Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2011. február 3., csütörtök

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Területi autonómiát Nagyváradon!

Kulturális autonómia Nagyváradon
Szigligeti Ede nevét viseli mostantól a teátrum, ez a magyar társulat önállósodását is jel




Az új magyar intézmény magában foglalja majd a Bábszínház magyar tagozatát és a Nagyvárad táncegyüttest is. A Szigligeti Társulat mellé most csatlakozott a nagyváradi bábszínház magyar társulata és a Nagyvárad táncegyüttes is. A három kulturális intézményt így a három művészeti igazgató mellett, egy magyar kulturális menedzser irányítja. A Szigligeti Színházat a Bihar megyei önkormányzat felügyeli majd.
Önálló magyar színház utoljára 1955-ben működött Nagyváradon.

2011. január 22., szombat

Királyi házasságok


Fenenna_Inowrocławska_seal_1291.PNG

Az Árpád-házi uralkodók fele hagyott hátra fiúgyermeket.  Minden esetre gondoskodni kellett az uralkodócsalád fennmaradásáról. Az volt a tökéletes kiválasztott, aki a legtöbb külpolitikai előnyhöz juttatja az országot. I. István és bajor Gizella házasságát Géza legnagyobb külpolitikai sikerének tartjuk számon. S nem volt ritka ez időben a gyermekházasság sem. A kereszténység tanításának megfelelően a dinasztikus házasságok is egy életre köttettek. A magyar király felesége koronázása révén nyerte el a királynéi méltóságot. Ha a trónra lépő uralkodó házas ember volt, akkor feleségét vele együtt koronázták meg. Ha pedig király házasodott, a házasságkötés keretein belül történt a királyné koronázása.

Tomasina_Morosini_Andrew_III_of_Hungary.jpg

A 13. században az a hagyomány élt, hogy a veszprémi püspökséget Gizella királyné alapította.  Gizella, csakúgy, mint a későbbi királynék, kiemelt gondoskodással pártfogolta a veszprémi egyházat. A királyné személye körül a királyéhoz hasonló udvartartás szerveződött. Ezt 1298-tól törvény írja elő. Az udvar szerepe egyfelől reprezentatív, másfelől pedig tisztségeket juttatott azon előkelőknek, akiket a királyi udvartartás már nem tudott kitüntetni. A királyné kegyeltjei eleinte a saját kíséretükből kerültek ki. A saját udvartartás fenntartására megfelelő vagyon állt rendelkezésre. Ennek alapját elsősorban azok a birtokok adták, amik a mindenkori királynét illették meg. (vizsolyi, segesdi, besztercei uradalmak) Bizonyos adó és vám jövedelmek szintén a királyné kincstárába folytak be. Néhány esetben pedig a házasságkötéskor a király juttat jegyadományként feleségének különféle javakat. A királynék elsődleges feladata természetesen a gyermekszülés és az utódok gondozása. Továbbá elvárták, hogy kivegye részét a királyi udvar reprezentációs tevékenységéből. Például Capet Margit férjével közösen fogadta Barbarossa Frigyes német-római császárt. Persze elmaradhatatlan kötelezettség az egyház kegyes adományokkal való ellátása és a jótékony adományozás. A politikai élet jóval kisebb szerepet szánt a királynénak, ugyanakkor személyes befolyását felhasználva meg volt a lehetőség rá, hogy a háttérből irányítsa az eseményeket. Ugyanakkor nem volt akadálya, hogy férje politikáját támogatva vállaljon szerepet, mint azt IV. Béla király felesége tette. Mária a tatárjárás után saját kincseit feláldozva megépítette Visegrád várát ezzel járulva hozzá férje várépítési programjának sikeréhez.

200px-Chronicon_Pictum_P042_Óbudai_templom_alapítása.JPG

Akadnak persze olyan nagyasszonyok is, akiknek jóval nagyobb szerep jutott a politika terén, mint elődeiknek. Ilyen például a szerb Ilona hercegnő, akinek II. Béla hitveseként nagy szerep jutott a kormányzásból.  Morosini Tomasina III. András király édesanyjaként 1293-ban érkezett Magyarországra, és hamarosan a királyi hatalom legfőbb támasza lett. Ő kormányozta a Dunától az Adriai-tengerig fekvő, illetve a Dráván-túli területeket. Ebbe beletartozott a birtokadományozás is. A középkori Magyarországon az özvegyek anyagi biztonságát a hitbér intézménye teremtette meg, mely az asszonynak juttatta a férj vagyonának meghatározott hányadát.

Koronázandó királyok és királynék



XVI. Károly Gusztáv svéd király trónra lépése
a stockholmi Királyi Palota országgyűlési termében, 1973-ban


I. János Károly spanyol király trónbeszéde, 1975-ben


Beatrix holland királynő eskütétele, 1980-ban


II. Albert belga király eskütétele, 1993-ban

Uralkodók és koronázás


Koningin Beatrix_30.04.1980.jpg
 
Mi magyarok hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a koronázás elengedhetetlen része a király trónra lépésének. Ez azonban nincsen így, és ennek majdnem mindig történelmi-politikai okai vannak. Az apostoli magyar királynak elengedhetetlen része a Szent Koronával történő megkoronázása, ez legitimmé teszi őt, mint magyar uralkodót, e mellett pedig transzcendens és közjogi jelentősége is van. Európában azonban vannak olyan királyságok, ahol a legitimitás és a közjogi rendbe való beilleszkedése az uralkodó beiktatásának egészen más ceremoniális kritériumokkal rendelkezik. Az alábbiakban a svéd, a holland, a belga és a spanyol példákat vesszük sorba.

Opening of Riksdag 1897.jpg

A középkori svéd királyokat az uppsalai dómban koronázták meg. A koronázás helyszíne a 16. századtól, I. (Wasa) Gusztáv idejétől volt a stockholmi dóm, a Storkyrkan. A koronázást a reformáció után is, a már evangélikus uppsalai érsek végezte. A svéd királyok koronáját német aranyművesek XIV. Erik számára készítették a 16. század második felében. Az utolsó megkoronázott svéd király a Bernadotte-házból való II. Oszkár.  A svéd király és a királyi hercegek teljes díszben utoljára 1905-ben, a Riksdag megnyitásán jelentek meg, a stockholmi királyi palota országgyűlési termében (Rikssaalen).

krona_spira_stor.jpg

A páratlan szépségű svéd királyi jelvényeket 1974 óta a stockholmi királyi palota kincstárában őrzik.
Az egységes spanyol állam 1478-ban, a Katolikus Királyok (Los Reyes Catolicos) Izabella kasztíliai királynő és II. Ferdinánd aragóniai király házasságkötésével jött létre, melyet az utolsó ibériai emírség, Granada meghódítása követett 1492-ben, ezzel befejeződött a Reconquista, amely kapcsán kiverték a keresztény seregek a muszlimokat Hispániából. A spanyol állam a kasztíliai monarchia hagyományait vitte tovább, ahol nem volt szokás a koronázás. I. János Károly királyi proklamációjának alkalmával a parlament (Cortes Espanolas) üléstermében párnán kiállított korona és jogar a 18. században készült, aranyozott ezüstből, s soha nem viselték, csak hasonló alkalmakkor állítják ki.

Nicolaas_Pieneman_-_The_Inauguration_of_King_William_II_in_the_Nieuwe_Kerk.jpg

A holland és a belga monarchia a 19. században jött létre. A holland uralkodó az amszterdami Nieuwe Kerke templomban esküszik fel az alkotmányra (lásd alsó képünkön, II. Vilmos trónra lépése 1840-ben Beatrix holland királynő eskütétele, 1980-ban), a belga király pedig a brüsszeli parlamentben. Hollandiában készült - szimbolikus használatra - korona, jogar és alma, aranyozott ezüstből, melyek a trónra lépési szertartáson az uralkodó előtt fekszenek egy asztalon, az alkotmány egy példányával együtt. A trónralépések, koronázási eskükkel kapcsolatos képek megtekinthetők itt.


Lengyel királyok



A monarchiák berendezkedéséről, hatalommegosztásról való diskurzusok során gyakran előtérbe kerül Lengyelország példája. A XVII. században Lengyelország Európa éléskamrájaként funkcionált, s ezt a státuszát a XVIII. század közepéig meg is tartotta, ami garanciát jelentett, hogy a nyugat-európai államok ki fognak állni Lengyelország egysége mellett. Európa többi államához hasonlóan, Lengyelország társadalma is rendi társadalom volt. A sajátos lengyelországi viszonyok megértéséhez azonban a rendeket külön-külön is górcső alá kell vennünk. A társadalom egyszerűsítve három rendre tagozódik: a királyra, az egyházi rendre és a nemességre. A kialakult hierarchiát a rendi alkotmány erősítette meg, amely tulajdonképpen a szokásjog, hosszú folyamat során jött létre, pillérei a Laski-statútum, a lublini unió Litvániával, az Articulum Henriciani, a Kardinális Jogok, valamint a különféle konföderációk végzései. A lengyel nemesség egyenlőségét hirdető eredetmítoszok, kulturális irányzatok, erkölcsi, politikai tételekből összeállt eszmerendszert szarmatizmusnak nevezzük. Nevét a lengyel nemesség feltételezett őseiről, a szarmatákról, egy ókori népről kapta, akik Kelet-Európában óriási birodalmat hoztak létre. A magyar nemességhez hasonlóan legfontosabb erényként a hősiességet és a puritán erkölcsöket emelték ki. A lengyel törvények szerint a királynak vérrokonságban kellett állnia a Piast dinasztiával, de ettől több esetben, az úgynevezett „nemzeti uralkodók” (Wisniowiecki, Sobieski, Poniatowski) megválasztásakor eltértek. A királyválasztó országgyűlést (1576 után mindig) a hercegprímás hívta össze, Varsóban, a királyválasztáson 1669-től csak a katolikus nemesség vehetett részt, s az eredményt a nagymarsall hirdeti ki. A megválasztott személynek elsőként el kell fogadnia, majd aláírásával el kell látnia a „pacta conventát”, a lengyel nemesség szabadságlevelét, miszerint a katolikus hitet védelmezni fogja, a rendi jogokat tiszteletben tartja, az ország tartományait visszahódítja. Ezután követezhet a koronázási eskü, majd a koronázás. A király országgyűlést hívhat össze, ahol a törvényhozásban joggal bír.

2011. január 19., szerda

Norvég Királyi Újévi Köszöntő

Észt vendégség és gálaest a Svéd Királyi Palotában

Kungaparet och presidentparet i Vita havet innan middagen börjar. 
Kungaparet gav på tisdagskvällen den 18 januari middag på Kungliga slottet för Estlands president Toomas H. Ilves med maka Evelin Ilves, som avlägger ett tre dagar långt statsbesök i Sverige. Kungafamiljen representerades i övrigt av Prins Carl Philip, Prinsessan Christina, fru Magnuson med make generalkonsul Tord Magnuson. Kungaparet hälsade de ca 160 gästerna välkomna i Vita havet innan middagen intogs i Karl XI:s galleri. Blad gästerna deltog president Ilves officiella svit, representanter från diplomatiska kåren, riksdagen, regering, län och myndigheter samt representanter för svensk vetenskap, kultur och näringsliv. Kungen förde fru Evelin Ilves till bordet. På sin vänstra sida hade Kungen förutvarande talman fru Birgitta Dahl. Drottningen fördes till bordet av president Ilves. På sin högra sida hade Drottningen talman Per Westerberg. Prins Carl Philip förde fru Marika Streimann till bordet, maka till Estlands ambassadör Alar Streimann. På sin vänstra sida hade Prins Carl Philip fru Evelin Ilves. Prinsessan Christina, fru Magnuson, fördes till bordet av talman Per Westerberg. På sin högra sida hade Prinsessan Christina, fru Magnuson, Marko Mihkelson, estnisk riksdagsledamot. President Ilves förde Drottningen till bordet och hade på sin vänstra sida psykiatriker Ylwa Westerberg.Gästlistan finner ni härPDF I sitt tal lyfte Kungen fram de starka historiska band som finns mellan Sverige och Estland, samt att det är 20 år sedan återvann sin självständighet och Sverige som första land öppnade en ambassad i Tallinn. 

2011. január 6., csütörtök

Őfelsége I. Levente Király születése után - 33 éve - kaptuk vissza a Szent Koronát (1978)




Budapest, január 6. – Hivatalosan ezen a napon adja át az amerikai Cyrus Vance a koronázási ékszereket az Országházban.

MTI

A Szent Korona
A legtöbb történész szerint a koronát III. Béla (1172-1196) korában állították össze két fő részből: az úgynevezett alsó, görög koronából és a felső, latin koronából – emiatt a betűk is különböznek a két részen. A tetején lévő keresztet később, valószínűleg a 16. században illesztették a tetejére. Az elferdülését egy 17. századi sérülés okozhatta, amely úgy keletkezhetett, hogy a koronaékszereket tartalmazó vasláda fedelét azelőtt csukták le, hogy benne a koronát megfelelően elhelyezték volna.
Egy másik elmélet szerint már István is ezt a koronát használta, amelyet Szilveszter pápa küldött neki, mások még tovább mennek, Attiláig. Éppen 1978-ban, a korona visszakerülésekor derült ki az, hogy a korona alsó és felső része különböző idők szülötte, eltérő stílusuk, kivitelezésük miatt.

Egy érdekes riport a koronáról - 1. rész:




A vizsgálódások szerint sem Nyugat-Európában, sem Bizáncban nem készülhetett az egységes ötvösmű, helyette kaukázusi eredetre gyanakodnak azok, akik szemügyre vették. Csomor Lajos szerint egy 7-8. századi, Kárpát-medencei avar ötvösműhely lehet a készítője. Ha valóban ugyanaz a korona kísérte végig történelmünket, 55 király fején volt. Az Árpád-házi királyok Székesfehérváron őrizték. Visegrád, Komárom, Pozsony – ezt az utat járta be a korona, Kossuth Lajos pedig a szabadságharc idején Debrecenbe szállítatta 1848-ban, hogy aztán a budai Várba kerüljön. Szeged, Nagyvárad és Arad következett. 1853-tól a budai Várban őrizték.

Egy érdekes riport a koronáról - 2. rész:



1951-től 1978-ig az Egyesült Államokban, a Kentucky államában lévő Fort Knox katonai támaszponton tartották csaknem három évtizeden át. Európából Amerikába átszállították a Szent Koronát. Jimmy Carter amerikai elnök volt az, aki 1978-ra elérte, a Szent Korona Magyarországra kerülhessen vissza. Az American Airlines gépe január 5-én szállt le Ferihegyen. Másnap, az Országgyűlés épületében Cyrus Vance amerikai diplomata adta át hivatalosan az ékszert a Parlament akkori elnökének. A korona 2000. január 1-jén került vissza a Parlament épületébe, hiszen addig a Nemzeti Múzeumban őrizték. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.
AJÁNLOTT LINKEK:
Nemzeti jelképeink (nemzetijelkepek.hu)
A koronáról (naput.hu)
A Szent Korona története, legendái (wikipedia)
A Szent Korona története (complex.hu)
Képek a koronáról (kep.tar.hu)
Minden a koronáról (szentkorona.lap.hu)
A Szent Koronáról (portal.bme.hu)
Érdekességek (historia.hu)
Forrás: Hír24

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

2011. január 4., kedd

Az ENSZ főtitkár 2010 évének értékelése

Looking back, Ban calls 2010 ‘a big year for the United Nations’


Secretary-General Ban Ki-moon briefs journalists at end-of-year press conference
 

Az ENSZ feladata a béke biztosítása az egész világon. Őfelsége I. Levente Király óhaja szerint növelni kell az ENSZ költségvetését a globális GDP 1%-ára, sokkal hatékonyabbá tenni a szervezetet. A klímaváltozást meg kell állítani, melyhez nagyobb nemzetközi összefogás szükséges. Az emberi élet védelme és az emberi méltóság tisztelete érdekében minden lehetőt meg kell tenni. Biztosítani kell a jólétet (ivóvizet, élelmet, egészséges életkörülményeket, anyagi jólétet) a Föld minden lakója számára. A fenntartható fejlődésben tovább kell lépni, célunk legyen a környezetünk jobbá tétele, a zöld bolygó. Legyen több szeretet a világban!

17 December 2010 – In his end-of-year “state of the world” news conference, Secretary-General Ban Ki-moon today called 2010 “a big year for the United Nations,” with progress on issues from biodiversity to electoral support in Iraq and Afghanistan, but warned of challenges ahead in Sudan, the Middle East and other world flashpoints. “Looking ahead, our challenge is to carry our progress forward,” he said of the agenda for 2011, which he will lay out more fully next month. “Resources are tighter. Demands on the UN are growing. This requires us to focus more on prevention, preparedness, being proactive, being persistent, all within a framework that is transparent and accountable.”
Dealing with potential crises looming on the eve of the New Year, Mr. Ban focused on Côte d’Ivoire, where outgoing President Laurent Gbagbo’s refusal to step down despite opposition leader Alassane Ouattara’s clear victory in November elections has led to renewed violence in the divided country, and Sudan where the South is to hold a referendum on independence next month.
He stressed that Mr. Gbagbo’s efforts to flout the public will cannot be allowed to stand, and pledged UN assistance to help the northern and southern Sudanese address common challenges following the 9 January vote.
Turning to the Middle East, he once again urged Israelis and Palestinians to engage seriously and be forthcoming on substance and reiterated Israel’s obligation to freeze all settlement activity, including in East Jerusalem.
On Myanmar, he called the elections, despite serious shortcomings, and the release of democracy leader Daw Aung San Suu Kyi significant developments, and said that the Government can and should build on them, and pledged continued long-term comprehensive engagement.
The UN will also seek progress on many of the longer-term challenges, Mr. Ban said, including peace on the Korean Peninsula, the Iranian nuclear issue, bringing a stable government to war-ravaged Somalia, and helping to reunify Cyprus in a bi-zonal, bi-communal country with a Turkish Cypriot Constituent State and a Greek Cypriot Constituent State of equal status.
On Haiti, he voiced concern at allegations of fraud in the recent first round of elections and pledged continued UN support to ensure that they reflect the will of the Haitian people.
Looking back on 2010, Mr. Ban cited progress made on the UN anti-poverty Millennium Development Goals (MDGs), which seek to slash a host of social ills by 2015, the $40 billion mobilized for the new Global Strategy on Women’s and Children’s Health and advances in Nagoya, Japan, on conserving biodiversity and in Cancun, Mexico, on reducing greenhouse gas emissions, forest protection, climate finance, adaptation and technology.
He also mentioned UN preventive diplomacy with support for 34 different mediation, facilitation and dialogue efforts, citing the easing of the political crisis in Kyrgyzstan and keeping the transition to democracy on track in Guinea.
The UN was also very active on the humanitarian front in the face of natural disasters, responding to the devastating earthquakes in Haiti and Chile, as well as the floods in Pakistan, Mr. Ban stressed.
“Looking back and looking ahead, I want to reiterate a point that I believe defines today’s complex and connected world,” he concluded. “Truly global action requires mobilizing support, creating broad alliances and building coalitions. In the search for solutions, progress does not come with big bangs but with steady, determined steps.
“It is the accumulation of these small steps, these steady elements of progress that set the stage for larger changes – the breakthroughs of tomorrow. 

“The United Nations must keep peace. We have made progress this year. But we can and must continue.”

2011. január 2., vasárnap

Magyar Európa Elnökség 2011

Egyedi Herendi-váza, belvárosi diplomatakalauz, Európa Pont a Millenárison - néhány az idei első félév magyar EU-elnökségéhez kapcsolódó alkotások, kiadványok, népszerű helyszínek közül, amelyek mellett időszaki kulturális programok százai is kísérik majd a következő hat hónapot a fővárosban és országszerte.

 


Herendi óriásváza (képgaléria)

Az EU-elnökség számos tanácskozásának helyet adó gödöllői királyi kastélyban állítják ki először azt a színpompás, 25 kilogrammos herendi vázát, amelyet a Herendi Porcelánmanufaktúra kifejezetten a magyarországi elnökség tiszteletére készített. A herendi szakemberek technikai bravúrnak tekintik az egy méter magas, úgynevezett Viktória-motívummal ellátott váza elkészítését. A nem mindennapi porcelánon halványzöld virágok és lepkék között aranyozott betűkkel az Európai Unió tagállamainak himnuszaiból vett részletek olvashatók. A váza az elnökség időszaka alatt a gödöllői Grassalkovich-kastélyban látható, utána pedig Brüsszelbe kerül az első magyar elnökség emlékére.

Budapest Lipótváros-Belváros önkormányzata My Walk - Az én sétám címmel angol nyelvű belvárosi kalauzt állított össze az uniós elnökség idejére Magyarországra érkező küldöttségeknek. A "zakózsebbe tehető" kiadvány a mindennapok életében nyújt segítséget a főként a belvárosi szállodákban lakó delegációk tagjainak egyebek mellett abban, hogy hol érdemes sétálni, reggelizni, ajándékot vásárolni, szórakozni, vacsorázni, irodát bérelni, és hogy éppen milyen kulturális esemény zajlik.

Januárban a budapesti Millenáris Parkban nyílik meg az Európa Pont, mely egyszerre lesz európai uniós információs központ, könyvtár, találkozóhely, valamint kapocs az állampolgárok és az EU intézményei között. A rendezvények között kiemelt szerepet kapnak a kulturális események: különböző témájú fórumokat, vitákat, kiállításokat, előadásokat, filmvetítéseket, kisebb koncerteket, nyílt napokat is rendeznek majd. A január 8-án és 9-én megrendezendő nyitóhétvégén filmvetítések, bábelőadás, tánc- és drámafoglalkozások mellett koncertek is várják az érdeklődőket.

Magyarország európai uniós elnökségének fél éve alatt itthon és külföldön mintegy 300 kulturális programot tartanak; a rendezvények - elsősorban koncertek, kiállítások és konferenciák - többségének helyszíne Budapest lesz.

Az elnökség alatt kiemelt helyet foglal el a Liszt-év programsorozata. A Liszt Ferenc születésének 200. évfordulóját ünneplő zenei évben Európa-szerte bemutatják a zeneszerző munkásságát és általa is vállalt magyarságát.

A további programok közé tartozik az Art Nouveau címmel január 20-tól Barcelonában, Brüsszelben és Budapesten, Európa három leghíresebb szecessziós városában megnyíló szabadtéri kiállítás, a városligeti Csónakázó-tavon május 1. és szeptember 30. között Művészet a tavon címmel megrendezendő kortárs szoborkiállítás, hét határon túli magyar város - Sepsiszentgyörgy, Eszék, Magyarkanizsa, Nagyszőlős, Lendva, Párkány, valamint Alsóőr és Felsőőr - bemutatkozása a május 9-i Európa-napon, a május 28-án országszerte megrendezendő "szomszédünnep", valamint a magyar EU-elnökség kiemelt témájával, a Duna-stratégia kulturális kérdéseivel foglalkozó Kultúrfolyam programsorozat.

A kulturális programkínálat online is áttekinthető az eu2011.hu/kultura honlapon, melyen az események mellett bemutatják Magyarország európai színvonalú, országmárkázásra is alkalmas értékeit a művészetektől a gasztronómiáig. A webes jelenlét magyar és angol nyelvű Facebook-profillal egészül ki.

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés