Nagy Lajos király Hedvig nevű leányát Lengyelország királynéját, a litván nép keresztény hitre térítéséért a II. János-Pál pápa 1997-ben szentté avatta. Hedvig gyűrűs ujjának csontmaradványa most 600 év után visszakerült szülőhazájába. Az ereklyét az egri Minorita templomban őrzik.
Nagy Lajos magyar-lengyel király harmadik és legkisebb leányaként született 1373-ban. Édesanyja, II.István boszniai herceg leánya volt. Már 4 éves korában eljegyezték Habsburg Vilmosnak, II.Lipót osztrák herceg fiának. Nagy Lajosnak nem lévén fiú gyermeke, Hedviget jelölte ki a lengyel trónra. A király halála után 1384-ben lengyel királynővé koronázták az alig 10 esztendős Hedviget. Hedvig, bár szerette Vilmost, de mégis meghozta azt az áldozatot, hogy a nálánál jóval idősebb Jagelló litván nagyherceghez menjen feleségül, mert így remélte elérni a litvánok megtérését és a két nép közötti békét. 1385-ben jött létre köztük a frigy, Hedviget litván királynővé koronázták és Jagelló megkeresztelkedvén, mint lengyel király a II.Ulászló nevet vette fel.
Közösen kezdenek hozzá a keresztény hittérítő munkához, 1388-ban megalapítják a vilnai litván püspökséget. Hedvig a litván papság képzésére kollégiumot szervez a prágai egyetemen. A lengyel nép hitének erősítése végett templomokat építtet, liturgikus könyveket szerez be. Krakkóban megalapítja a bencés kolostort, ahol az istentiszteletet a nép nyelvén tartják meg. 1397-ben teológiai fakultást állíttat fel a krakkói egyetemen, ahová távoli országokból hívat meg professzorokat. Igen szívén viselte a klarissza rendet, mert meggyőződése volt, hogy az imádságból és a szeretetszolgálatból egyre nagyobb a szükség. Hasonlóan, - mint szent Erzsébet- ő is a szegények, a betegek, az árvák és az özvegyek istápolója lett. Vagyonát, örökségét a szegények között osztotta szét és alapítványt hozott létre a krakkói egyetem részére. Fiatalon, 26 éves korában, 1399-ben hunyt el Krakkóban. Itt is temették el.
A lengyel nép Hedviget (Jadwigát) minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tiszteli
A lengyel nép Jadwigát minden idők legnagyobb királynőjeként és szentként tisztelte és tiszteli ma is. 1426-ban már okirat erősítette meg ennek nyilvános kultuszát. II. János-Pál pápa pedig, mint krakkói érsek, 1974-ben megerősítette ennek a tiszteletnek a jogosságát. 1979-ben már pápaként, "kötelező" megemlékezést rendel el a krakkói egyházmegye számára.
Miért olyan kedves számunkra is szent Hedvig lengyel királynő személye és életpéldája?
Nem csak azért mert ereiben Árpád-vér is folyt, hanem, mert életszentsége az isteni meghívás és küldetés máig ható példája, a keresztény hit, erkölcs és szeretet soha el nem halványuló erejének, nagyságának. Hedvig királynő saját karizmáját "a kereszt balgaságában" foglalta össze. Vallomása szerint "nagyon sok álmatlan éjszakát töltött" a waweli fekete feszület előtt, hogy "minden alaposan átgondoljon" és világosságot merítsen elgondolásaihoz. "Fac quod vides" halotta Megfeszített Mesterétől "Tedd, amit látsz! Figyelj engem, személd az én megfeszített Szeretetemet és tudni fogod mit tégy." Nem véletlen, hogy életcélját jelképező szimbólumként a két egymásba fonódó 'mm' betűk választása által, az evangéliumi Mária és Márta lettek. Mária, mint az imádság, és Márta, mint a tettek jelképe.
Vörösmarty Mihály verses legendájából - Hedvig Szent Hedvig szarkofája
"S Hedvig olvasá a szent igéket,
s így tűnődék rajtuk önmagában:
"Ím ezen, mi szép igék, mi szentek!
Lengyelország hős királya, férjem,
Kit szívemben hordok, hű jegyelted!
Nem leend-e megvetett ajándék,
Majd ha fényben eljövendesz értem,
S én kitárom a csodák világát
Ifjú, hős de még van nemzetednek?"
Gondolá, és elfogadta szíve."
(ezerszazev.uw.hu)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése