajlott a tüntetés

15 órakor indult a tüntetés a Petőfi-szobortól. A vidéki és fővárosi egyetemekhez csatlakoznak a Zrínyi, Petőfi katonai akadémiák, valamint a Kossuth Tüzér Tiszti Iskola hallgatói is. Az egyetemisták és tanáraik Pesten a Petőfi-szobornál, a budaiak a Műszaki Egyetemnél gyülekeztek, és indultak a Bem-szoborhoz. A diáksághoz csatlakoztak a teherautókon érkező munkások is. A Petőfi-szobornál Sinkovits Imre tízezres tömeg előtt szavalta el szívbe markolóan a Nemzeti dalt, és egy diák felolvasta a 16 pontos követeléseket. Innen a Kossuth Lajos utca, Károly körút (Tanács körút), Bajcsy-Zsilinszky út, Szent István körút, Margit hídon keresztül vezet a tüntetők útja a Bem-szoborhoz. Itt egyesültek a Duna-parton vonuló tízezres budai diáksággal. Az egyetemisták szoros, rendezett sorokban, kart karba fűzve vonultak, hogy provokátorok ne furakodhassanak közéjük. Nemzeti, piros-fehér-zöld színű zászlókat vittek, és hazafias dalokat énekeltek. A Bem-szobornál Veres Péter felolvasta az írók kiáltványát, Bessenyei Ferenc szavalta el a Szózatot. Végül Z. Herbert lengyel író üdvözölte a tüntetőket. Mivel igen rossz volt a hangosítás, a diáksághoz csatlakozó hatalmas tömeg követelni kezdte, hogy Nagy Imre beszéljen a Parlamentnél. Megszülettek az első lyukas zászlók, amelyek azóta a bátorság és szabadságszeretet szimbólumaivá váltak. A nemzeti érzés felülkerekedett a félelmen. Bicskákkal vágták ki a gyűlölt Rákosi-címert a nemzeti zászlókból. Megindult a hatalmas tömeg a Kossuth térre, ahová teherautókon érkeztek a különböző gyárak munkásai is. 17 és 18 óra között mintegy kétszázezres tömeg gyűlt össze, és várta Nagy Imrét. A Parlamenthez vonuló tömegben már hangosan szólt a forradalom majd szabadságharc leglényegesebb követelése: "Ruszkik haza!"

A tüntetők egy része a Rádióhoz ment, hogy felolvassák a hírekben a követeléseket, mások a Városligetbe indultak, a Sztálin-szoborhoz.

Jelszavakat skandáltak: "Vesszen Gerő! Vesszen Piros! Vesszen az ÁVO!" Küldöttséget szerettek volna bejuttatni a Parlamentbe. Miután a téren kioltották a világítást a sötétben csak a Parlament tetején égő vörös csillag világított. A tömeg az aznapi Szabad Nép újságokat (Népszabadság előd lapja) összecsavarta, fáklyákat gyújtott, és skandálni kezdték:
"Oltsák el a csillagot, fogyasztja az áramot!"- mire el is oltották. Nagy Imre csak ezt követően, 21 óra tájban érkezett, s miután szinte kituszkolták a Parlament erkélyére, szerencsétlen beszédét "Elvtársak!" megszólítással kezdte, mely a tömegből ellenszenvet váltott ki.

"Nem vagyunk elvtársak!" Nagy Imre kénytelen volt "Magyarok! Barátaim!"-ra változtatni a megszólítást. Nem sokkal a beszéd után érkezett a hír, hogy a Rádiónál lövik a tüntetőket. A Parlamenttől, akárcsak a Városligettől az emberek megindultak a Rádióhoz. A Ruszkik haza! Nem vagyunk elvtársak, a kommunizmus vörös csillag jelképének elutasítása, '56 alapkövetelményei voltak. Vagyis: szabadságot és függetlenséget, magyar utat, demokráciát!


Így dőlt le a Sztálin szobor

A Dózsa György úton volt a hírhedt Sztálin téren a Sztálin-szobor. A szobor felállítása előtt itt állt a híres Regnum Marianum templom, a magyarok Nagyboldogasszonyának temploma. A templomot az 1919-es vörös uralomtól való megszabadulás emlékére építették. A hatalmas Sztálin-szoborba sajnos nagyon sok értékes magyar köztéri szobrot beolvasztottak, egyértelműen azzal a szándékkal, hogy elpusztítsák a nemzeti és keresztény értékeket. A monumentális talapzaton rövid kabátban egyik kezét magasra tartva áll a szovjet diktátor.


Itt inkább a munkásság, és a környező lakosság gyülekezett, és a Bem téri tüntetés folytatásaként a résztvevők egy része is ide jött. Itt is egyre hatalmasabbá duzzadt a tömeg. Alkalmi szónokok szónokoltak, a szovjetek távozása mellett már a gyűlölt zsarnokság szimbólumának, a szobor ledöntésének gondolata is megfogalmazódott.
A szobor ledöntése nagyon nehezen sikerült, mivel a hatalmas csizmákat vasbeton tartotta. Sok sikertelen próbálkozás után végül lángvágókkal segítettek, majd vassodrony kötelekkel, teherautókkal húzták az akkori nevén Gorkij, ma Városligeti fasor irányába. A szobor végül 21 óra 35 perc 32 másodperckor földet ért. A szobor egyik döntője így emlékszik erre vissza:

"Hatodszor is mentem, és hatodszor is ráraktam a kötelet. Mind a két csizmája körbe volt vágva már. A szoborral csúszkáltam jobbra-balra, a tömeg kiabált, már a tömeg féltett, hogy jövök a szoborral, mivel olyan nagy volt a lengés. Az emberek már annyira bele voltak melegedve a döntésbe.

