Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2018. november 20., kedd

Szent Korona konferencia az Országgyűlés Felsőházában

A Szent Korona és a koronázási jelvények története és szerepe a 20. században

A Szent Korona nemcsak tárgy, hanem eszme is



Fotó: MTI, archív, illusztráció

A VERITAS Történetkutató Intézet, az Országgyűlés Hivatalának Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat közös konferenciát szervezett 2018. november 20-án az Országház Főrendiházi üléstermében.

Program:
10.00–10.30 Köszöntő és megnyitó
Áder János, Magyarország (Köztársasági Elnöke) Királyi Kancellárja
Kásler Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztere
Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke

Előadások, I. szekció
Levezető elnök: Szakály Sándor (VERITAS Történettudományi Intézet, főigazgató)
10.30–10.55 Bertényi Iván (ELTE BTK, prof. em.) A Szent Korona a középkorban
10.55–11.25 Pálffy Géza (MTA BTK TTI, tudományos tanácsadó)
A Szent Korona tizenegy hazatérése
11.25–11.50 Hermann Róbert (a Magyar Történelmi Társulat elnöke)
Orsova – Bécs – Pozsony. A koronázási ékszerek útja 1848–1853 között
11.50 –12.05 Ifj. Bertényi Iván (Bécsi Magyar Történeti Intézet, igazgató
A két utolsó királykoronázás
12.05–12.30 Ujváry Gábor (VERITAS, intézetvezető)A Szent Korona-tan a két világháború között
12.30–13.30 Ebédszünet
Előadások, II. szekció
Levezető elnök: Marinovich Endre (VERITAS, főigazgató-helyettes)
13.30–13.55 Hollósi Gábor (VERITAS, tud. főmunkatárs)
A Szent Korona-eszme története és az Eckhart-vita
13.55–14.20 Kovács Kálmán (VERITAS, tud. munkatárs)
A Szent István-i örökség felekezeti értelmezései és az 1938-as emlékév katolikus–református viszályai
14.20–14.50 Glant Tibor (Debreceni Tudományegyetem, egy. docens)
A Szent Korona amerikai kalandja (1945–1978)
14.50–15.15 Ligeti Dávid (VERITAS, tud. munkatárs)
A Szent Korona és Magyarország, 1945–1978
15.15–15.40 Rácz János (VERITAS, tud. munkatárs)
Akiktől Carter elnök is tartott. A magyar emigráció és a Szent Korona hazatérése
15.40–16.00 Zárszót mond: Boross Péter, volt Miniszterelnök

A Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye, nemcsak tárgy, de eszme is, hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra - mondta Áder János királyi kancellár a Szent Koronáról rendezett konferencián kedden, az Országházban.


Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt

A Veritas Történetkutató Intézet, az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Magyar Történelmi Társulat által A Szent Korona és a koronázási jelvények története és szerepe a 20. században címmel szervezett konferencián kiemelte: a magyar hagyományban régi a meggyőződés, hogy "a Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye".
A Szent Korona jelentőségének kettősségére utal a konferencia címében a két szó is: a koronázási jelvények "története és szerepe" - mutatott rá.
Úgy látja, a szigorúan vett történet fényes pillanatok és viszontagságok vegyülete, de a Szent Korona szerepe nagyobb és teljesebb, mint "a tárgy története a születéstől a Parlament kupolaterméig".
A magyar koronának a sok válságban, trónviszályban, háborús kataklizmában régen el kellett volna pusztulnia, "Európa egyik legrégebbi felségjelvénye azonban megmaradt" - közölte.
Áder János hangsúlyozta: a tudomány józan érveit figyelembe véve sem túlzás azt állítani, hogy "a Szent Korona megmaradása valóságos csoda", az egyik legszebb közös csodánk, hogy "a dicső és kevésbé dicsőséges időkben is társunk maradt", és "velünk hordozza a századok minden búját és örömét, minden megpróbáltatását és újrakezdését". Azt mondta: a korona egy térben és időben kiterjedt közösség összetartozásának jelképe, államiságunk szimbóluma, "nemcsak tárgy, de eszme is", hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek, abroncsa közös sorsunknak, büszkévé tesz, figyelmeztet hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra. A 21. századi magyar ember főhajtása csak akkor lehet igazán hiteles, ha a tudása is az, "ha nemcsak a korona szent nekünk, de hiteles története is az". Jó tudni, hogy a magyar tudományos közéletben kitüntetett helyen áll ez a szemlélet, hogy a történészszakma hazai szervezetei szívükön viselik a koronázási jelvényekkel kapcsolatos kutatásokat, és hogy a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatókat összegyűjtő Lendület-csoportjai között is ott találni a Szent Koronával foglalkozó csapatot - tette hozzá. Áder János azt hangoztatta: hálával kell gondolni mindazokra, akik az elmúlt évszázadok során a Szent Korona megmentésében a gondviselés munkatársai voltak, és köszönetet kell mondani azoknak, akik ma is védik, óvják, kutatják. Megjegyezte: remélhetőleg múltunk alaposabb ismerete több tudást, bölcsességet ad a jövő nemzedékeknek.

A beszéd:

„…mintha az égből szállt volna alá.”

Több mint 500 esztendeje már, hogy valaki ilyen áhítatos szavakkal írt a Szent Koronáról (eredetileg persze latinul).

Tisztelt Konferencia!

Pedig nem volt sem magyar, sem olyan ember, aki az érzelmeket előbbre helyezné az értelemnél. Reneszánsz tudós volt, humanista történetíró. Antonio Bonfini. Itália szülötte.

Egy kívülálló, akit Magyarországra vetett a sors. Egy kívülálló, aki Mátyás királytól kapott megbízást, hogy írja meg a magyarok krónikáját.

Bonfini ebben a műben részletesen beszélt arról, hogy Mátyás milyen küzdelmet folytatott a Szent Korona visszaszerzéséért. A koronáért, amely nélkül – ahogy az uralkodó fogalmazott – „senki sem (volt) nevezhető királynak”, amely nélkül „törvényesen uralkodni nem lehet”-ett.

Bár Bonfini személyesen nem lehetett jelen, a rendelkezésre álló adatok és visszaemlékezések alapján hitelesen számolt be arról a pillanatról, amikor 23 év száműzetés után újra magyar földre ért a Szent Korona. Sopronban három napra közszemlére tették, az emberek ujjongva ünnepelték. Visszatért – nem először, és nem is utoljára.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

„…mintha az égből szállt volna alá.”

A magyar hagyományban nagyon régi a meggyőződés, hogy a Szent Korona sokkal több, mint egy díszes ötvösmunka. Jogforrás, jelkép, ereklye.

A Szent Korona jelentőségének kettősségére utal a mai konferencia címében megbújó két szó is: a koronázási jelvények „története” és „szerepe”.

Történet és szerep. A szigorúan vett történet megannyi fényes pillanat és viszontagság drámai vegyülete.

Ám a Szent Korona szerepe nagyobb és teljesebb, mint pusztán a tárgy története a születéstől a Parlament kupolaterméig. A magyar koronának a megannyi válságban, trónviszályban, háborús kataklizmában réges-régen el kellett volna pusztulnia. Nagy és erős nemzetek ősi koronaékszerei így vesztek el a múltban.

Európa egyik legrégebbi felségjelvénye azonban megmaradt. Harcoltak érte, ellopták, menekítették, váltságdíjat fizettek érte, elásták, keresték és nem találták, kiváltották, hazahozták.

Magyarok és más nemzetek tagjai is őrizték tisztelettel – vagy bántak vele méltatlanul. Megjárta a bécsi és prágai kincstárat, de a föld mélyét is,egy Orsova melletti ártéri füzesben. Volt katonai benzineshordóban az ausztriai Mattsee mocsarában. Együtt „lakott” az Egyesült Államok aranykészletével a Fort Knox szigorúan őrzött páncéltermében. Utazott hajón, hintón, szekéren és az amerikai légierő különgépén – hogy csak néhányat említsünk a „regényes” utazásokból. A Tanácsköztársaság idején az is komolyan felmerült, hogy a Szent Koronát barbár módon beolvasszák. Csodával határos módon mégis megmaradt.

A tudomány józan érveit figyelembe véve sem túlzás azt állítani, hogy a Szent Korona megmaradása valóságos csoda. Az egyik legszebb közös csodánk, hogy a dicső és kevésbé dicsőséges időkben is társunk maradt. Velünk hordozta a századok minden búját és örömét, minden megpróbáltatását és újrakezdését.

Szemere Bertalan, a korona 1849-es elrejtője fogalmazott így: „minden más koronáktól jelentékenyen különbözik. Nem puszta ékszer, mellyel akárki fölékesítheti homlokát s király lesz; hanem jegygyűrű, talizmán, mellyel a nemzet el szokta magát jegyezni királyával.”

Kossuth még ennél is tovább ment. Egyenesen azt mondta, hogy a korona nem a királyé, hanem „a nemzet tulajdona”.

Mi pedig hozzátesszük, hogy ebben áll pótolhatatlansága. Egy térben és időben kiterjedt közösség összetartozásának jelképe, államiságunk szimbóluma. Nemcsak tárgy, de eszme is. Hordozza erősségeinket és gyengeségeinket, tanúja küzdelmeinknek. Abroncsa közös sorsunknak. Büszkévé tesz, figyelmeztet a hivatásunkra, emlékeztet nemzeti együvé tartozásunkra.

Tisztelt Tanácskozás!

A történész hivatása hasonlatos a restaurátoréhoz. A finom részletek csak akkor válnak láthatóvá, ha azokat gondos kezek szakszerű mozdulatokkal, nagy alapossággal megtisztítják az idők során rárakódott rétegektől.

A Szent Korona kutatásával sincs ez másképp. A 21. századi magyar ember főhajtása csak akkor lehet igazán hiteles, ha a tudása is az. Ha nemcsak a korona szent nekünk, de hiteles története is az.

Jó tudni, hogy a magyar tudományos közéletben kitüntetett helyen áll ez a szemlélet. Jó tudni, hogy a történészszakma hazai szervezetei szívükön viselik a koronázási jelvényekkel kapcsolatos kutatásokat. Jó tudni, hogy a Magyar Tudományos Akadémia fiatal kutatókat összegyűjtő Lendület-csoportjai között is ott találjuk a Szent Koronával foglalkozó csapatot.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Antonio Bonfini a Szent Korona 1463. évi hazatérését és a soproni bemutatás hangulatát így írta le: „…megszámlálhatatlan sokaság hömpölygött áhítatos szeretettel; megnézte, felismerte és mélységes tisztelettel hódolt előtte.”

Közel 500 évvel később a Magyar Királyi Koronaőrség parancsnoka, aki 1945-ben a koronaékszereket a határon túlra menekítette, így írt: „…meggyőződéssé vált bennem, hogy ez a titokzatos, szent ereklye nem tűnhet el. (…) Az isteni gondviselés vigyáz rá, (…) az mentette meg a történelem legnagyobb válságain keresztül a magyar nép számára, és fogja megmenteni a jövő számára is.”

E szavak arra figyelmeztetnek minket, hogy hálával gondoljunk mindazokra, akik az elmúlt évszázadok során a Szent Korona megmentésében a gondviselés munkatársai voltak.

És köszönetet mondjunk mindazoknak, akik ma is védik, óvják, kutatják.

Remélem, hogy múltunk alaposabb ismerete több tudást, bölcsességet adj a jövő nemzedékek számára! Eredményes tanácskozást kívánok a konferencia minden résztvevőjének.


Áder János királyi kancellár úr az Országgyűlés Felsőházában elhangzott beszéde kapcsán a következőkre kell felhívni a figyelmet:
1.) a Szent Korona királyi korona, tehát a király perszonális személyéhez kapcsolódik
2.) a korona és valamely király (akár hagyományok szerinti) megkoronázása még nem garancia a legitimitásra, mint ahogyan a Mátyás király utáni időkben történt
3.) Őfelsége Levente király nem koronázott királyként uralkodik 2008 óta, melyre számos precedens található a történelemben
4.) Magyarország legitim államformája ma is a királyság




Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere hangsúlyozta: a világtörténelemben a magyar az egyetlen nemzet, amelynek koronája nemcsak díszes ékszer, hanem szent szimbólum, az államiság és függetlenség jelképe, az ország integritásának és szuverenitásának őrzője, jogrendszerünk forrása és garanciája, történelemformáló erő, a magyar nemzet reménysége, fennmaradásának és virágzásának záloga. Mint mondta, a Szent Korona eszme máig nemzetösszetartó erő, amelynek értelmében az ország és a hatalom nem az uralkodóé, hanem a koronáé, amelynek része az uralkodó és a nemzet, ketten együtt alkotnak egy egészet. A Szent Korona jogait a történelem mindig helyreállította, és ezek a jogok a jövőben sem szűnnek meg - tette hozzá a tárcavezető.
Szakály Sándor, a Veritas főigazgatója arról beszélt, hogy a magyar történelemben meghatározó szerepet játszott a Szent Korona, összefogott egy nemzetet, egy országot, ezért illő méltón megemlékezni róla.
Hermann Róbert, a Magyar Történelmi Társulat elnöke elmondta: a Szent Korona kutatásakor építeni kell elődeink ismeretére, ha szükséges, meg kell cáfolni, meg kell haladni a következtetéseiket, és módot kell adni az utódoknak, hogy ugyanezt velünk kapcsolatban is megtehessék.

MKU, keh.hu, demokrata

2018. július 28., szombat

Reagálás Őfelsége Levente király miniszterelnökének tusványosi beszédére

Reagálás Orbán Viktor miniszterelnök úr tusványosi beszédére

Az ország helyzetének értékelése helyénvaló, érezhető a fejlődés irányába történő fordulás, habár elég kis mértékű. Az éves 120 milliárd euró gazdasági teljesítmény még mindig kb. negyede a nyugat-európainak, melyet a miniszterelnök úr nem lát világosan. Ennek függvényében Európa 5 leggazdagabb állama közé kerülni jelenleg rövidtávon gazdaságilag irreális. Élhetőség szempontjából viszont erre van lehetőség.
A nemzet egyesítése, a Nemzetépítés és a demográfiai fordulat gondolata helyénvaló. A Kárpát-medence újjáépítésének gondolata is szép, viszont fókuszba még mindig a gazdasági felzárkózás kell kerüljön Nyugat-Európához! 
A globális kép szintén helyénvaló, viszont kihagyja az egyik fő mozgatórugót, a Brit monarchiát. 
Az Európa kép helyénvaló: szabad nemzetek szövetsége legyen az EU. Az EU vezetését át kell formálni! A jelen típusú migráció teljes leállítása szükséges! Az EU továbbra is világformáló erőközpont kell legyen! 
A kereszténység említése szeparáló, kiemeli a létforma védelmét, mellyel egyetértünk: a nemzet, a család, a "keresztény" családmodell védendő értékek, azonban már a "keresztény" név sem alkalmas ezen nézetek képviseletére. A hitelvek igencsak komoly megújításra szorulnak, ha a politikai térben életképes nézeteket szeretnénk létrehozni. 

2018. május 18., péntek

Megalakult Őfelsége Levente király 3. kormánya



Kinevezte Orbán Viktor negyedik kormányának minisztereit Áder János királyi kancellár pénteken Budapesten, ezzel megalakult az új kabinet. Áder János a Sándor-palotában reggel kilenckor kezdődött kinevezési ünnepségen adta át a kormány tizenhárom miniszterének megbízólevelét. Ez alapján Bártfai-Mager Andrea nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter, Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter, Kásler Miklós emberi erőforrásokért felelős miniszter, Nagy István agrárminiszter, Palkovics László nemzeti innovációs és technológiai miniszter lett. Pintér Sándor vezeti a belügyi tárcát, Rogán Antal pedig a Miniszterelnöki Kabinetirodát. Semjén Zsolt nemzetpolitikáért, egyházügyekért és nemzetiségekért felelős, Süli János pedig a paksi atomerőmű bővítéséért felelős tárca nélküli miniszterként vesz részt a kormány munkájában. Szijjártó Péter a Külgazdasági és Külügyminisztériumot, Trócsányi László az igazságügyi tárcát, Varga Mihály a Pénzügyminisztériumot vezeti.


2018. május 16., szerda

Őfelsége Levente király miniszterelnöke

A mi feladatunk az ország megvédése

2018. május 16. 10:08

Magyarország megvédése nem a NATO és nem is az Európai Unió feladata, hanem a miénk - mondta Orbán Viktor miniszterelnök szerdán az Országház Kupolacsarnokában, a Honvéd Vezérkar főnöke tisztség átadás-átvételi ünnepségén.


A kormányfő szavai szerint erős Magyarország nem létezhet erős hadsereg nélkül.
Az a nemzet, amely nem tudja megvédeni az országát, nem is érdemli meg azt - tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Orbán Viktor azt is hangsúlyozta, hogy az elmúlt két kormányzati ciklus sikeres alkotmányozási, nemzetpolitikai, gazdasági és családpolitikai fordulata után a most kezdődő ciklus kiemelt fontosságú nemzeti feladata a nemzetbiztonság megerősítése. A jelen korban értékes biztonság fontosságával kapcsolatban felidézte, az 1990-es években Magyarország testközelből láthatta, hogy háborús konfliktusok akár a szomszédban is kitörhetnek. Most pedig bevándorlók milliói várják, hogy útra kelhessenek - mondta. Az elkövetkező években a kormány is több mint a duplájára növeli a Magyar Honvédség költségvetését- közölte. Az új vezérkari főnöktől, Korom Ferenctől - aki a leendő honvédelmi minisztert, Benkő Tibor vezérezredest váltja a poszton - Orbán Viktor a mai kor kihívásainak megfelelően újjászervezett, modern, ütőképes, hazája iránt elkötelezett hadsereget kért, amely bármely más nemzet fegyveres erejével felveszi a versenyt.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu
Azt is kérte tőle, tegye vonzóvá a fiataloknak a katonai pályát, ahhoz ugyanis, hogy a magyar hadsereg erős lehessen, elsősorban a fiatalokat kell megnyerni a honvédelem ügyének. "Azt várjuk öntől, hogy (...) szerezzen érvényt a katonák között is a katonaélet első számú törvényének: csak a becsület" - mondta Korom Ferencnek. A miniszterelnök beszédében köszönetet mondott a távozó honvédelmi miniszternek, Simicskó Istvánnak, aki három éve egy olyan pillanatban vette át a tárcát, amikor "Magyarország déli határát migránsok tízezrei ostromolták". A védelmi rendszer azóta is állja a sarat, őrzi a magyarok biztonságát - tette hozzá.

Fotó: Botár Gergely/kormany.hu

Benkő Tibor miniszterségével kapcsolatban pedig arra hívta fel a figyelmet Orbán Viktor, hogy
a rendszerváltás óta nem volt példa arra, hogy egy katona közvetlenül a magyar hadsereg éléről vállalja el a honvédelmi miniszteri posztot.


(MTI/kormany.hu)

2018. május 10., csütörtök

A Magyar Királyi Udvar hivatalos közleménye

Üdvözöljük a polgári kormány ismételt megalakulását, mellyel lehetőség nyílik hazánk eddigieknél gyorsabb növekedésére. 2/3-os országgyűlési többséggel lehetőség van az Alaptörvény módosítására, a királyság államforma kodifikációjára, melyhez az Országgyűlésnek fel kell nőnie! Miniszterelnök úr beszédében megemlíti az államalapító királyt, azonban az államformáról továbbra sem nyilatkozik.

2018. február 18., vasárnap

A Magyar Királyi Udvar hivatalos közleménye


A miniszterelnök úr évértékelője kapcsán

Elismerjük a polgári kormány eredményeit, mely révén jobb helyzetbe került hazánk, azonban a kormányt több tekintetben felelősség terheli.

1.) Az államformáról tovább sem esett szó, holott Őfelsége Levente király már 2010-ben a királyság államforma Alaptörvényben való rögzítése érdekében hozatta létre a 2/3-os alkotmányozóképes polgári többséget az Országgyűlésben. 

2.) A "kereszténységet" ideális, megkérdőjelezhetetlen vallásnak állítja be, holott érdemes lenne megvizsgálni ez a vallás mennyiben felelős a jelenlegi tendenciákért. A vallás értékeit elfogadjuk, azonban a súlyos paradoxonokat fel kell oldani!

3.) A polgári kormányzás képességek tekintetében előrelépés, azonban nemességgel - arisztokráciával az ország sokkal gyorsabban fejlődő pályán lenne képes haladni, mivel így Hazánk továbbra is csak Alsóházzal működik, mely lényegében azt jelenti a hajónkon a segédmotor van bekapcsolva és főmotor nélkül próbálunk felzárkózni a Nyugathoz. 

(..)

A szuverén, nemzeti, kuruc Magyar Királyságért!

2018. január 13., szombat

Mátyás király-emlékév 2018



A Mátyás király emlékévet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2018-ra Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából
A Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök által celebrált szentmisét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem a Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak. Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: az emlékév fontos célkitűzése a gyermekek bevonása az ünneplésbe például tanulmányi versenyek indításával. Emellett különös hangsúlyt fektetnek programok szervezésére a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron. Potápi Árpád János rámutatott: Mátyás király alakja alkalmas a magyarok mellett Közép-Európa más népeinek a megszólítására is. Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta – hangsúlyozta az államtitkár. Január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bált, ételkostólót és forgatagot rendeznek a Várkert Bazárban; február 23-án a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében az erdélyi városban ünneplik Mátyás születésének 575. évfordulóját; március 29-én Székesfehérváron koronázási misét tartanak – emelte ki az emlékév programjairól szólva Potápi Árpád János. Hozzátette: Mátyás halálának évfordulójáról áprilisban Bécsben emlékeznek meg, májusban pedig Prágában ünneplik meg, hogy Mátyást cseh királynak is megválasztották. Szintén Mátyás király lesz a központi témája augusztusban Erdély legnagyobb kulturális rendezvényének, a Kolozsvári Magyar Napoknak is.


hirado.hu

2018. január 9., kedd

A Szent Korona a nemzeti szuverenitás jelképe


Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten hétfőn.
  • Évszázadokon át az önkény legfőbb korlátja volt a Szent Korona
  • A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része
  • Orbán Viktor is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek
  • Trócsányi László köszönetet mondott az USA-nak a korona megmentéséért
A Szent Korona az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át; ma az alaptörvény biztosítja az államhatalom működését, az egyéni és közösségi jogok és felelősségek egyensúlyát – fejtette ki Trócsányi László.
Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági alkotmányok között alighanem egyedülálló módon a magyar alkotmány kodifikálja a Szent Korona jelentőségét.
„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”
– áll az alaptörvényben.
A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része, amelyről nem mondhatunk le – hangsúlyozta a miniszter.
Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is. A latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének is.
A miniszter azt mondta:
a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek.
Trócsányi László felszólalásában üdvözölte a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, David John Kostelancikot, akinek ezúton is megköszönte a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy az Egyesült Államok megmentette, megőrizte, majd visszaadta Szent István koronáját.
David John Kostelancik felszólalásában a Szent Korona visszaadását a magyar-amerikai együttműködés mérföldkövének nevezte. Felidézte, hogy a két ország népeit régi barátság fűzi össze. Már a 18. század végén, az amerikai függetlenségi háborúban harcoltak magyarok az amerikai oldalon. Kováts Mihály huszárezredes a lovas csapatok kiképzőjeként tüntette ki magát, majd egy csatában az életét adta az amerikaiak függetlenségéért – idézte fel. A korona visszaadása 1978-ban jó lehetőséget adott az együttműködés fejlesztésére – tette hozzá.
David John Kostelancik arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erejét az értékek és az intézmények adják, és a két nép közötti barátságot most még inkább fel kell használni ezeknek a megerősítésére.
Arthur Schneier New York-i rabbi a konferenciát köszöntő videóüzenetében elmondta: boldog, hogy közreműködhetett a Szent Korona negyven évvel ezelőtti hazahozatalában.
Szerencsés Károly történész a Szent Korona 20. századi történelméről szóló előadásában beszélt arról, hogy 1944-ben a koronaőrök a front elől Ausztriába vitték az ereklyéket, majd átadták az amerikai hadseregnek. Amikor az Egyesült Államok 1946-ban Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnöktől kérdezte, hogy visszadják-e, a kormányfő úgy reagált – feltehetően az egyre fenyegetőbb szovjet befolyás miatt -, hogy „inkább ne”.
Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent Korona és a történeti alkotmány sorsa mindenkor közös volt: amikor az egyiket tisztelték akkor a másikat is, és a mellőzés is egyszerre sújtotta mindkettőt.
A Szent Korona tan hosszú történelmi folyamat eredménye, mely máig nem zárult le
– tette hozzá a szakember.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke zárszavában azt emelte ki, hogy a Szent Korona a magyar szuverenitást, alkotmányos állami folytonosságot és az államhatalom korlátozottságát testesíti meg, fontos része önazonosságunknak.
A Szent Korona hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott tudományos konferencia fővédnöke Őfelsége Levente király királyi kancellárja, Áder János köztársasági elnök volt.

MTI

2018. január 1., hétfő

Őfelsége Levente király újévi trónbeszéde 2018-ra







Szerelmes Nemzetem!

Hatalmas és büszke nemzet sarjai vagyunk! A Hun birodalomnak 3 óceán mosta a partjait, a középkori Magyar Királyságnak pedig 3 tenger. Történelmünkhöz méltóan kell kezünkbe vennünk sorsunkat és irányítanunk a jövendőt!

A 2017-es esztendőt értékelve történtek előrelépések. Magyarország gazdasági stabilizációja folytatódott, Vizes Világbajnokságot rendeztünk először Magyarország történetében.

A magyar gazdaság teljesítménye 35000 milliárd forint, (110 milliárd euró/év), mely mindenképp előrelépést jelent, azonban növekednünk bőven van hová. Megcéloznunk egy legalább 300 milliárd euró/év teljesítményű gazdaságot kell havi 800000 forintos átlagfizetéssel. Legfontosabb feladat a magyar tulajdonú ipar növelése, erősítése hiszen Magyarország akkor lesz igazán stabil, ha az iparának legnagyobb része magyar tulajdonban van. Világszínvonalú és globálisan versenyképes cégeket, vállalatokat kell létrehoznunk. Folytatnunk kell a közművek magyar tulajdonba vételét, valamint legyenek magyar tulajdonban az EU-ban is versenyképes növekvő forgalmú élelmiszerláncaink.

Az etikus banki működés létrehozása továbbra is feladat. Az elvárás egyszerűen megfogalmazható: a banki működés minden formája az ügyfelek vagyongyarapodását kell jelentse. Mindenki kapja vissza ingatlanát akitől elvették! Hajlékot mindenkinek!

Fizetőeszközünk árfolyamának rendezése, erősítése továbbra is feladat! Az euró bevezetése jelenleg előrelépés.

Honvédelmünket tovább kell erősítenünk, fejlesztenünk és versenyképessé tennünk!

A migráció vonatkozásában komoly csatát vívunk Brüsszellel, de ezt a csatát folytatnunk kell, hiszen okos politika szükséges az okos, bölcs és megfontolt lépések megtételéhez. A brüsszeli szempont elsősorban a szolidaritás, a menekültek befogadása, azonban figyelnünk kell azt meg tudjuk-e valósítani és ha igen felelősen-e. Az ENSZ feladata a békefenntartás és a jólét biztosítása a világ minden országában, hogy senkinek se kelljen szükségből elvándorolnia szülőhelyéről.

A külpolitikában Ukrajna EU csatlakozását támogatnunk kell, azonban a nyelvtörvény módosításáért is mindent meg kell tennünk, a saját nyelven történő tanulás európai és nemzetközi jog!

Szükséges a Környezetvédelmi Minisztérium működésének helyreállítása, valamint komoly és hatékony lépések a klímavédelemben.  

A királyság államforma kodifikálása, Alaptörvényben való rögzítése az Országgyűlés által továbbra is feladat nemzeti királyság, kuruc magyar királyság formájában. Az igaz magyar történelmünkre a Hősök terén lévő szoborpark ad útmutatást. Szent István király, Szent László király, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth Lajos és 1956 irányelvein kell továbbhaladnunk.
A Budavári Királyi Palota építkezései haladnak, a Várkert felújítása után folyik a Királyi Lovarda építése, azonban fontos a dunai oldal mielőbbi renoválása, valamint a Magyar Királyi Udvar működésének biztosítása a Palotában. A miniszterelnök úr megígérte a Budavári Királyi Palota teljes felújítását. A Vár elsődlegesen a Királyi Udvar és a nemesség, az arisztokrácia működésének a helyszíne kell legyen, míg az Országgyűlés körzete a minisztériumoké és a kormányé. Szükséges az Országgyűlés Felsőházának létrehozása a nemesség tagjaiból. Idén a Pázmány Egyetemen konferencia került megszervezésre az arisztokrácia tematikájával.

A nemzetpolitikában elértük, hogy minden Magyar ember felveheti a Magyar állampolgárságot szerte a világban. A Kárpát-medencében gazdaságilag is támogatja kormányom a Magyarságot, Kárpátalján kiemelten, gyermekétkeztetéssel. A gyermekáldással történő népességnövekedés biztosítására minden lehetőséget fel kell használnunk. Szülessen több Magyar gyermek!

A polgári kormány tevékenységét értékelve megállapítható, hogy Hazánk nagyságrendekkel jobb helyzetbe került, mind gazdasági, mind nemzetpolitikai téren. Több területen azonban sokkal etikusabb, átgondoltabb, megfontoltabb megoldásokra van szükség, versenyképességünket, gazdasági teljesítményünket éllovas szintre kell növelnünk legalább a régióban.

Cégvédelemben és a magyar tulajdonú magyar ipar létrehozásában a kormánynak szerepet kell vállalnia. Az EU-nak szerepet kell vállalnia a nemzeti légitársaságunk helyreállításában, valamint a magyar cégek védelmében, hiszen a magyar tulajdonú cégek EU cégek, tehát az uniónak meg kell védenie saját cégeit!



Reményekben, erőben, kitartásban gazdag, sikeres békés boldog új esztendőt kívánok minden Magyarnak! Külön üdvözlöm a történelmi Magyarország részein élőket, a felvidékieket, a kárpátaljaiakat, az erdélyieket, a délvidékieket Újvidéktől Zágrábig, Tengerfehérvártól Nándorfehérvárig, a muraközieket, az alpokaljaiakat. Üdvözlet a csángó-magyaroknak és a bukovinai székelyeknek! Üdvözlet a magyar kolóniáknak Európában és a tengerentúlon, valamint az összes kontinensen! Fogjon össze a Magyarság, fogjon össze a Nemzet és akkor legjobbak, legelsők, legkiválóbbak leszünk a nemzetek sorában! Üdvözlet a finnugoroknak, a turáni szkíta és hun rokon népeknek. Üdvözlet Európa és a Világ összes népeinek akik, barátsággal és testvériességgel fordulnak a Magyarsághoz!

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés