II. Rákóczi Ferenc

A magyar történelem kimagasló alakja,
Magyarország leggazdagabb, legnemesebb,
Legönzetlenebb, legmagasztosabb felfogású ura.
I. Rákóczi Ferenc erdélyi fejedelem és Zrínyi Ilona fia.
1676-ban született a Sátoraljaújhely melletti borsi kastélyban.
Apját már két hónapos korában elvesztette
Őt és nővérét édesanyja egyedül nevelte.
Kilenc éves korában elszakították tőle.
Rábízták az osztrák jezsuiták nevelésére.
Tizennégy évesen került a prágai egyetemre.
Sarolta Amália – német hercegnő – tizenöt évesen lett a felesége.
Ő tizennyolc éves volt, mikor ezt a lépést megtette.
Európa egyik leggazdagabb embere.
A fényűző életmódot nagyon szerette.
Ha utazott, százötven – százhatvan udvari népség kísérte.
Az anyagi ügyeit Bécsben, tizenhat éves korától maga intézte.




1694-ben Magyarországon telepedett le.
Mint egy új csillagra úgy nézett rá népe.
Megdöbbenve tapasztalta itthon a Habsburg elnyomást.
Látta a jobbágyok nyomorát,
Hogy a zsoldosok a parasztokat hogyan nyúzzák,
Az adót brutálisan, erőszakkal behajtják.
A német katonát, a nemesek és parasztok egyaránt
Leírhatatlanul utálták,
Mert durva volt, garázda, kegyetlen.
Éreztette hatalmát.
Elrabolta, megette a paraszt csirkéjét, disznaját.
Elvette a pénzét, megitta a borát.
Meggyalázta, megverte, megölte az asszonyát.
A magyarnak minden isteni és emberi törvényét lábbal taposták.




A parasztság végsőkig elkeseredett.
A lázadók Rákóczit akarták vezérüknek.
Ki a szervezést, a teendőket Bercsényivel együtt beszélte meg.
XIV. Lajos francia királlyal összeköttetésbe lépett.
Ő a legnagyobb ellensége volt Bécsnek.
Rákóczit elfogták és a bécsújhelyi börtönbe zárták,
Mivel a tisztalelkű, eszményekért küzdő embertől nagyon féltek.
Innen felesége segítségével kiszabadították.
Lengyelországba menekült és onnan szervezte a szabadságharcot.
A Habsburg elnyomás ellen kiáltványban harcba hívta az országot.
Itthon Esze Tamás szervezte a parasztságot.




Rákóczi személyes hatása rendkívüli. Kiváló szónok volt.
Szavainak hatalmával a csüggedőkbe öntötte a reményt, a bátorságot.
Nyolc évig folyt a harc. Hol vereséget szenvedtek, hol győzelmet arattak.
1711-ben a szatmári béke vetett véget a csaták sorozatának.
A békét távollétében és tudta nélkül kötötték meg.
Az uralkodó engedményekkel, ígéretekkel próbálta rávenni
A hűségeskü megkötésére.
Hiába. Rákóczi hajthatatlan a hűségesküre.
Életét, nyugalmát feláldozta egy ügyért.
Roppant nagy vagyonát odadobta egy erkölcsi elv kedvéért.




A reménytelen helyzetben újra Lengyelországba tért.
Ez az ország szinte második otthona volt.
Mikor a börtönből szabadult, akkor is itt talált otthont.
Itt tervezte a szabadságharcot.
Lengyelországi királysága, több ízben komolyan szóba került.
Bécs, miatta soha nem volt nyugodt.
Néhány hű emberével vállalta az emigrációt.
A fejedelem szerencsecsillaga, úgy tűnt, lehanyatlott.
Sokáig XIV. Lajosnál talált menedéket.
Aztán a törökökhöz Rodostóba ment.
Kíséretében lévő, mintegy nyolcvan bujdosót, a szultán védelme alá vett.
Lelkére ránehezedett a keserű érzés,
Hogy a keresztény világból kiközösítették.
Napjait írással, olvasással, imádkozással, töltötte. Emlékeit papírra vetette.
Este csendesen hajtotta álomra a fejét. Vajon merre vezérelte gondolatait?
A bújdosók életét Mikes Kelemen levelekben írta le.




1735 tavaszán fogyott a fejedelem testi ereje.
Életének hatvanadik esztendejében,
Lelke megtért Istenhez, az örök békébe.
Romlatlan holttestét Konstantinápolyba édesanyja mellé szállították.
Innen II. Rákóczi Ferenc koporsóját 1906-ban diadalmenetben magyar földre hozták.
Magyarország összes harangjai megkondultak.
A Szent István bazilikában istentiszteletet tartottak.
Az emberek, emlékének mély tisztelettel hódoltak.
Ünnepi pompával vitték a kassai dómba,
Onnan került Esztergomba.
Ma áldott csontjai Rómában nyugszanak.
Emléke, milliók szívében időtlen időkig megmarad.


II. Rákóczi Ferenc fejedelem szobra szülőházának udvarán - Borsi - Felvidék


II. Rákóczi Ferenc fejedelem hamvait a kassai Székesegyházba szállítják - 1906.

www.szellemvilag.hu