Mikor leértem, az egyik ember azt mondja, hogy "Na fogadjunk, hogy most ez a szobor lejön érte!" - Volt egy orosz órája, és letette a földre. Azt mondja: "Fogadjunk, hogy ezt föl fogja venni most a szobor!" - Persze mi röhögtünk mindnyájan, hogy hát milyen hülyeség. A szobor előtt lent van az óra. Húzzák a szobrot. Az, a könyökbe hajtott jobb kezével ide-oda mozog. Végre megrogyik a jobb lába, egyenesen dől le, és mintha nyúlna le az óráért. ...Az óra megállt, mikor a szobor összetörte. Itt nincs hazugság. Mindenki, aki ott volt, tudja, hogy ez a pontos idő."
(Schwarcz Gusztáv, '56-ban 18 éves, sportoló).

21 óra, 35 perc, 32 másodpercet mutatott az óra, amikor a szobor ledőlt.

Ezt követően elszavalták a Nemzeti dalt, és az egybegyűlt tízezres tömeg együtt ismételte az eskü szövegét:"Esküszünk, esküszünk, hogy rabok tovább nem leszünk!"- majd elénekelték a Himnuszt. A csizmába pedig kitűztek egy kivágott címerű, lyukas nemzetiszínű zászlót.

Ekkor jutott el a térre a hír, hogy a Rádiónál az ávósok lövik a népet, és már áldozatok is vannak. Az emberek teherautókra kapaszkodva vagy gyalog elindultak a Rádióhoz.

A hatalmas szobrot a Körút - Rákóczi út kereszteződésébe vonszolták, ahol kalapácsokkal apró darabokra törték. Emléknek, mementóként vitték haza, hogy a bátorság és szabadságszeretet legyőzi a zsarnokságot.
Az 50. évfordulóra, erre a helyre állította fel az MSZP-SZDSZ- kormány a mi adónkból a vascsövekből készült éket, a Janus-arcú, kozmopolita emlékművet, amely sokkal inkább a szabadságharcot leverőknek, mintsem a forradalom diadalának állít emléket. A még élő szabadságharcosokat az akasztófákra, és a munkásőrök V formátumú, támadó, felvonuló felállására emlékezteti.

Hogyan zajlott a Rádió ostroma

A Rádió esetleges védelméről már a tüntetés megkezdése után fél 4-kor 30 felfegyverzett, könnyfakasztó gránátokkal ellátott ávós katonával gondoskodtak. Ezt követő fél órán belül még két ÁVH-s századot is kirendeltek a Rádió védelmére, mielőtt a tüntetők odaérnének. Kezdetben 260-280 ávós védte az épületet.

18 órát követően a Belügy gondoskodott a középületek védelméről, és szinte az egész országban egyidőben harckészültségbe helyezték az ÁVH alakulatait, valamint a Néphadsereget is, de utóbbiakra nem mindenütt számíthattak. A piliscsabai és aszódi gépesített ezredet riadóztatták és a fővárosba rendelték.

20 óra tájt Gerő Ernő - miután Hruscsovval tárgyalt -, hírhedt beszédét elmondta a rádióban. Sovinisztának, reakciósoknak, antiszemitáknak, csőcseléknek bélyegezte a tüntetőket. Azóta is, ma is ismerősen felhasznált jelszavak a hatalmon lévők részéről, a nemzetben, hazában gondolkodókkal kapcsolatban. Gerő beszéde az egész országban felháborodást keltett. Ezt követően Gerő a szovjet katonai beavatkozást már sürgette.

A Kossuth téren gyülekezőkkel szinte azonos időben érkeztek az első tüntetők a Rádió épülete elé. A diákok a követeléseiket szerették volna megismertetni az egész országgal. Ez nem tetszett a Rádió vezetőinek. Benke Valéria, a Rádió alelnöke intézkedett. Ők nem is érthettek egyet a szovjet csapatok kivonásával és a nemzeti követelések ismertetésével. Végül a diákküldöttséget beengedték, de csak néhány pont felolvasását engedélyezték. Ezt a diákok a Rádió erkélyéről tudatták a tüntetőkkel, akik ragaszkodtak az összes követelés felolvasásához. A közben hatalmasra nőtt tömegből a diákok segítségére sietve - kb. 80 fő - újabb küldöttség próbált benyomulni az épületbe. A bejutottak egyikét még az előcsarnokban lelőtte az ÁVH-s őrség, mire a többiek kihátráltak. A gyilkosság futótűzként terjedt a tömegben. A tüntetők a rácsokba kapaszkodva próbáltak az épületbe bejutni. Néhányukat, akik az ablakon keresztül próbáltak bemászni, az ávósok elfogtak. Először könnygázzal próbálták szétoszlatni a tömeget, majd tüzet nyitottak rájuk. A rádióadások ekkor már a Parlamentben működő rádióadóról történtek.

A Rádiónál az ávósok a tömegbe lőttek. Az ÁVH 19 óra 45 perc körül adta le az első riasztólövéseket az épületből a felkelőkre.

A Rádiót védő 260-280 ávós erősítésére 20 és 21 óra között újabb 300 főt rendeltek ki, akiknek átmenetileg sikerült a tüntetőktől a Rádió környékét megtisztítani, és az épületbe bejutni. Majd mentőautónak álcázott gépkocsikban kíséreltek meg fegyvereket juttatni az épületbe, amit a tömeg felfedezett.

Zólomy Lászlót - akit egy századdal a HM-ből rendelték a Rádióhoz - este 9-kor az a tény fogadta, hogy az ávós katonák láncba fejlődve, civilekre lövöldözve tisztítják meg a Bródy Sándor utcát. A tüntetők részéről fegyverhasználatot nem tapasztalt.

21 óra előtt a Bródy Sándor utcába érkezett még Solymosi János vezetésével Piliscsabáról egy lövész és egy harckocsi-zászlóalj.

A piliscsabai ezred tisztjei, miután bejutottak az épületbe, fegyvertelenül kijöttek, és próbáltak a tömeggel szót érteni, de a Rádióból tüzet nyitottak rájuk. (Nagy Imre beszéde szinte ezzel egy időben hangzik el a Kossuth téren.)
Solymosi János az épület erkélyéhez támasztott létra tetején beszédet akart intézni a tömeghez, hogy erőszak nélkül távozásra bírja.

N. J. ávós százados ezt úgy értelmezte, hogy a piliscsabaiak átállnak a felkelőkhöz, ezért parancsot adott Solymosi ezredes lelövésére. A Rádió egyik szélső ablakából az ávósok célbavették, de helyettesét, Szabó századost találták el, aki belehalt a sérülésekbe.

A piliscsabaiak elvegyültek a tömegben, nem lőttek a tüntetőkre, sőt melléjük álltak, fegyvereik egy részét is odaadták.

A tüntetés spontán felkeléssé alakult. A tüntetők fegyvereket szereztek, és a magyar nép felkelt a szovjet elnyomás és kiszolgálóik, az ávósok uralma ellen.

A fővárosban a felkelők telefonközpontokat, nyomdákat vettek birtokba, valamint behatoltak a fegyvergyártással foglalkozó üzemekbe, és raktárakba. Megpróbálták elfoglalni a Szabad Nép székházat, ahol a pártlap munkatársai üléseznek.


Debrecen

Ezen a napon a fővároson kívül Debrecenben történtek a legjelentősebb események.

A debreceni bölcsészhallgatók és fiatal tanáraik valamint a középiskolások már délelőtt 11 órakor tüntettek, munkásokat győztek meg, hogy csatlakozzanak hozzájuk. Délután 20-30 ezer ember tüntetett a BM megyei főosztálya, az ÁVH előtt. Az ávósok a fegyvertelen tüntetőkre vezényelték az első sortüzet. A magyar forradalom első halálos áldozatai a debreceni Ács Zoltán, Ádám Mihály és Gorzsás András, harmincan pedig megsebesültek. Ebből az is nyilvánvaló, hogy az első puskalövések még a Rádió ostroma előtt, eldördültek Debrecenben este hat és hét óra között.

Ilyen egységes és fenséges talán még nem is volt ez a nemzet. A fegyverrel küzdő fővárosi és vidéki felkelők mögött ott állt az egész ország a hatalmon lévő törpe kisebbség kivételével. A fővárosiaknak teherautókon küldte ajándékként az élelmiszert a vidék.

Az '56-os forradalmat, akárcsak az 1848-ast, a magyar ifjúság vitte győzelemre. Fiatal munkások, diákok, egyetemisták fogtak fegyvert, hogy szembeszálljanak a szovjet megszállás és az ávósok uralma ellen, hogy megvédjék a hazájukat.

A hatalmon lévők megpróbálták vérbe fojtani a felkelést

Október 23-án éjszaka Gerő Ernőék kérésére a hazánkban állomásozó szovjet egységek bevonultak a fővárosba. A "segítség kérést" Hruscsov írásban is kérte, amelyet visszadátumozott formában Hegedűs András írt alá napokkal később.

A Szovjetuniót nem érte váratlanul a magyarországi felkelés. Az esetleges lázadás leverésére "Iránytű" (Kompasz) néven hadműveleti terv is készült. Ekkor hazánk területén öt szovjet hadosztály tartózkodott. A szovjet hadtest-parancsnokság Székesfehérváron székelt, 12 magyar városban csoportosították a főerőket. Malasenko már október 22-én Budapestre érkezett. Szokolov marsall 21 órakor telefonutasítást adott a szovjet csapatok Budapestre jövetelére.

22 órakor a szovjet csapatok elindultak Kecskemétről, Ceglédről, Szolnokról, Székesfehérvárról, Sárbogárdról a magyar fővárosba, ahová éjfél körül meg is érkeztek.

Azonnal megkezdődtek az összecsapások a felkelők, valamint az ávósok segítségére jött szovjet csapatok között. Kétezerre becsülik a fegyveresen harcolókat, a VIII. és IX. kerület ellenállását tartják a legerősebbnek.
Október 23-án éjjel szovjet részről 6.000 katona, 290 harckocsi, 120 páncélozott szállító és harci jármű, 156 ágyú bevetésére került sor, ami kevésnek bizonyult, ezért éjfélt követően további két hadosztály átlépte a magyar határt Románia és Kárpátalja felől. Budapesten ez által 24-én már 20.000 szovjet katona került bevetésre.

A megszállókat kiszolgáló párt és kormányvezetés a késő éjszakai órákban megalakította a Katonai Bizottságot, mely mindvégig a forradalom leverésén munkálkodott. Tagjai: Apró Antal, Czinege Lajos, Fehér Lajos, Földes László, Kovács István, Mező Imre, Münnich Ferenc, Piros László, Bata István.

A 24-én riadóztatott 5 szovjet hadosztály létszáma: 31.500 fő, felszereltségük 1.130 harckocsi és önjáró löveg, 615 tüzérségi löveg és aknavető, 185 légvédelmi löveg, 380 páncélozott jármű, 3.930 gépkocsi. Valamint riadókészültségbe helyezték a Különleges Hadtest vadászrepülő és bombázóhadosztályt és a Kárpáti Katonai Körzet vadász és bombázó hadosztályát. 159 vadászrepülő és 122 bombázó várt bevetési parancsra, hogy a magyar felkelést mielőbb leverjék.

Mindez kevésnek bizonyult. Folyamatosan özönlött be hazánkba a szovjet haderő.
Az ávósok levezényelték az első sortüzeket. Statárium és kijárási tilalom volt.

November 4-ig a hazánkban tartózkodó 5 Hadosztályhoz, további 17 érkezett. Az RTL bécsi tudósítója szerint, a magyar szabadságharc leverésében 200.000 szovjet katona, 4600 tank, és több száz harci és szállító jármű vett részt. Ez nem egyezik a hivatalosan bevallott szovjet adatokkal, azok lényegesen kevesebbet mutatnak ki, például a rendteremtésben részt vevő katonák számát 60.000 fő körül határozzák meg.

A forradalomból már október 24-én szabadságharc lett, mert hadüzenet nélkül, idegen hadsereg támadta meg hazánkat.
Nagy Imre csak október 28-án ismerte el a felkelés jogosságát, addig kormánya nyíltan szemben állt a felkelőkkel.

Visszatérve az elmúlt 20 esztendő történéseire, október 23-át más események is emlékezetessé teszik.

A forradalom 33. évfordulóján 1989. október 23-án kiáltották ki a Magyar Köztársaságot, ez egyben 1956 szabadságharcának elismerése volt, amit 1990-ben első törvényként, törvénybe is iktattak. Nagyon szép idő volt. A Parlament erkélyéről Szűrös Mátyás szólt az összegyűlt tömeghez. Szinte szikrázott a napsütésben még a levegő is. Hit és bizalom, remény kelt a szívekben, hogy véget ért a szovjet-korszak, végre független, szabad és jogállam lesz Magyarország. Az azóta eltelt 20 esztendő bebizonyította, hogy ez hiú álom volt. Amit rendszerváltásnak neveznek, az, az ország kifosztását, tönkretételét, a nemzeti vagyonának eltékozlását hozta, valamint a széles néptömegek létbizonytalanságát eredményezte. A tagadott Rózsadombi paktum mind a 20 pontját túlteljesítették.

Amikor az Antall-kormányt a Horn-kormány váltotta fel, azt a döbbenetet is meg kellett élni, hogy akiknek örökre távozni kellett volna, visszakerültek a hatalomba. A munkásőrből lett miniszterelnök belügyminisztere, Kuncze Gábor alatt '56 hősét, Pongrátz Gergelyt a Hősök teréről megbilincselve vitték el 1997.november 3-án, és a Kossuth téren demonstráló, az emléksír előtt imát mondó ötvenhatosokat brutálisan szétverték az intézkedő rendőrök. Volt, hogy idős asszonyt két rendőr földön vonszolt ki a sortűzre emlékeztető emlékmű mellől.

Bár a Fidesz-kormány alatt ismét bizakodás volt, és megindult a fejlődés, gazdasági és más vonalakon is, politikailag, de főleg erkölcsileg nagyon káros intézkedés volt, hogy a tiltakozások ellenére a Szabadság téren álló szovjet emlékművet, a gyalázat emlékművét visszaállították.

A reményt, a megindult fejlődés teljesen visszavetette, hogy 2002-ben megint azok kerültek hatalomra, akiknek örökre távozniuk kellett volna onnan, akik egyértelműen nem az ország, nem a magyar emberek érdekeit képviselték. Noha igen sokan számítógépes választási csalásról beszéltek, a Fidesz elzárkózott a szavazatok újraszámlálásától, és 3 napon belül megsemmisítették a szavazó cédulákat, amivel ha közvetve is, de elősegítette az ország tönkretételét. Ha nem volt választási csalás, miért kellett azonnal megsemmisíteni a bizonyítékokat? A szavazócédulák megsemmisítése önmagában egyértelmű bizonyíték. Majd 2006-ban tovább folytathatták a kormányzást. A hatalom birtokában egyre gátlástalanabbá váltak úgy gazdasági, mint politikai intézkedéseik ezt igazolják.


Az 50. évfordulóra készülve, a tiltakozások ellenére - közel egy milliárd forintot elszámolva - vascsövekből "alkotott" emlékművet állítottak fel, mely még csak véletlenül sem idézi '56 eszmeiségét, és amely a még élő szabadságharcosokat az akasztófákra, és a munkásőrök felvonulási alakzatára emlékezteti. Szégyen, de volt 1-2 "ötvenhatos"-nak mondott vezető is, aki elárulva bajtársait, asszisztált ehhez.

2006. október 23. az 50. évforduló ünneplésének vérbefojtása, gyakorlatilag 1956. november 4. újrajátszása volt. Délelőtt, a rácsokkal körbezárt Kossuth téren ünnepeltek az évfordulóra meghívott nemzetközi politikai méltóságok a miniszterelnökkel, úgy kb. ötvenhatan. Eljöttek a világ minden tájáról országuk képviseletében elnökök és miniszterelnökök, az 50. évfordulóra, tiszteletet adni az '56-os magyar forradalomnak és szabadságharcnak, mely világpolitikai jelentőségű volt, és amit országaik 50 esztendeje cserbenhagytak, kivéve Spanyolországot.

Majd megdöbbentő gyorsasággal, a tiszteletadás után mindannyian elhagyták Magyarországot. Mint akiknek sietős dolguk akadt, vagy mintha tartanának valamitől. Talán nem meglepő, elvégre a külföldi titkosszolgálatok itteni tevékenysége folytán netán még tudhattak is arról, hogy mi fog történni az 50. évfordulót ünneplőkkel. Úgy is fogalmazhatnék, hogy cserbenhagytak bennünket, akárcsak 1956-ban.

1956-ban vérbe fojtották a magyarok szabadságvágyát, leverték a szabadságharcot, 2006-ban pedig az arra emlékezőket. Mintha újrajátszották volna november 4-ét, '56 leverőinek utódai. S nemcsak az azonosító hiányzott az egyenruhás támadókról, de egyes megtorlók a magyar nyelvtudással is hadilábon álltak.

nemzetihirhalo.hu

Windsor-i kastély története

A kastély 1000 éves története összeforrt a monarchia történetével, hiszen nem volt olyan király vagy királynő, aki ne bővítette, építette volna át, vagy újította volna fel az épületet.

Épp ezért teljes áttekintés helyett álljon itt néhány érdekes történelmi adat.

Hódító Vilmos volt az első, aki a jelenlegi Round Tower (Körbástya) helyén favárat építtetett.

Hódító Vilmos legkisebb fia, I. Henrik volt az első uralkodó, aki a kastélyban élt. Adela nevű (második) feleségével is itt tartották esküvőjüket 1121-ben.

Az 1154-ben trónralépő II. Henrik korából származnak a ma még (maradványaiban) fellelhető legkorábbi épületek.
A kastélyhoz közel fekvő, Runnymede-ben írta alá I. (Földnélküli) János 1215-ben a Magna Chartát.


III. Edward (1327-1377) a kastélyban született 1312. november 13-án, és gyakran „Windsor-i Edwar"-nak is nevezték. William of Wykeham-et bízta meg egy 24 éven keresztül tartó újjáépítési programmal, melynek során a kastély erődből kényelmes rezidenciává alakult. Ő alapított a térdszalagrendet is, mely éves ceremóniáját a mai napig itt, a Szt. György kápolnában tartja.



IV. Edward (1461-1483) kezdte meg 1475-ben a jelenlegi Szt. György kápolna építését, mely sokkal inkább egy miniatűr székesegyház és királyi mauzóleum, semmint kápolna.

I. Erzsébet (1558-1603) sok időt töltött a kastélyban, melyet birodalma legnyugalmasabb helyének tartotta.



Oliver Cromwell csapatai az 1642-es Edgehill-i csata után elfoglalták a kastélyt, ami ezt követően főhadiszállásként és börtönként funkcionált.

Kivégzése előtt rövid ideig itt raboskodott I. Károly (1625-1649), akinek holttestét éjnek évadján, hóvihar közepette csempészték ide vissza, és ceremónia nélkül temették VIII. Henrik és Jane Seymour mellé a Szt. György kápolnában.

A polgárháború pusztítása és a restauráció után II. György Versailles-hez kívánta hasonlatossá tenni a kastélyt. Megépíttette az 5 km hosszú, 75 méter széles Long Walk-t (Hosszú sétányt), és Hugo May építésszel átépíttette a királyi lakosztályokat (Royal Apartments) és a St. George's Hall-t (Szt. György Terem). A kastély belsejét Antonio Verrio mennyezeti képeivel és Grinling Gibbons fafaragásaival díszítették. A király halálát követően sokáig lakatlan volt a kastély, mivel az uralkodók más rezidenciákat jobban kedveltek. (Pl. Vilmos és Mária a Hampton Court Palace-t.)

1804-ben III. György, tizenhárom gyermekével viszont pont egy ilyen tágas kastélyt keresett. Uralkodása utolsó kilenc évében a király már el sem hagyta a kastélyt, mert folyamatos zavartsága miatt, saját biztonsága érdekében ide zárták be.

A művészeteket és szép dekorációt kedvelő IV. György (1820-1830) idejében ismét teljes átalakításon esett át a kastély, melyre a parlament 300.000 fontot szavazott meg. A munkákat 1824-ben kezdték Sir Jeffry Wyatville irányításával, aki gótikus stílusban, párkány-csipkézettel, tornyokkal építette újjá a kastélyt. Ekkor készült el a Waterloo Terem (Waterloo Chamber), mely Napoleon csatavesztésének állít emléket, bemutatva az ebben valamilyen szerepet játszó uralkodók, katonák, politikusok portréit.






Viktória királynő uralkodása idején, 1845-ben az állami lakosztályokat megnyitották a nagyközönség előtt. Albert herceg Windsorban halt meg tífuszban 1861-ben, és itt Frogmore-ban, a Windsor Home Park-ban temették el.

A második világháború idején a fiatal Erzsébet és Margit hercegnő itt lakott, míg szüleiket a háborús feladatok Londonba szólították. II. Erzsébet a mai napig hétvégéinek többségét itt tölti. A kastélyban pusztító 1992-es tűzvész után, az újjáépítést követően, 1997. november 20-án itt tartották a királyi pár aranylakodalmát.

londonkalauz.hu, zsike

2009. október 22., csütörtök

Liechtenstein Hercegi Családja

Royal Profile:

The Princely Family of Liechtenstein


TSH Princes Hans-Adam and Alois /AP

Monarch: Hans Adam II, Prince of Liechtenstein

Heir: HSH Hereditary Prince Alois

Members of the Royal House: Prince Hans Adam II, Princess Marie, Hereditary Prince Alois, Hereditary Princess Sophie

Succession: Agnatic primogeniture (Inheritance according to seniority of birth among the sons of the monarch with sons and their male children inheriting before younger brothers and their children. Male-line males inherit before females of the male line.)

Bio: The principality’s modern history goes back to 1719 when Johann Adam Andreas purchased and combined two large areas of land and combined them into the 62-square mile area known today as Liechtenstein. It became a sovereign state in 1806. Although independent, it was allied politically and economically to the Habsburg monarchy in Austria. After the end of World War I ended the monarchy in Austria, Liechtenstein entered into an arrangement with Switzerland whereby they would represent the principality diplomatically. This pact still exists today.

In 1921, the tiny country became a constitutional monarchy run by princes with true power, not symbolic as you see in many countries with this form of government. The constitution established a single-house parliament who’s function it is to pass laws, but the Reigning Prince must ultimately approve them. The reigning Prince Hans-Adam’s immediate goal upon succeeding his father in 1989 was for the principality to be accepted into the UN. In 1990 this goal was achieved.

In 2003, a referendum was passed to adopt the Prince’s revision of the constitution to expand his powers. Among other powers, the Prince can veto any law, save one that creates a republic. Prince Hans-Adam had threatened that he and his family would move to Austria if the referendum had failed. In late 2004, Hans-Adam formally turned day-to-day decision making power over to his son Prince Alois making him Regent. Formally however, Hans-Adam remains the Head of State. The country is usually under fire for being a tax haven, but as of late Prince Alois has made moves to play ‘nice’ with international law.

Recent News:
Liechtenstein Prince wins broad new powers
Liechtenstein redraws map of Europe
Liechtenstein signals tax reforms

Interesting Facts:
• The members of the royal family are styled His/Her Serene Highness due to the fact that the country is a principality.
• Prince Hans-Adam is the owner of LGT banking group and has a personal fortune of over 5 billion dollars. In 2006 he was reported to be one of the world’s richest heads of state.
• Hans-Adam owns an extensive art collection that is on display in the Liechtenstein Museum in Vienna.

Liechtenstein Royal Family
Photos from the Princely house of Liechtenstein
More About: Liechtenstein Royals

http://www.examiner.com

A Királyi kancellár és 1956

Folyamatosan meg kell küzdeni azért, és újra meg újra demonstrálni kell, hogy 1956 és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapját!

Sólyom az ausztriai magyarokkal emlékezett 1956-ra
Az ausztriai magyarok közelről követték a forradalom utóéletét.

Az 1956-os forradalom és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapjait - jelentette ki Sólyom László Bécsben, az ausztriai magyarok közös megemlékezésén mondott ünnepi beszédében. Ausztria szerepe az 1956-os forradalommal kapcsolatban kettős volt: innen érkezett emberbaráti segítség, és ez volt a kapu a világ közvéleménye felé - mondta.

A forradalom lényege az volt, hogy tagadta az állampárti kommunizmust, és ugyanez, az államszocializmussal való gyökeres szakítás volt az 1989-90-es rendszerváltás lényege is. Ezért az ’56-hoz való hűség, a forradalomra hivatkozás jogossága áll vagy bukik azon, engedjük-e összemosni a szabad Magyarországot az 1989 előttivel - mondta az államfő, az ausztriai magyarsághoz intézve szavait. "Nem lehet 56-tal is, Kádárral is folyamatosságot vállalni", ezért "folyamatosan meg kell küzdeni azért, és újra meg újra demonstrálni kell, hogy 1956 és annak értékei alkotják a szabad Magyarország alapját" - jelentette ki.

Az ’56-os forradalom alapélménye és legnagyobb ajándéka a nemzeti egység volt. Az egész nemzet akarta a függetlenség visszaszerzését és a szabadságjogokat. Ezeket a rendszerváltás megvalósította - mondta Sólyom László.

Az ausztriai magyarság szerepe

Az ausztriai magyarság és az 1956-os forradalom kapcsolatáról úgy vélekedett: az itteni magyarokat más, nagy nyugati magyar csoportoktól megkülönbözteti, hogy közelről követték, vagy átélték 1956 utóéletét is. Ausztria szerepe az 1956-os forradalommal kapcsolatban kettős volt: innen érkezett emberbaráti segítség, és ez volt a kapu a világ közvéleménye felé. Nemcsak köszönettel, de csodálattal kell szólni a lakosság segítőkészségéről és együttérzéséről, az osztrák kormányzat óriási anyagi és szervezési teljesítményéről - fogalmazott Sólyom László.

Az ünnepséget az ausztriai magyar szervezetek és egyesületek, a bécsi katolikus és a református magyar gyülekezet, az ausztriai magyar evangélikus gyülekezet, valamint a Magyar Királyság bécsi nagykövetsége és a bécsi Collegium Hungaricum rendezte. Az ünnepségnek, mint minden évben, idén is az egykori Theresianum épülete adott otthont.

Négyszemközti megbeszélés

A köztársasági elnök a megemlékezést megelőzően négyszemközti megbeszélést folytatott az osztrák államfővel kétoldalú és európai kérdésekről, majd látogatást tett a bécsi Magyar Otthonban, ahol a Burgenlandon kívüli magyar szervezeteket összefogó ausztriai Magyar Szervezetek és Egyesületek Központi Szövetsége és a szövetség által létrehozott Bécsi Magyar Iskola működik.

Megőrzik a magyar tudatot

A királyi kancellár a Magyar Otthonban ausztriai magyar szervezetek képviselőivel találkozott és meglátogatta a Magyar Iskola egyik tanóráját. Az iskola diákjai rövid műsorral köszöntötték. A több mint húszéves intézménynek az idei tanévben több mint 190 diákja és hat pedagógusa van. Óvodás, általános és középiskolás korú gyerekeknek tartanak magyar oktatást heti és kétheti rendszerességgel, s az itt kapott jegyet az osztrák állami iskolák bizonyítványaiba is beírják.

Deák Ernő, a központi szövetség elnöke elmondta: arra törekszenek, hogy az ausztriai azonosságtudat mellett a közös magyar tudatot is megőrizzék és növeljék, ezért fontos a fiatal generációk oktatása - mondta.

http://www.dunatv.hu

2009. október 20., kedd

Újabb 32 bolygót találtak

Az Európai Déli Obszervatórium Chilében található távcsövével találták meg az exobolygókat, melyek közül a legkisebb is ötször nagyobb tömegű a Földnél, a legnagyobbak a Jupiter 5-10-szeresére rúgnak.

A felfedezést azért tartják jelentősnek, mert valószínűsíti, hogy az Univerzumban az eddig képzeltnél több az aránylag kis tömegű, így esetleg a Földre is hasonlító bolygó. "A kutatás eredményei arra utalnak, hogy a Nap jellegű csillagok legalább 40 százalékának lehetnek kis tömegű bolygói. Ez igazán fontos, mert azt jelenti, hogy gyakorlatilag mindenütt vannak kis tömegű bolygók a világegyetemben" - mondta a BBC-nek Stephane Udry, a Genfi Egyetem kutatója.

Ezzel a felfedezéssel együtt már több, mint 400 bolygót találtak csillagászok a Naprendszeren kívül.

Közvetett nyomok

A kutatók az úgynevezett HARPS spektrométer segítségével találták meg a 32 bolygót. Ez az eszköz nem közvetlenül mutatja meg a bolygókat, hiszen azok ehhez túl távol vannak, hanem indirekt módon, a közeli csillagok látszólagos vibrálásnak elemzése alapján, a jelenséget ugyanis a bolygók gravitációs mezője okozza.

A technológia mérési korlátai miatt eddig főleg aránylag nagy, legalább Jupiter-méretű égitesteket találtak, de a különleges készüléket most kifejezetten a kicsik megtalálására vetették be, aránylag kisebb és hidegebb csillagokat pásztázva.

A cél az lenne, hogy valamelyik csillag lakható zónájában, vagyis attól az élet kialakulására alkalmasnak vélt távolságban megfelelő méretű és szilárd halmazállapotú bolygót találjanak. Olyan bolygót, amin a hőmérséklet lehetővé teszi a folyékony víz megmaradását.

Index

2009. október 19., hétfő

Paola Belga Királyné arborétumot látogat

HM Queen Paola visited the Arboretum in Kalmthout near Antwerp, Belgium
on 16 October 2009.


* M: which I can recommend to anyone who lives nearby! Beautiful place!


Photocredit should read Jesse Willems







The Benelux Royals Message Board

Szilvia Királyné és Paola Királyné Konferencián Brüsszelben

HM Queen Silvia of Sweden and HM Queen Paola of Belgium
attended the European Conference against Human Traffic at Palais d'Egmont
on October 19, 2009 in Brussels, Belgium.

Photocredit should read Mark Renders/Getty Images








The Benelux Royals Message Board

2009. október 17., szombat

Árpád-házi Szent Hedvig


Nagy Lajos király Hedvig nevű leányát Lengyelország királynéját, a litván nép keresztény hitre térítéséért a II. János-Pál pápa 1997-ben szentté avatta. Hedvig gyűrűs ujjának csontmaradványa most 600 év után visszakerült szülőhazájába. Az ereklyét az egri Minorita templomban őrzik.

Nagy Lajos magyar-lengyel király harmadik és legkisebb leányaként született 1373-ban. Édesanyja, II.István boszniai herceg leánya volt. Már 4 éves korában eljegyezték Habsburg Vilmosnak, II.Lipót osztrák herceg fiának. Nagy Lajosnak nem lévén fiú gyermeke, Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. A király halála után 1384-ben lengyel királynővé koronázták az alig 10 esztendős Hedviget. Hedvig, bár szerette Vilmost, de mégis meghozta azt az áldozatot, hogy a nálánál jóval idősebb Jagelló litván nagyherceghez menjen feleségül, mert így remélte elérni a litvánok megtérését és a két nép közötti békét. 1385-ben jött létre köztük a frigy, Hedviget litván királynővé koronázták és Jagelló megkeresztelkedvén, mint lengyel király a II.Ulászló nevet vette fel.

Közösen kezdenek hozzá a keresztény hittérítő munkához, 1388-ban megalapítják a vilnai litván püspökséget. Hedvig a litván papság képzésére kollégiumot szervez a prágai egyetemen. A lengyel nép hitének erősítése végett templomokat építtet, liturgikus könyveket szerez be. Krakkóban megalapítja a bencés kolostort, ahol az istentiszteletet a nép nyelvén tartják meg. 1397-ben teológiai fakultást állíttat fel a krakkói egyetemen, ahová távoli országokból hívat meg professzorokat. Igen szívén viselte a klarissza rendet, mert meggyőződése volt, hogy az imádságból és a szeretetszolgálatból egyre nagyobb a szükség. Hasonlóan, - mint szent Erzsébet- ő is a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek istápolója lett. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét és alapítványt hozott létre a krakkói egyetem részére. Fiatalon, 26 éves korában, 1399-ben hunyt el Krakkóban. Itt is temették el.

A lengyel nép Hedviget (Jadwigát) minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tiszteli

A lengyel nép Jadwigát minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tisztelte és tiszteli ma is. 1426-ban már okirat erősítette meg ennek nyilvános kultuszát. II. János-Pál pápa pedig, mint krakkói érsek, 1974-ben megerősítette ennek a tiszteletnek a jogosságát. 1979-ben már pápaként, "kötelező" megemlékezést rendel el a krakkói egyházmegye számára.


Miért olyan kedves számunkra is szent Hedvig lengyel királynő személye és életpéldája?

Nem csak azért mert ereiben Árpád-vér is folyt, hanem, mert életszentsége az isteni meghívás és küldetés máig ható példája, a keresztény hit, erkölcs és szeretet soha el nem halványuló erejének, nagyságának. Hedvig királynő saját karizmáját "a kereszt balgaságában" foglalta össze. Vallomása szerint "nagyon sok álmatlan éjszakát töltött" a waweli fekete feszület előtt, hogy "minden alaposan átgondoljon" és világosságot merítsen elgondolásaihoz. "Fac quod vides" halotta Megfeszített Mesterétől "Tedd, amit látsz! Figyelj engem, személd az én megfeszített Szeretetemet és tudni fogod mit tégy." Nem véletlen, hogy életcélját jelképező szimbólumként a két egymásba fonódó 'mm' betűk választása által, az evangéliumi Mária és Márta lettek. Mária, mint az imádság, és Márta, mint a tettek jelképe.

Vörösmarty Mihály verses legendájából - Hedvig
Szent Hedvig szarkofája

"S Hedvig olvasá a szent igéket,
s így tűnődék rajtuk önmagában:
"Ím ezen, mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya, férjem,

Kit szívemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifjú, hős de még van nemzetednek?"

Gondolá, és elfogadta szíve."

(ezerszazev.uw.hu)

Egyiptom Királya 1936

HRM KING FAROK .

HRM KING FAROK . by Magda Malek.

Wedding photo

wedding photo by princesslimma.
a very rare photo for the wedding in Alqoubah palace
from the left:HIH Princess Ashraf, HIH Princess Shames, HM Queen mother Nazli, HRIH Princess fawzia(the bride), HH Princess Nemat moktar

H.M. King Fouad In Paris At The Arch Of Triumph In 1936

H.M. King Fouad In Paris At The Arch Of Triumph In 1936 by Tulipe Noire.

Farouk Gewida: Empress Eugenie

Farouk Gewida: Empress Eugenie by Qasem-Amin.
الخديوي: اني حزين أن أراك تسافرين
.
أوجيني: قد كان أملي أن نظل معا ولكن ساءت الأحوال جدا في البلد
.
الخديوي: كنت الجمال الثائر المجنون يبهرني ويجعلني أحلق في الخيال
أستبيح الحلم أرفض أن يحاصرني المحال
قد كنت في عينيك أحيا عالما غير الذي أحياه
.
أوجيني: قد كنت صديقي وحبيبي ورفيق العمر.
أكرمتني أعطيتني آل الذي حلمت به حواء
مالا وعمرا زاخرا بالحلم والحب الجميل
رجل غريب أنت في هذا الزمن
.
الخديوي: أستذكريني؟

أوجيني: سأحاول دوما أن ألقاك
لو طيفا وسحابة صيف
لن أرضي أبدا أن نحيا مثل الغرباء
سأعود قريبا تحملني أشواق العمر
.
الخديوي: لعلنا لن نلتقي
فغدا نسافر قد نري أرضا وناساغيرنا
ونظل نبحث في حطام العمر عن حلم تواري بيننا
.
أوجيني: مولاي......عندي طلب يامولاي
.
الخديوي: فلتطلبي ماشئت
.
أوجيني: عندي هنا في البنك كل أموالي وكل جواهري..............والبنك يرفض أن يسدد أي
شيئ
!
الخديوي: ان الخزينة فارغة
!
أوجيني: أرجوك يامولاي حاول....... انها تحويشة العمر الطويل
!
الخديوي: حسنا فلتأخذي ماشئت.

The Summer Palace Of H.M. Abbas Hilmi II Khedive Of Egypt

The Summer Palace Of H.M. Abbas Hilmi II Khedive Of Egypt & the Sudan In Istanbul (A) by Tulipe Noire.
The Summer Palace Of H.M. Abbas Hilmi II Khedive Of Egypt & the Sudan In Istanbul (B)   by Tulipe Noire.

http://www.flickr.com

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés