Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2010. november 26., péntek

A Király miniszterelnöke

Semjén Zsolt kezdeményezi a Bethlen Gábor Alap létrehozását
A Szülőföld Alap mellé lépne szélesebb feladatkörrel, az új intézmény.



Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a Nagy-Magyarország területén élő magyarságnak szánt támogatási rendszert. Dr. Semjén Zsolt indítványában a Kárpát-medencei magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot. Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban. A törvény alapján lehetőség nyílik a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit. A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre. Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon. Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret. Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható. Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be. Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők. Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi. A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban. Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.

Nándorfehérvár és a Délvidék a Magyar Királyság része! - Első diplomaosztó a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karon

Első diplomaosztó a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző karon
Ez az egyetlen kizárólag magyar nyelven oktató egyetemi kar a Délvidéken.




Ötéves a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző kar, az egyetlen kizárólag magyar nyelven oktató egyetemi kar a  Délvidéken. Az intézményben kiosztották az első diplomákat. Az első évfolyamot 36-an kezdték meg. Közülük most 30-an kaptak diplomát. Pedagósgusnak lenni hivatást jelent. A friss diplomások közül többen mielőbb tanítani szeretnének. December közepére a szabadkai tanítóképző megkapja az önálló jogi státust, ma még az Újvidéki Egyetemhez tartoznak. Ez lehetővé teszi, hogy hamarosan új szakokat indítsanak. "Eddig szerencsénk volt, hiszen diplomásaink jelentős hányada, mintegy 70 százaléka  álláshoz tudott jutni. Tudjuk, hogy minden piac betelik, ezért most olyan irányba szeretnénk fejlődni, hogy a diplomák hasznosulhassanak, vagyis pénzre lehessen őket váltani, állást lehessen kapni a  mi diplomáinkkal" - mondta el Káich Katalin dékán. Azt is tervezik, hogy a szabadkai tanítóképző a következő években önálló délvidéki magyar egyetemmé alakuljon át.


2010. november 25., csütörtök

Átadták a Junior Prima díjakat

Átadták a Junior Prima díjakat - Fotók: Darnay Katalin

Az elismerést hét, a biológiához kapcsolódó tudományterülettel foglalkozó szakember, és egy-egy fiatal közgazdász, fizikus és paleontológus vehette át. A Junior Prima Díjat a Prima Primissima Díj sikerének hatására 2007-ben alapították; évente hat kategóriában, kategóriánként tíz-tíz, 30 év alatti tehetséges fiatalnak ítélik oda. A szerda esti ceremónián Barabás Orsolya (biokémia), Czeglédi Pál (közgazdaságtan), Hangya Balázs (agykutatás), Kirilly Eszter (gyógyszerészet), Lipinszki Zoltán (molekuláris biológia), Nemes-Incze Péter (fizika), Ősi Attila (paleontológia), Rusai Krisztina (orvostudomány), Szmola Richárd (orvostudomány) és Tóth Judit (enzimológia) vehette át a 7 ezer euróval (1,9 millió forinttal) járó rangos elismerést - közölte a Magyar Fejlesztési Bank (MFB), a Junior Prima Díj e kategóriájának társalapítója.

http://www.vg.hu/lapokkepek/kepgaleria/15000/15329_DSC_8068.JPG

Negyedszer adták át a Junior Prima Díjakat sport kategóriában, idén is tíz eredményes fiatal részesült elismerésben, fejenként 7000 eurót kaptak. Csernoviczki Éva cselgáncsozó, Farkasdi Ramóna kajakos, Fucsovics Márton teniszező, Hetényi Zoltán jégkorongozó, Kapás Boglárka úszó, Kovacsics Anikó és Nagy Kornél kézilabdázó, Rapport Richárd sakkozó, Sors Tamás paraúszó és Szilágyi Áron kardvívó teljesítményét méltatták a budapesti ünnepségen. A Prima Primissima Alapítvány keretében alapított Junior Prima Sport díjra olyan sportolókat lehetett jelölni, akik még nem töltötték be a 26. életévüket. A társalapító MKB Bank külön díjazta az évad legeredményesebbjeit kajak-kenuban, a Prémium Díjat a versenyzők közül Janics Natasa, Kovács Gergely és Kammerer Zoltán, az edzőknél pedig Kovács László érdemelte ki. A tragikusan fiatalon elhunyt Kolonics Györgynek emléket állító Kolonics Díjat - amelyet azok a fiatal kenus reménységek kapnak, akikből az olimpiai bajnok sportlegenda méltó követői válhatnak - Szabó Kristóf és Szabó Gábor, illetve Korisánszky Dávid vehette át.

2010. november 24., szerda

Svéd Királyság - Ő Királyi Felsége Madeleine Svéd Hercegnő

 

Riksdagssupé på Kungliga slottet


 
Lunchen serverades i Karl XI:s galleri. Foto: Henrik Garlöv / Kungl. Hovstaterna

Spanyol Királyi Udvar

 

Balance de actividades de la Familia Real durante el año 2009

http://www.casareal.es/images/main-new.jpg



La Familia Real ha realizado durante 2009 un total de 716 actividades, de las cuales 439 han tenido lugar en España y 277 en el extranjero. Su Majestad el Rey ha participado en este año que termina 317 actividades, 180 de ellas en España y 137 en el extranjero.

-La familia real


Entre estas actividades, destacan los 18 viajes realizados, que han permitido desarrollar siete Visitas de Estado y cinco de carácter oficial.
Además, 24 jefes de Estado han viajado a España en 2009.
Su Majestad la Reina ha estado presente en 343 actividades en 2009 (200 nacionales y 143 internacionales), y Su Alteza Real el Príncipe de Asturias ha participado en 243 actividades, 157 en territorio nacional y 86 en el extranjero. Además, Su Alteza Real la Princesa de Asturias ha estado presente en 213 actividades, 145 nacionales y 68 internacionales.
Cabe destacar también que el 26 de junio los Príncipes de Asturias presidieron el Acto de Constitución de la Fundación Príncipe de Girona, que tuvo lugar en el Palacio de Congresos de la ciudad de Girona.
Por lo que respecta a Sus Altezas Reales las Infantas Elena y Cristina, Doña Elena ha tenido 33 actividades, de las cuales 32 han tenido lugar en España y una en el extranjero. Doña Cristina ha participado por su parte en 27 actividades, 25 en España y 2 en el extranjero.
Una parte muy destacada de estas actividades se desarrolla en forma de audiencias. Durante 2009, el total de audiencias celebradas por la Familia Real ha ascendido a 625, de las cuales 455 han tenido carácter individual y 170 han sido de carácter colectivo. En total, la Familia Real ha recibido a cerca de 4.700 personas (4.670 exactamente). De ellas, han tenido cobertura informativa 248 (100 individuales, 148 colectivas).
En la Agenda del Rey se han programado un total de 366 audiencias (310 individuales y 56 colectivas), recibiendo Su Majestad a 1.692 personas. Por su parte, la Reina ha concedido 35 audiencias, de las cuales 27 han sido individuales y 8 colectivas, a las que han concurrido un total de 149 personas. Los Reyes han celebrado 40 audiencias conjuntas (32 individuales y 8 colectivas), a las que han concurrido 254 personas.
En cuanto al Príncipe de Asturias, Su Alteza Real ha concedido 120 audiencias (77 individuales y 43 colectivas), en las que ha recibido a 1.119 personas. La Princesa celebró 19 audiencias (4 individuales y 15 colectivas) a las que asistieron 280 personas. Juntos, Sus Altezas Reales concedieron 42 audiencias conjuntas (5 individuales y 37 colectivas) a las que concurrieron 1.136 personas. Además, la Infanta Elena concedió 2 audiencias colectivas a las que asistieron un total de 15 personas.
Respecto a los viajes al extranjero, en este año han sido 7 Visitas de Estado y cinco de carácter oficial, a los que se han sumado ocho desplazamientos oficiales del Príncipe de Asturias fuera de España, tres de ellos con ocasión de tomas de posesión de presidentes de países iberoamericanos. Además, la Reina realizó este año un viaje de cooperación a Haití y a la República Dominicana.
Los Reyes desarrollaron visitas de Estado en Trinidad y Tobago y Jamaica, posteriormente en Estonia, Letonia y Lituania y, finalmente, en Nueva Zelanda y Australia. A estos desplazamientos hay que añadir cinco viajes oficiales, a Estados Unidos (Pensacola y Miami); y a Portugal en dos ocasiones (Madeira y la XIX Cumbre Iberoamericana en Estoril). Además, el Rey viajó, con carácter oficial, a Libia y Malta.
Los viajes oficiales al extranjero de los Príncipes de Asturias han sido cinco. En dos ocasiones Sus Altezas viajaron a EE.UU., en la primera tuvieron varias actividades en Nueva York y Washington, mientras que en la segunda visitaron el Estado de Nuevo México (Albuquerque y Santa Fe) y la ciudad de Chicago en el Estado de Illinois. Los otros viajes oficiales tuvieron como destino Colombia, Rumania e India. El Príncipe de Asturias representó a España en las tomas de posesión de los Presidentes de El Salvador, en este caso acompañado por la Princesa, de Panamá y de Ecuador.
Asimismo, los Príncipes inauguraron las sedes de tres Institutos Cervantes: Chicago, en el marco del viaje oficial a EE.UU. en octubre; Nueva Delhi, en el marco del viaje a la India en noviembre y, por último, Rabat, también en noviembre.
De los viajes realizados en 2009 al extranjero hay que destacar asimismo la asistencia de la Familia Real a varios eventos deportivos de carácter internacional.
Así, el Rey asistió a la Final de la "UEFA Champions League" entre los equipos FC Barcelona y Manchester United, el 27 de mayo, en el Estadio Olímpico de Roma. La Infanta Elena asistió a la Final del Eurobasket-2009 entre las selecciones de España y Serbia, el 20 de septiembre, en Katowice (Polonia). Los Reyes viajaron a Dinamarca entre el 30 de septiembre y el 2 de octubre al objeto de asistir en Copenhague a la Presentación Final de la Candidatura de Madrid 2016 para la elección de la ciudad organizadora de la XXXI Olimpiada. Y Don Juan Carlos viajó a Abu Dhabi para asistir, el domingo 1 de noviembre, al Gran Premio de Fórmula Uno en el circuito de Yas Marina.
Además, en este 2009 ha habido otras actividades realizadas fuera de España. El Príncipe viajó en mayo al Reino Unido para asistir en Hertfordshire a las conferencias "Zeitgeist Europe 2009". El Rey estuvo en la inauguración en julio en la ciudad portuguesa de Braga del Laboratorio Internacional Ibérico de Nanotecnología, y la Reina participó en noviembre en Estocolmo en los actos conmemorativos del XX aniversario de la Convención de Naciones Unidas sobre los Derechos del Niño. Finalmente, los Príncipes asistieron en noviembre en Londres a la entrega de los Premios de la "Foreign Press Association".

Norvég Királyság


2. oktober: Kong Harald foretar den høytidelige åpningen av det 155. Storting. Dronning Sonja og Kronprins Haakon er også til stede (Foto: Håkon Mosvold Larsen / Scanpix)

2. oktober: Kong Harald foretar den høytidelige åpningen av det 155. Storting. Dronning Sonja og Kronprins Haakon er også til stede (Foto: Håkon Mosvold Larsen / Scanpix)
2. oktober: Kong Harald foretar den høytidelige åpningen av det 155. Storting. Dronning Sonja og Kronprins Haakon er også til stede (Foto: Håkon Mosvold Larsen / Scanpix)


21. oktober: Kong Harald og Dronning Sonja holder gallamiddag for Stortingets representanter på Det kongelige slott (Foto: Gorm Kallestad / Scanpix)
21. oktober: Kong Harald og Dronning Sonja holder gallamiddag for Stortingets representanter på Det kongelige slott (Foto: Gorm Kallestad / Scanpix)







Holland Királyi Udvar

President Bondsrepubliek Duitsland bezoekt Nederland, 18 november 2010

Den Haag, 18 november 2010: Prinses Máxima, de president van de Bondsrepubliek Duitsland, de heer Wulff, de Koningin en de Prins van Oranje © ANP, foto: Sander Koning

Den Haag, 18 november 2010: Prinses Máxima, de president van de Bondsrepubliek Duitsland, de heer Wulff, de Koningin en de Prins van Oranje © ANP, foto: Sander Koning.
www.koninklijkhuis.nl


Toespraak van de Koningin tijdens het bezoek van de President van de Bondsrepubliek Duitsland, Den Haag, 18 november 2010

De toespraak is uitgesproken in het Duits.


Mijnheer de Bondspresident,

Het is voor mij een groot genoegen U hier welkom te mogen heten. Het is een compliment aan Nederland dat U ons land al zo kort na de aanvang van Uw presidentschap bezoekt. U onderstreept hiermee de bijzondere betrekkingen die tussen onze landen bestaan. Ik verheug mij er nu reeds op Uw bezoek te reciproceren.

Nabuurschap schept een veelheid aan kansen. In de jaren die achter ons liggen hebben Duitsland en Nederland onmiskenbaar die kansen met overtuiging - en ook met succes - aangegrepen. Onze economische banden zijn hecht. Er is een uitgebreide samenwerking gegroeid tussen onze overheden, zowel op nationaal als op regionaal niveau. In de vijf Euregio's die er nu tussen onze landen bestaan, heeft de grensoverschrijdende samenwerking een hoge vlucht genomen. Daarnaast is een uitgebreid netwerk van culturele contacten opgebloeid. Het is geen toeval dat ons land dankbaar deelneemt aan het succesvolle programma 'Ruhr Culturele Hoofdstad 2010'.

Een sterk bindende factor is natuurlijk ook het lidmaatschap van de Europese Unie. In dat verband worden steeds meer belangrijke beslissingen genomen die mede bepalend zijn voor onze toekomst. De hereniging heeft de positie van Duitsland - en daarmee zijn verantwoordelijkheid in de Unie - nog verder versterkt. Uw land heeft deze verantwoordelijkheid aanvaard, zoals o.a. is gebleken uit de bijdrage van Uw regering aan de aanpak van de recente crisis in de euro-zone.

Ondanks de prominente rol die Uw land vervult, legt Duitsland de nadruk op de 'Gleichberechtigung' van grote en kleinere lidstaten en op de wenselijkheid van hechtere samenwerking tussen de landen die niet tot de grootsten behoren. Dit beginsel kan van wezenlijk belang zijn voor behoud van het draagvlak van de Europese besluiten onder de lidstaten en bij hun burgers. Helaas lijkt in onze landen het enthousiasme dat zo velen bezielde bij de eerste schreden op weg naar de Europese eenwording, onder de bevolking af te nemen.

Wij moeten onze burgers steeds weer overtuigen dat wij veel grote verworvenheden aan Europa hebben te danken en de Europese Unie ook in de toekomst de basis zal vormen van onze welvaart en vreedzame samenwerking.

Hardnekkige problemen in eigen land blijven ook onze aandacht vragen. Wij kampen met vergelijkbare vraagstukken op terreinen als integratie, duurzame groei, energievoorziening en vergrijzing. Deze thema's lenen zich bij uitstek voor gesprekken tussen onze landen, waarin wij ervaringen en oplossingen kunnen uitwisselen. De al vele jaren bestaande Duits-Nederlandse dialoog over maatschappelijke problemen en veranderingen kan een van de fora zijn waarop deze thema's aan de orde worden gesteld.

Mijnheer de Bondspresident,

'Wir sind umgeben von Freunden', zei U een paar weken geleden in Bremen bij de herdenking van de Duitse hereniging. Nederland is een van die vrienden - en is daar trots op. Het is een vriendschap die stoelt op nabuurschap en gelijkgezindheid.

Voor Nederland zijn de betrekkingen met de Bondsrepubliek van het grootste belang. Uw bezoek onderstreept dat ook Uw land belang hecht aan deze betrekkingen.


Gaarne verzoek ik alle aanwezigen met mij het glas te heffen op Uw gezondheid, Mijnheer de Bondspresident, en op een voorspoedige toekomst voor het Duitse volk.

Herr Bundespräsident!
Es ist mir eine große Freude, Sie hier willkommen heißen zu dürfen. Für die Niederlande ist es ein Kompliment, dass Sie unser Land so kurz nach dem Beginn Ihrer Präsidentschaft besuchen. Sie unterstreichen damit die Bedeutung der besonderen Beziehungen, die zwischen unseren beiden Ländern bestehen. Ich freue mich schon jetzt darauf, Ihren Besuch zu erwidern.
Nachbarschaft eröffnet eine Fülle von Chancen. In den vergangenen Jahren haben Deutschland und die Niederlande diese Chancen unverkennbar mit Überzeugung - und auch mit Erfolg - genutzt. Unsere wirtschaftlichen Bande sind stark. Zwischen unseren Behörden ist eine umfassende Zusammenarbeit gewachsen, sowohl auf nationaler als auch auf regionaler Ebene. In den fünf Euregios, die unsere Länder heute zählen, hat die grenzübergreifende Zusammenarbeit einen enormen Aufschwung genommen. Daneben hat sich ein blühendes Netz kultureller Kontakte entwickelt. Es ist kein Zufall, dass sich unser Land an dem erfolgreichen Programm von »Ruhr 2010 - Kulturhauptstadt Europas« beteiligt.
Ein stark verbindender Faktor ist natürlich auch die Mitgliedschaft in der Europäischen Union. In diesem Rahmen werden immer mehr wichtige Entscheidungen getroffen, die für unsere Zukunft mitbestimmend sind. Die Wiedervereinigung hat die Position Deutschlands - und damit seine Verantwortung in der Union - noch weiter gestärkt. Ihr Land hat diese Verantwortung angenommen, wie unter anderem der Beitrag Ihrer Regierung zur Bewältigung der jüngsten Krise in der Eurozone gezeigt hat.
Ungeachtet der prominenten Rolle, die Ihr Land erfüllt, legt Deutschland Nachdruck auf die Gleichberechtigung großer und kleinerer Mitgliedstaaten und auf den Nutzen einer engeren Zusammenarbeit zwischen den Ländern, die nicht zu den Größten gehören. Dieses Prinzip kann für die Wahrung der Akzeptanz der europäischen Beschlüsse unter den Mitgliedstaaten und ihren Bürgern von wesentlicher Bedeutung sein. Leider scheint in unseren Ländern die Begeisterung, die so viele bei den ersten Schritten auf dem Weg zur europäischen Einigung erfüllte, unter der Bevölkerung nachzulassen.
Wir müssen unseren Bürgern immer wieder klarmachen, dass wir Europa viele große Errungenschaften zu verdanken haben und dass die Europäische Union auch in Zukunft die Grundlage unseres Wohlstands und unserer friedlichen Zusammenarbeit bilden wird.
Auch hartnäckige Probleme in unseren eigenen Ländern erfordern unverändert unsere Aufmerksamkeit. Wir kämpfen mit vergleichbaren Problemen auf Gebieten wie der Integration, dem nachhaltigen Wachstum, der Energieversorgung und der Überalterung. Diese Themen eignen sich wie kaum andere für Gespräche zwischen unseren beiden Ländern, in denen wir uns über Erfahrungen und Lösungen austauschen können. Der schon seit vielen Jahren gepflegte deutsch-niederländische Dialog über gesellschaftliche Probleme und Veränderungen kann als Forum für die Erörterung dieser Themen dienen.
Herr Bundespräsident!
»Wir sind umgeben von Freunden«, sagten Sie vor einigen Wochen in Bremen bei der Gedenkfeier zum Tag der Deutschen Einheit. Die Niederlande sind einer dieser Freunde - und sie sind stolz darauf. Es ist eine Freundschaft, die auf guter Nachbarschaft und Gleichgesinntheit gründet.
Für die Niederlande sind die Beziehungen zu Deutschland von größter Wichtigkeit. Mit Ihrem Besuch unterstreichen Sie die Bedeutung, die auch Ihr Land diesen Beziehungen beimisst.
Ich bitte nun alle Anwesenden, mit mir das Glas zu erheben auf Ihre Gesundheit, Herr Bundespräsident, und auf eine gedeihliche Zukunft des deutschen Volkes.

2010. november 22., hétfő

Magyar ünnepnapok Székelyföldön

Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A napokban írta alá a kollektív munkaszerződést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, az intézmény szakszervezeti vezetőjével. Az elnök óriási eredménynek tartja, hogy Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A megye kormánymegbízottja szerint ez rendben lesz, ha a dolgozók pótolják a kieső munkanapot. - Mivelhogy nem hivatalos ünnep, azt a munkaidőt, amit gyakorlatilag ezen a napon elveszít, ezt más napon pótolnia kell – hangsúlyozta György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A város lakói szeretnék, ha más intézményekben, így az iskolákban is szabadnap lehetne március 15. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat példáját valószínűleg másutt is követik.
 

2010. november 19., péntek

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait
A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.
Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak. A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra. Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el. Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön - fejtette ki.
(MTI nyomán)

Esküt tettek a Szent Korona előtt a Székely Nemzeti Tanács küldöttei

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!
Újra esküt tettek a Szent Korona előtt a Székely Nemzeti Tanács küldöttei
Az európai integrációt nemzeti integrációval együtt kell elképzelni – mondta Kövér László házelnök a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülése előtt tett sajtónyilatkozatában.
 
Kövér kiemelte: a magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, és bizalmat minden érintett féltől, olyat, amilyet megérdemel egy közösség, amely saját jogaiért mindig is korrektül, tisztességesen, békés eszközökkel és kitartóan küzdött. A házelnök felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi megalakulása után két jelentős törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről. E két, a nemzeti integráció felé mutató jogszabály után a pénteki találkozóval szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Hozzátette: a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, s a tanács a  felsőházi teremben ülésezett. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt mondta: a tanács és a székelyek életében nagy jelentőségű a pénteki nap. Az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek. Kiemelte: a „demokrácia útját járó” törekvés, amely alkotmányos keretek között kíván autonómiát a szülőföldnek, meghallgatható és támogatható. Ez egész Európának azt üzeni, hogy ha támogatnak ilyen törekvést, azzal a békét és a stabilitást támogatják. A mostani választások után nemzetpolitikai fordulat következett be, ennek a jele a pénteki ülés az Országházban. A tanács ülése – folytatta – azért is rendkívüli fontosságú, mert először fogadnak el olyan határozatokat, amelyek átívelik a földrajzi távolságot Budapest és Székelyföld között. Bízik abban – mondta Izsák –, hogy a magyar nemzetpolitikába beilleszthető a székelyföldi autonómiatörekvés, és az elkövetkező években a párbeszéd, a kölcsönös bizalom alapján el lehet odáig jutni, hogy a bukaresti parlamentben is tarthatnak hasonló ülést. A tanácskozás előtt székely népviseletbe öltözött kórussal együtt énekelték el a küldöttek a Parlament lépcsőjén előbb a magyar, majd a székely himnuszt. Ezt követően a küldöttek megújították a Szent Korona előtt tett 2003-as esküjüket.
 
(MTI)
Az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül – mondta Kövér László házelnök a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülése előtt tett sajtónyilatkozatában.
Kövér kiemelte: a magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, és bizalmat minden érintett féltől, olyat, amilyet megérdemel egy közösség, amely saját el nem vitatható jogaiért mindig is korrektül, tisztességesen, békés eszközökkel és kitartóan küzdött. A házelnök felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi megalakulása után két jelentős törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről.
E két, a nemzeti integráció felé mutató jogszabály után a pénteki találkozóval szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Hozzátette: a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, s a tanács a bolsevista diktatúra bekövetkeztéig a felsőházi teremben ülésezett.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt mondta: a tanács és a székelyek életében nagy jelentőségű a pénteki nap. Az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek. Kiemelte: a „demokrácia útját járó” törekvés, amely alkotmányos keretek között kíván autonómiát a szülőföldnek, meghallgatható és támogatható. Ez egész Európának azt üzeni, hogy ha támogatnak ilyen törekvést, azzal a békét és a stabilitást támogatják. Ennek ellenére nem találtak meghallgatásra – mondta.
A mostani választások után nemzetpolitikai fordulat következett be, ennek a jele a pénteki ülés az Országházban. A tanács ülése – folytatta – azért is rendkívüli fontosságú, mert először fogadnak el olyan határozatokat, amelyek átívelik a földrajzi távolságot Budapest és Székelyföld között. Bízik abban – mondta Izsák –, hogy a magyar nemzetpolitikába beilleszthető a székelyföldi autonómiatörekvés, és az elkövetkező években a párbeszéd, a kölcsönös bizalom alapján el lehet odáig jutni, hogy a bukaresti parlamentben is tarthatnak hasonló ülést.
A tanácskozás előtt székely népviseletbe öltözött kórussal együtt énekelték el a küldöttek a Parlament lépcsőjén előbb a magyar, majd a székely himnuszt. Ezt követően a küldöttek megújították a Szent Korona előtt tett 2003-as esküjüket.
(MTI)

2010. november 18., csütörtök

Nándorfehérvár és a Délvidék a Magyar Királyság része, mindent vissza!

Brüsszelben tárgyalt a Vajdasági Magyar Szövetség
A VMSZ információkkal segítette a Szerbiáról készülő ország-vélemény előkészítését.




Brüsszelben tárgyalt a Vajdasági Magyar Szövetség. A Pásztor István vezette delegáció európai bizottsági és parlamenti megbeszélésein információkkal segítette a Szerbiáról készülő ország-vélemény előkészítését. Azt szeretnék, ha a dokumentum rögzítené a magyarságot érintő kérdéseket.
Pásztor István a VMSZ elnöke elmondta: "Ilyen vonatkozásban újdonság a törvények,
a számunkra fontos törvények betartatásra vonatkozó követelmény, az elvi döntéseknek a gyakorlati végrehajtására vonatkozó kötelezettség. Ilyen vonatkozásban egészen újszerű az, hogy ha minden rendben lesz, akkor a '44-45-ös történetnek a kutatása is be fog kerülni, mint egyfajta ajánlás Szerbia irányába, ami azt jelenti, hogy hivatkozási alapként számon kérhető lesz".

Nagy-Magyarország emlékművet avattak a Felvidéken!

A Maráza Polgári Társulás Nagy-Magyarország egyesítéséért emlékművet avatott!
Kistárkányban emlékhelyet létesítettünk, és elhelyeztük a reménység virágait - olvasható a Felvidék Ma híroldalon.
 

Délvidék a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Délvidéki Magyar Nemzeti Tanács - Szabadka


Pert nyert a Magyar Nemzeti Tanács Zentán
A döntés értelmében új iskolaszék-választást kell tartani.




Pert nyert a vajdasági Magyar Nemzeti Tanács a zentai önkormányzattal szemben. A zentai önkormányzat ugyan kért jelölt- javaslatot a Magyar Nemzeti Tanácstól, az iskolaszékek létrehozásához, de végül egyik jelöltet sem választották be. Korhecz Tamás, az MNT elnöke ezért fordult bírósághoz. Korhecz Tamás, az MNT elnöke elmondta: "A zentai intézményekben nincs igazgatóbizottság, nem lehet igazgatót választani, nem lehet tervet elfogadni, nem lehet pénzügyi tervet elfogadni. Sőt az összes döntés, amit meghoztak ezek a törvénytelenül kinevezett iskolaszékek, ugyancsak semmisek. Megkérdőjelezhető tehát nemcsak az igazgatóválasztás, hanem a többi döntés is". A zentai önkormányzatnak a bíróság 30 napos határidőt adott a választás megismétlésére. Rácz Szabó László, a zentai önkormányzati testület elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy szerinte jobb Nemzeti Tanácsokról szóló törvényre van szükség.  A politikus hozzátette: "A zentai önkormányzat --  én személyesen --  kértem a minisztériumi magyarázatot a nemzeti tanácsokkal kapcsolatban. A minisztériumi magyarázat egyértelműen leírja, hogy az önkormányzatok kötelesek kérni véleményt, kötelesek felszólítani a nemzeti tanácsot, hogy adjon javaslatot".  A Magyar Nemzeti Tanács elnöke úgy látja: most a zentai önkormányzaton a sor, hogy újra javaslatot kérjenek. Korhecz Tamás hozzátette: "Időben meg fogjuk tenni a javaslatokat az iskolaszéki tagok vonatkozásában, és igyekezni fogunk olyan jelölteket javasolni, akik elfogadhatóak  és szakmai szempontból is kifogástalanok". A Magyar Nemzti Tanács elnöke elmondta, azért fordult a  bírósághoz, mert meg akarta védeni a MNT tekintélyét.




Erdély és Székelyföld a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége holnap a Parlamentben ülésezik
A testület a fő célkitűzésekre kívánja felhívni a figyelmet.
 
http://www.sznt.eu/images/szntintro.jpg

 
A Székely Nemzeti Tanács majdnem háromszáz tagja utazik Budapestre, hogy pénteken részt vegyen a testület ülésén a magyar Or­szág­gyűlésben - írta honlapján a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap.
A Székelyföld területi autonómiájáért tevékenykedő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a magyar közvélemény figyelmét kívánja felhívni fő célkitűzésére. Az SZNT számít a magyar kormány támogatására, és arra, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Székelyföld közelebb kerüljön az autonómiához - jelentette a sepsiszentgyörgyi lap. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a lapnak elmondta, hogy az SZNT-nek mindig célja volt a helyi közösségek, a helyi tanácsok és a helyi önkormányzatok megerősítése, ám - mint fogalmazott - eddig nem használhatták ki az anyaországon keresztül vezető utat, pedig Magyarország támogatásával könnyebb eredményt elérniük.  Az SZNT rendkívül fontosnak tartja a magyar közvélemény "felrázását", hogy felhívja a figyelmet a székelyföldi autonómia megteremtésének ügyére, és ennek legkézenfekvőbb módjának a budapesti SZNT-ülést tartja a szervezet. Az ülés célja az is, hogy népszerűsítsék a Székelyföldet Ma­gyar­országon és Európában.  A pénteki SZNT-ülésen több határozattervezetről döntenek a küldöttek, olyan kérdésekről amelyek mindegyike kötődik valamilyen formában az anyaországhoz. Az egyik határozattervezet elvárásokat tartalmaz a magyar kormány nemzetpolitikájával kapcsolatosan. Egy másik elfogadásra váró határozat az európai őshonos nemzetek és a kulturális sokszínűség védelméről szól. Ezzel európai uniós szintű előrelépést szeretnének elérni a magyarság védelmében. Izsák Balázs szerint ugyanis "Nagy-Magyarország egyesítése a székelység védelmét jelenti, ez nyilvánvalóan megegyezik az EU elképzeléseivel is".  Az eddig helyben, a Székelyföldön megrendezett SZNT-ülésekre sokkal nagyobb tömeget kell mozgósítani a szervezőknek. Előzetesen 297-en jelentkeztek, hogy a helyi közösségek képviselőiként Budapestre utaznak.

2010. november 16., kedd

Erdély a Magyar Királyság része - Erdélyi Magyar Ifjak

Mintegy negyven szervező részvételével értékelték ki a hétvégén Gyergyószentmiklóson az augusztusi VI. EMI-tábort, egyértelműen sikeresnek könyvelve el azt. A szervező csapat máris nekifogott a VII. tábor megálmodásának.
 

Ami már biztos, az az, hogy a következő EMI-táborra augusztus 10-14. között kerül sor a már megszokott helyszínen, a Hétvirág panzió területén. A tábor gyergyói partnerei megerősítették: a szervezők jövőre is számíthatnak az együttműködésre. A programok és sátrak tekintetében csak olyan mértékű változásra kell számítani, mint eddig: a szervezők folyamatosan igyekszenek bővíteni a kínálatot. 2011-ben, népszámlálási év lévén, kiemelt hangsúlyt kap majd e téma, és a tervek szerint a táborban folytatódik az idei évben elkezdett természeti katasztrófával kapcsolatos képzéssorozat, melybe szakembereket is bevonunk - írják a szervezők.
További részletek hamarosan a honlapon: www.emitabor.hu/erdely.

Magyarok Világszövetsége - Felavatták a Nemzet székelykapuját

November 14-én, vasárnap délben, római katolikus szentmise és református istentisztelet után Kenderesen, tavaszias időben, verőfényes napsütésben felavatták a Nemzet székelykapuját.
 
 

Az udvarhelyszéki motívumokkal díszített, festett székelykapu felavatásán jelen voltak annak székely harisnyába öltözött faragói, akiknek felmenői 70 évvel ezelőtt 7 nap, 7 éjszaka alatt készítették el a most felállított kapu eredetijét Észak-Erdély visszatérése alkalmából . Jelen volt az a négy szervezet – Történelmi Vitézi Rend,  Magyar Tengerészek Egyesülete, Kenderes Város Önkormányzata –, amelyek a Nemzet székelykapujának felállítását egy évvel korábban kezdeményezték. Jelen volt a Magyarok Világszövetségének küldöttsége és annak elnöke, mely szervezet a már veszettnek hitt ügyet két hónappal ezelőtt felkarolva eredményes gyűjtést szervezett a nemzet becsületének megmentésére. Jelen volt és megáldotta az avatandó kaput Cseh Judit református lelkipásztor, majd azt felszentelte Gulyás Zsolt római katolikus plébános.
 

A rendezvény elején a Magyarok Világszövetsége Elnökségének három tagja: v. Hompoth Zoltán, v. Oláh István, v. Szotyori Nagy Áron felolvasták annak a mintegy ezer adakozónak a nevét, akik a Magyarok Világszövetsége elnökének felhívását követve adományaikkal lehetővé tették a Nemzet székelykapujának Kenderesen történő újraállítását. A rendezvény felejthetetlen pillanatait szolgáltatta Petrás Mária moldvai csángó származású ének- és szobrászművész, aki csengő hangon énekelte a Himnuszt, a Székely himnuszt és az ősi Székely himnuszt. v. Bogdán Péter, Kenderes volt polgármestere a kapu történetét ismertette, megköszönve a kezdeményező szervezetek fáradozását, és elévülhetetlennek nevezte a Magyarok Világszövetségének érdemeit.
 

Ennek jegyében utolsó szónokként Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökét szólították, aki köszönetet mondott az Úrnak, hogy ezt a szép napot megengedte, az adakozóknak és a szervezőknek, hogy lehetővé tették. Kiemelte a felavatás előtt álló székelykapu különlegességét, mely a székelyek és a magyarok felbonthatatlan együvé tartozásában ölt testet, és kifejtette, hogy a székelykapu számára az ősiség, a méltóság és az erő együttes megtestesülése, más szóval maga az örök élet.
(MVSZ Sajtószolgálat nyomán)

2010. november 15., hétfő

Vajdaság a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

MRM: Vissza kell szerezni a délvidéki magyarság központját – Szabadkát!
 
A délvidéki Magyar Remény Mozgalom (MRM) Szabadka Városi Helyi Szervezete vasárnap kongresszus előkészítő ülést tartott, ahol megválasztották a tagszervezet 6 tagú új elnökségét. Az ülés levezető szerepében László Bálint, az MRM elnöke üdvözölte a megjelent tagságot, s megtartotta a párt elmúlt időszakáról szóló beszámolóját, mely után hitelesítették az újonnan belépő tagok kérelmeit, majd az elnök felvázolta a párt rövidtávú és középtávú terveit is.
Ezután Setyerov Zorán, a párt ügyvezető alelnöke szólt a tagsághoz, és számolt be néhány olyan égető problémáról, amellyel különböző polgárok fordultak hozzá az utóbbi hetekben. Lavró Tihamér, a párt tanácsának tagja kihangsúlyozta, hogy – annak ellenére, hogy egyre többen csatlakoznak a párthoz – szeretné, ha az eredményes munkavégzés mellett egyfajta családias hangulat uralná a helyi szervezet találkozóit és megmozdulásait. László Gyula, az MRM tartományi képviselője a helyi közösségi és önkormányzati-tartományi-köztársasági választások fontosságáról beszélt, valamint kiemelte, hogy miben különbözik az MRM a többi ma még létező magyar párttól.

László Bálint, elnök
Szabadka, 2010. november 14.
(Kuruc.info)

Felvidék a Magyar Királyság része - Hatvanöt év után újra szól Királyhelmecen a toronyóra

A Mécs László Polgári Társulás kezdeményezésére új óra került a templomtoronyba.



 
Több évtizedes némaság után újra megszólalt a kelet-felvidéki Királyhelmecen a római katolikus templom toronyórája.
A Királyhelmecen működő Mécs László Polgári Társulás kezdeményezésére, Csurgó Dezső nyugalmazott gimnáziumi tanár szervező munkájának és a támogatóknak köszönhetően teljesen új toronyóra került a helyi római katolikus templomba - írja a Felvidék Ma című szlovákiai hírportál. A szerkezet minden negyed- és egész órában jelzi az idő múlását. Legutoljára 65 éve szólalt meg a toronyóra a bodrogközi városkában. Az új, Székesfehérváron készült toronyóra avató ünnepségét vasárnap tartották. A toronyóra elkészíttetésének és beszerelésének körülményeiről, valamint előzményeiről Csurgó Dezső, a rendezvény fő szervezője az ünnepségen elmondta, hogy először a régi felújításán gondolkodtak, majd látva annak rossz állapotát úgy döntöttek, hogy támogatókat keresnek egy új toronyórához.

A moldvai csángó-magyarok részt kívánnak venni a Magyar Állandó Értekezleten

Az 500.000 fős moldvai csángóság szívesen részt venne a Magyar Állandó Értekezleten
Ezt a Csíkszeredában megrendezett Csángó-napon jelentették ki az érintettek.




Kiállítások, könyvbemutatók, hagyományőrző együttesek fellépése is színesítette az idei Csángó Napot. A tanácskozás fő témája az volt, hogyan őrizheti meg identitását az elszigetelten, tömbben élő népcsoport. A Hargita megyei Kulturális Központ rendezvényére Külsőrekecsinből érkeztek a díszvendégek.
- Eredményekről tudunk beszámolni, tudunk beszélni a jövőről és a problémákról. Megoldásokat keresünk ezekre. És a közösség tájékozódik, hogy mi történik Moldvában – sorolta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Ezért szervezték meg most már kilencedszer Csíkszeredában a Csángó Napot. Az archaikus magyar nyelvet beszélő, becslések szerint 60 ezres lélekszámú moldvai csángó közösséget segíteni kell nyelvének megőrzésében - mondták az előadók. A magyarok kulturális tevékenységét segítik - mondta Külsőrekecsin polgármestere. A találkozó résztvevői szerint magyar óvodák is kellenének, és a tíz éve kidolgozott Cselekvési terv megvalósítását sürgetik. 
– Gazdaságilag, a vállalkozások megsegítésének terén nagyon kevés történt. Ezért gondoltam, hogy a cselekvési tervet újra ki kell értékelni – magyarázta Borbáth Erzsébet tanár.
Azt is szeretnék, ha a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét meghívnák a Magyar Állandó Értekezletre.
- Mindig a Kárpát-medencei magyarságról beszélnek, és ebből mindig kimaradnak a csángók, akik a régi Etelközben vannak, mert ők nem a Kárpát-medencén belüli magyarok – hangoztatta Halász Péter néprajzkutató. A csíkszeredai Csángó Napot hálaadó mise zárta a Millenniumi templomban.

2010. november 13., szombat

Magyar Országgyűlés Felsőháza

Őfelsége 
I. Levente Apostoli Magyar Király 

megparancsolja

az Országgyűlés Felsőházának létrehozását 
a történelmi hagyományok szerint a Magyar Nemesség tagjaiból!
 

November 12-én, az Országház Felsőházi termében egész napos tudományos konferenciát tartottak Szükség van-e a kétkamarás parlamentre az új alkotmányban? címmel. Az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottsága és a polgári párt Országgyűlés Képviselőcsoportja által szervezett konferencián a Magyarok Világszövetségét Patrubány Miklós elnök, Rácz Sándor tiszteletbeli elnök és Papp Lajos szívsebész professzor képviselte. A tudományos konferencián a magyarországi egyetemek állam- és jogtudományi karainak vezető professzorai tartottak előadásokat. Mind a délelőtti, mind a délutáni ülésszakon vitát nyitottak és hozzászólási lehetőséget biztosítottak a meghívottaknak. A délelőtti ülésszakot Dr. Balsai István, az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságának elnöke, a délutánit Dr. Salamon László, az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő Eseti Bizottságának elnöke vezette. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem, Dr. Dezső Márta révén, a Szegedi Tudományegyetem, Dr. Homoki Nagy Mária révén, a Debreceni Egyetem, Dr. Balogh Judit révén, a Széchenyi István Egyetem, Dr. Kukorelli István révén tanszékvezető egyetemi tanáraik előadásával járultak hozzá az útkereséshez. A Pécsi Tudományegyetem, Dr. Zeller Judit révén, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Dr. Jakab András révén, a Budapesti Corvinus Egyetem, Dr. Szentpéteri Nagy Richárd és Dr. Téglási András révén, egyetemi adjunktusok révén terjesztették elő elképzeléseiket. Ugyancsak értékes előadást tartott Dr. Szente Zoltán a Széchenyi István Egyetem és Dr. Tóth Károly a Szegedi Tudományegyetem egyetemi docense. Az előadások meglehetősen élesen körvonalazták a kétkamarás parlament kérdésében fennálló nézeteket.  Egyértelműen támogató álláspontot Dr. Kukorelli István, Dr. Homoki Nagy Mária és Dr. Tóth Károly fogalmazott meg. A Magyarok Világszövetségének az alkotmányozási folyamatban korábban írásban is előterjesztett álláspontját Patrubány Miklós elnök két felszólalásban ismertette. Az MVSZ szerint a felsőház létfontosságú a magyar törvényhozásban. Ezt támasztják alá történelmi hagyományaink, a politikának az elmúlt másfél-két évszázadban végbement folyamatai, valamint az emberiség életében kialakult új, elsősorban kommunikációs lehetőségek. Az MVSZ álláspontja szerint a Felsőház magasabb szintű politikai teret biztosít. Az MVSZ javaslata szerint a Felsőházban érvényesülnie kell a területi, a szakmai, a tudományos, a korporatív elveknek, és tükröződnie kell a társadalmi rétegződésnek. A külhoni magyarok képviseletét, a lisszaboni szerződés hatályba lépését követően, az államok megváltozott szuverenitása körülményei között, az MVSZ elnöke nem a Felsőházban, hanem az népképviseleti elv alapján álló Alsóházban jelölte meg. A magyar történelmi hagyományoktól idegen Alkotmánybíróság szerepét összhangba kell hozni a Felsőház Jogi Bizottságával.

Csaba királyfi emlékmű felavatása Nyárádszeredán

A Magyar Országgyűlés Alsóházának Elnöke, Kövér László úr felavatta Csaba királyfi szobrát. Olyan magyar államra van szükség, amely óvja magyar nemzetét, olyan társadalomra van szükség, amely átérzi a történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével - mondta szombaton Nyárádszeredában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke ezen a napon Csaba királyfi szobrának - Blaskó János szobrász alkotásának - a felavatásán vett részt az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével együtt.

Fotó: MTI

A mondákban emlegetett Csaba királyfit a székelység őrizte meg hagyományaiban.
A Székely himnusz Csaba királyfiról is megemlékezik.

Fotó: MTI

„Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.”


Elméletek Csaba királyfiról és a "sobamogera" kifejezésről
Csaba királyfiról az egyik legérdekesebb elméletet Moór Elemér tette közzé. A nyelvtudós szerint az Anonymus által említett "sobamogera" kifejezés "Csaba magyarjaira" utal, ám ekkoriban még ez Moór szerint inkább Csaba népét jelenthette. Csaba származása: a legendák magyar és hun eredetről szólnak, minderről bővebben lehet olvasni az alábbi linken.

.



2010. november 8., hétfő

Erdély a Magyar Királyság része! - Kiosztották a Báthory-díjakat Kolozsváron

Kiosztották a Báthory-díjakat
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottsága idén 16 elismerést adott át.




Kolozsváron kiosztották a Báthory-díjakat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottsága idén 16 elismerést adott át. A díjazottak között van a Duna Televízió is. 
Az elismerést azoknak ítélik oda, akik a legtöbbet tették az állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtéséért. Az erdélyi és moldvai magyar politikai és akadémiai elitnek többet kell tennie, mivel  Európa egyik legnagyobb és legjelesebb nemzete vagyunk, így több Magyar egyetemre van szükség Erdélyben! - melyben fontos szerep jut a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak.
– Olyan feladat, amely komplex, amelynek nagyon sokfajta következménye van, és politikai bölcsesség, merészség szükséges ahhoz, röviden: politikai érzék, hogy ezt az erdélyi magyar politikusok megvalósítsák – fogalmazott Szőcs Géza díjazott, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára.
Idén illetve tavaly akkreditálták a Partiumi és a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, bővült az állami egyetemeken működő magyar szakok sora is, de ennél több kell – mondta Tőkés László, az Európai Parlament elnöke.
– Az erdélyi magyarságnak legyen több önálló egyeteme – jelentette ki egy díjazott, a Pro Európa Liga elnöke.
Báthory-díjban részesült a Duna Televízió is. A Nemzet Televíziója megalakulása óta nagy teret szentel az oktatás ügyének – hangzott el az ünnepségen.

A Király miniszterelnöke

Semjén: Minden magyarért meg fogunk küzdeni
Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség a magyarság hangsúlyos megjelenésére.



Magyarország soros uniós elnöksége egy lehetőség arra, hogy a Nagy-Magyarország területén élő magyarság ügyei hangsúlyosan megjelenjenek. A szavazati jog kérdése a nemzeti egység megőrzése érdekében maradt ki a MÁÉRT zárónyilatkozatából. Az összmagyar regisztert pedig jelentős nemzetközi erőforrásnak szánja a kormányzat.
A Magyar Állandó Értekezlet után a tanácskozás tanulságairól és a nemzetpolitikában várható lépésekről is nyilatkozott Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök a Duna Televízió Heti Hírmondó című műsorának vasárnap este. Magyarország lesz az Unió soros elnöke, tehát az EU ügyei itt fognak “intéződni”. Ez pedig egy lehetőséget ad arra, hogy úgy koordináljuk a dolgokat, hogy a határon túli magyarság, illetve általában a kisebbség szempontjai hangsúlyosan megjelenjenek - így reagált Semjén Zsolt a Duna Televízió felvetésére, miszerint milyen lehetőségnek tartják Magyarország uniós elnökségét a határon túli magyar szervezetek. A miniszterelnök-helyettes Vajdaságot hozta példaként, mint ahol megvalósult a kulturális autonómia egy formája, melyet tovább kell erősíteni területi autonómiává. Nyilvánvaló, hogy ezt a magyar kormány nagyra értékeli és támogatja Szerbiát abbéli törekvésében, hogy mihamarabb az Európai Unió tagjává válhasson, hiszen Minden Magyarok Királya minden nemzet barátja. “Ez a jó magyar-szerb viszony üdvös kihatással van a vajdasági magyarságra; az irántuk tett szerb gesztusok pedig üdvös kihatással vannak a magyar-szerb kapcsolatokra” - mondta Semjén Zsolt. Egyúttal szem előtt kell tartani, hogy Nándorfehérvár a Magyar Királyság része!

Szavazati jog

A MÁÉRT zárónyilatkozatában szó van az egyszerűsített honosítási eljárásról, az oktatási törekvésekről és az autonómiáról, Magyarország soros uniós elnökségéről. Legyen szó a revízióról is! S bár volt egy szavazás a témáról, mégsem került bele a záródokumentumba a határon túli magyaroknak adandó választójog. A mostani MÁÉRT záró nyilatkozata valóban egy történelmi dokumentum volt, megvalósult a nemzeti egység; részint a magyarországi politika, részint a határon túli és az emigráció politikájának tekintetében – reagált a miniszterelnök. Azt megerősítette Semjén Zsolt: a nyugati emigráció részéről valóban felvetették, hogy a határon túli magyarság szavazati jogát vegye bele záródokumentumába a MÁÉRT. Ő ezt a kérdést véleménynyilvánító szavazásra bocsátotta, és kiderült: minden határon túli magyar szervezet ragaszkodik ahhoz, hogy szavazati jogot kapjanak a magyar állampolgársággal. Ám ez a pont nem volt része a záródokumentum eredeti tervezetének. “ A Magyar Királyi Udvar célja az, hogy a Magyarság szülőföldjén legyen teljes jogú Magyar állampolgár, tehát elsődleges a békés konszenzuális területi revízió, Nagy-Magyarország újraegyesítése.


Jelentős erőforrásnak szánják az összmagyar regisztert

Miért fontos az összmagyar regiszter létrehozása, amelynek tervét szintén bejelentette a Magyar Állandó Értekezlet ülésén? - hangzott a Heti Hírmondó kérdése. “Ez a szívem csücske” - reagált Semjén Zsolt. A regiszter létrehozását azért tartja fontosnak, mert a magyar nemzet világnemzet lett, abból kifolyólag, hogy az emigráció szétszórtan él a világban. A nyugati magyarság, az emigráció megtartása pediglen speciális kapcsolatokat igényel – a negyedik, ötödik generációtól már nem reális elvárni, hogy úgy beszéljenek magyarul, mint az itthoniak.  “Ezért az egyik javaslatom, hogy az emigráns szervezetekben, mondjuk az Egyesült Államokban, legyen a magyar mellett egy angol nyelvű szekció is, ahol a negyedik ötödik generációs magyarokat kell megtartani a magyarságban – még ha az angol nyelviségben is” - magyarázta Semjén Zsolt, hozzátéve: a lengyelek ugyanezt a stratégiát követik. A tervezett regisztert pedig arra használnák, hogy személyesen elérjenek minden magyart, bárhol él a világban – küldve nekik üzeneteket a magyar társadalomról, vagy nemzeti ünnepeken ünnepi üzenetet például ismert költemények formájában. “Ez a fajta kapcsolattartás az ő identitásukat megerősíti. Gazdasági beruházás esetén meg lehet nézni, hogy az adott térségben hol vannak magyarok, akiknek a befolyása, kapcsolatrendszere segítség lehet ilyen szempontból is. De az sem elhanyagolható, hogy ha van egy magyar ügy – mondjuk a felvidéki nyelvtörvény – akkor mozgósíthatjuk a világ magyarságát a magyar ügy mellett. Óriási erő van ebben” - érvelt a miniszterelnök.

Egyetért, akinek szíve-lelke a Magyarság
A Heti Hírmondó felvetésére, hogy számít-e arra, ez az elképzelés vitákat fog kiváltani, Semjén Zsolt úgy reagált: ez azoknál válthat ki vitát, “akiknek ez a nemzet se inge, se gatyája”. “Akinek magyar szíve van, az csak helyesnek tarthatja, hogy a világban élő magyarokat megtartsuk a magyarságban, a magyarsággal szimpatizáló embereket magunkhoz tudjuk kötni, az identitásukat megerősítsük; és mi rossz van abban, ha Magyarország a világban szétszóratásban élő magyaroknak magyar üzeneteket küld? Ennél pozitívabb dolog a Földön nincsen...Nem beszélve arról, hogyha más országok ezt megtehetik, akkor megtehetjük mi is. Erre mondtam azt, hogy minden magyarért meg fogunk küzdeni” - hangzott Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök Heti Hírmondónak adott nyilatkozatában.

Királyi átirat 

Szent Korona-emlékmű Veszprém





A Szent Magyar Koronát minden körülmények között meg kell őrizni!


A Szent Koronát a hozzá tartozó jelvényekkel, a jogarral, az országalmával és a karddal együtt szállították Veszprémbe több mint egy fél évszázada. Ennek az eseménynek az emlékére november 5-én került sor a Szent Korona-emlékű felavatásának ünnepi programjára a Magyar Honvédség veszprémi épülete előtt. A koronaőrség tagjai hivatásos katonák voltak. Feladatuk azt volt, hogy a Szent Korona és a nemzet őrei legyenek. Veszprém fontos állomása a hőstettnek, így a város kötelességének érezte, hogy emléket állítson a korona őreinek – számolt be róla Dr. Hende Csaba honvédelmi miniszter. Az emlékünnep a Magyar Takarodó hangjaival zárult, amelyet a 25 éves Légierő Zenekar játszott. Az ünnepély ezután a Veszprémi Petőfi Színházban folytatódott, ahol a Légierő Zenekar jubileumi koncertjét hallgathatták meg az érdeklődők.



Az ünnepség a Szent Korona másolatának behozatalával kezdődött, amely után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd a megjelenteket dr.Horváth Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: ez a nap egyben ünnep is. Számtalan példája volt ugyanis annak az utóbbi időben, hogy Veszprém megmutatta, mennyire büszke a hagyományaira, történelmére. A város vezetői, pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt a történelmet mások is megismerhessék.


A képviselő hangsúlyozta: „a mai nap azt mutatja meg, hogy a város büszke a katona hagyományaira, hiszen Veszprém régi katonaváros. De ünnep ez a nap azért is, mert az emléktábla létrehozására rövid idő alatt egy olyan széleskörű összefogás jött létre, amely mindenki számára példaértékű lehet.” Az emléktábla története ez év tavaszán kezdődött – folytatta dr. Horváth Zsolt – amikor felmerült az, hogy a koronaőrök cselekedetét a Veszprémbe látogatóknak be kellene mutatni. Az ötlet megvalósítására összefogtak a civilek, az országgyűlési képviselők, valamint a városban települő katonai szerveztetek is. „A kezdeményezést a kezdettől támogatta a Honvédelmi Minisztérium, és személyesen Hende Csaba miniszter is. Köszönet ezért a segítségért!” – mondta dr.Horváth Zsolt. Hende Csaba ünnepi beszédében hangsúlyozta: „a múltra való emlékezés, a jövő iránti elkötelezettség. Azoknak a hősöknek újítjuk meg az emlékét, akik a legnehezebb időkben átmentették a magyar Szent Koronát és vele mindazt, amit jelent: a nemzetet, a hazát, a szabadságot és az alkotmányosság ügyét.” A honvédelmi miniszter kiemelte: a koronaőrök olyan nemzeti értéket mentettek meg a hazának, „amit ember nem vehet el, és ember nem adhat meg, mert ez a kezdetektől hozzátartozott a magyarság lényegéhez”. Ezek a hősök – tette hozzá a tárcavezető – a koronaőrség tagjai, hivatásos katonák voltak, akik a feladatukat végezték. Hende Csaba elmondta azt is, hogy az egykori koronaőrök akkor bebizonyították, „nincs az a biztonsági rendszer és intézkedés, amely felérne egy maroknyi életre-halálra elkötelezett, a szakmáját jól értő magyar katonával!” „Felmutatták és magasra emelték a legszebb honvéd erényeket: a hűséget, a becsületet, a vitézséget, a fizikai állóképességet, a bátor és megfontolt cselekvőképességet, a szellemes és leleményes kötelesség teljesítést és a szolgálati titoktartást. Mindazt, amivel a magyar katonák, honvédek ezer éven át megőrizték a magyar hazánkat” – fogalmazott a honvédelmi miniszter, majd arról beszélt, hogy a szolgálat ellátása közben különös kapcsolat alakult ki a koronaőrök és a rájuk bízott koronázási ékszerek között. Mindezt parancsnokuk, Pajtás Ernő ezredes így fogalmazta meg: „mi megvédjük a Szent Koronát, a Szent Korona megvéd minket!” Ez a küldetés olyan méltóságot, tartást és erőt adott annak a tengernyi magyar katonának, amely átlendítette őket minden nehézségen, viszontagságon és veszélyen. „Az amerikai nemzet kezébe tették le a magyar nemzetet megjelenítő Szent Koronát. Az ő kezükbe tették le azt a reményt, hogy egyszer még visszatérhet egy szabad Magyarországra. A tárcavezető befejezésül azt kívánta, hogy: „Ez az emléktábla, ami újra felidézi a koronaőrök emlékét, legyen egy újabb kapocs, ami összefűzi a polgárokat és a veszprémi helyőrséget.” Az emléktáblát Hende Csaba, Horváth Zsolt és Porga Gyula, Veszprém polgármestere leplezte le, majd közösen elhelyezték a megemlékezés koszorúját is. Ezt követően Márfi Gyula érsek, a katolikus egyház nevében megáldotta az emléktáblát, majd Jákob János ezredes protestáns tábori püspökség hivatalvezetője a példabeszédében méltatta a koronaőrök hőstettét.







A Magyar Állandó Értekezletet értékelték a Parlament Alsóházában

Semjén megismételte: teljes nemzeti egység valósult meg a Máért-en.




Teljes nemzeti egység valósult meg a pénteki Magyar Állandó Értekezleten - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn a parlamentben napirend előtt. A KDNP az értekezlet kapcsán a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta; a Jobbik a határon túliak szavazati jogának kérdését vetette fel. Semjén Zsolt miniszterelnök napirend előtt a hat év szünet után, múlt pénteken tartott Magyar Állandó Értekezleten elfogadott zárónyilatkozatot ismertette. Kitért többek között arra, hogy Felvidék a Magyar Királyság része! A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák, mint kezdőlépés mellett, fő célként megjelölve a teljes területi revíziót. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök- kiemelte: a Máért-en teljes nemzeti egység valósult meg a Kárpát-medencei magyarok, a magyarországi pártok, az emigráció és a kormány részéről egyaránt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, ami azt jelenti, a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, s ennek megvalósulása érdekében újították meg a Máért-et. Kiemelte a felelősség kérdését is, amely - mint mondta - azt jelenti, hogy az új kormány felelősen kezeli a kérdést, s a legtöbb döntésében a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg. A Híd-Most kapcsán megismételte, vegyes párt, a Máért pedig magyar pártok közösségét jeleníti meg.  Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egyet értett azzal, hogy a Máért-en magyar pártok vegyenek részt. Hiányolta ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács, és Magyarok Világszövetsége, valamint a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meghívását. Hozzátette: fontos rendezendő kérdések vannak még, ezek között említette a határon túli magyarok szavazati jogát.

Királyi átirat

Szent László Király szobrot avattak Nyárádszentlászlón

A műalkotást Gyarmathy János szobrászművész ajándékként készítette a falunak.




Az ünnepségen az erdélyi MDSZ elnöke azt mondta: Szent László Király csaknem egy évezreddel ezelőtt bebizonyította, hogy az országot megtartani csak egységben lehet. Markó Béla szerint a szoborállítás része az elvitatott múlt, és a közterek visszaszerzésének. A műalkotást Gyarmathy János szobrászművész ajándékként készítette a falunak amelyben nevelkedett, bronzba öntését és köztéri elhelyezését pedig az erdélyi MDSZ, illetve a község önkormányzata támogatta. 1990 után sikerült újra elérni, hogy visszakapja a nevét: én ennek nagyon örvendtem és gondolom, hogy ezzel, hogy itt elhelyeztük ezt a szobrot, már ilyen nem fog megtörténni" - mondta el a szobrászművész. Nyárádszentlászlón egy rendkívül értékes freskókat rejtő, Árpád-kori templom őrzi a lovagkirály emlékét: feltárása és restaurálása három éve kezdődött.
 DUNATV

2010. november 3., szerda

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Kötelezővé válik a magyar nyelv használata a román postánál
A határozat gyakorlatba való átültetése hosszabb időt vesz igénybe.



 
Kötelezővé válik a Magyar nyelv használata az ügyintézésben az  Erdélyi Posta kirendeltségeiben azokon a településeken, ahol a Magyarság számaránya meghaladja a lakosság 20 százalékát - adta hírül szerdán a Krónika című napilap. A Kolozsváron megjelenő újság Moldován Józsefet, a román távközlési minisztérium államtitkárát idézi, aki bejelentette, hogy az Erdélyi Posta igazgatótanácsa korábban elfogadta a magyar nyelvhasználatra vonatkozó határozatot, s jelenleg ennek kivitelezését vizsgálják. Az államtitkár arra hivatkozva szorgalmazta a határozat elfogadását, hogy a posta közszolgáltatást végez, így a az elfogadott Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében köteles a kisebbségek nyelvhasználatát biztosítani minden olyan helységben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az állami vállalat igazgatótanácsa által elfogadott határozat feltételezi a kétnyelvű táblák, feliratok, útmutatók használatát, emellett az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Moldován József elmondta, hogy a határozat gyakorlatba való átültetése hosszabb időt vesz igénybe, hiszen meg kell vizsgálni, mekkora többletkiadást jelent a kétnyelvű táblák, feliratok kifüggesztése. Emellett még ki kell dolgozni a formanyomtatványok, űrlapok két- vagy többnyelvűségének módszertanát. Az államtitkár reméli, hogy az intézmény jövő évi költségvetésébe belefoglalják a többletköltségeket, és már 2011 elején átültetik a határozat egy részét a gyakorlatba. Az államtitkár szerint a  Posta székelyföldi kirendeltségeinél esetlegesen már eddig is érvényesült a kétnyelvűség, de az a fontos, hogy ez a teljes intézmény számára is kötelező érvényű legyen.

gróf Széchenyi István gesztusa a felelősségvállalás örök példája


A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István nevezetes felajánlásával örök példát adott felelősségvállalásból, abból a hozzáállásból, hogy a közszereplőknek mindig nagyobb tudásuk, nagyobb műveltségük, jobb anyagi lehetőségeik arányában kell nagyobb részt vállalniuk a nemzet felemeléséből - hangsúlyozta a királyi kancellár köszöntőjében a Magyar Tudomány Ünnepének szerdai budapesti megnyitóján. A Királyi kancellár kifejtette: több kell mint a kötelességeket teljesíteni, több kell, mint a törvény betűjének megfelelni, példát is kell mutatni. (...) A tudósok örök közösségformáló feladata: figyelmeztetni az embereket, hogy mindig akarjanak többet tudni, szerezzenek minél teljesebb műveltséget, mert csak így élhetnek igazán a szabadságukkal. Nem az a szabad, aki bármit megtehet, hanem az, aki szabad a jóra, a jó döntésekre. A királyi kancellár rámutatott:  Magyar Tudományos Akadémiának mind jobban az emberek felé kell fordulnia. "Az a tény, hogy örök értékek, a kiválóság, a tökéletességre való törekvés letéteményese: komoly erkölcsi tőkét jelent. Ezt a tőkét az Akadémia a közügyekben való részvétel által kamatoztathatja, gyakorlatra válthatja. (…) Naponta találkozunk azokkal a jelenségekkel, melyekkel kapcsolatban a közvélemény állásfoglalást, útmutatást vár. Egyre több az olyan esemény, ahol az emberek közvetlenül találkoznak a tudás és a tudomány értékeivel. Fogadjuk el, hogy a valódi tudomány a világos és részletes állásfoglalással, a pontossággal és módszerességgel áll az átlag emberi vélemények felett, és ezt a bizonyosságot, ezt a bizonyítottságot és megalapozottságot képviselni is kell. Az igazságot képviselni kell, méghozzá korrekt, eligazító, emberi hangon, közérthetően, eredményesen. Ez a gondolat vezérelt, mikor elnökségem kezdetén egyebek között a magyar nyelv védelme, az élethosszig tartó tanulás képviselete vagy az egészséges életmód terjesztése mellett tettem hitet" - fogalmazott a királyi kancellár, rámutatva, hogy a magyar nyelvű tudományosság az anyanyelv erejének fontos záloga. Ez a nyelvművelő szerep ma különösen fontos, hiszen a nyelv fejlesztése és formálása XXI.-századi feladat. A magyar tehetségkutatók tapasztalata, hogy a magyarok sikeressége az oktatásban rejlik és voltaképpen az egész társadalomban meg kell jelenjen a sikerpolitika, az igényesség és az értékobjektivizmus. "A 27 éven felüli magyarok nagyobb arányban vegyenek részt  valamilyen képzésben, a tanulás valami szükséges jóként legyen jelen a társadalomban, amely a helyes értékrend kialakításának alapköve. A sikeresség kivívásában nagy segítség legyen az akadémikusok mindig frissülő tudása, tudás melletti elkötelezettsége, igényessége, értékközpontúsága. Együtt tegyünk ma is a magyar nyelvért, egy műveltebb, erősebb, öntudatosabb, szabadságát kihasználni képes magyarságért, egy sikeresebb nemzetért. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban pedig az Országgyűlés hivatalosan a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.


Királyi átirat

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés