A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István nevezetes felajánlásával örök példát adott felelősségvállalásból, abból a hozzáállásból, hogy a közszereplőknek mindig nagyobb tudásuk, nagyobb műveltségük, jobb anyagi lehetőségeik arányában kell nagyobb részt vállalniuk a nemzet felemeléséből - hangsúlyozta a királyi kancellár köszöntőjében a Magyar Tudomány Ünnepének szerdai budapesti megnyitóján. A Királyi kancellár kifejtette: több kell mint a kötelességeket teljesíteni, több kell, mint a törvény betűjének megfelelni, példát is kell mutatni. (...) A tudósok örök közösségformáló feladata: figyelmeztetni az embereket, hogy mindig akarjanak többet tudni, szerezzenek minél teljesebb műveltséget, mert csak így élhetnek igazán a szabadságukkal. Nem az a szabad, aki bármit megtehet, hanem az, aki szabad a jóra, a jó döntésekre. A királyi kancellár rámutatott: Magyar Tudományos Akadémiának mind jobban az emberek felé kell fordulnia. "Az a tény, hogy örök értékek, a kiválóság, a tökéletességre való törekvés letéteményese: komoly erkölcsi tőkét jelent. Ezt a tőkét az Akadémia a közügyekben való részvétel által kamatoztathatja, gyakorlatra válthatja. (…) Naponta találkozunk azokkal a jelenségekkel, melyekkel kapcsolatban a közvélemény állásfoglalást, útmutatást vár. Egyre több az olyan esemény, ahol az emberek közvetlenül találkoznak a tudás és a tudomány értékeivel. Fogadjuk el, hogy a valódi tudomány a világos és részletes állásfoglalással, a pontossággal és módszerességgel áll az átlag emberi vélemények felett, és ezt a bizonyosságot, ezt a bizonyítottságot és megalapozottságot képviselni is kell. Az igazságot képviselni kell, méghozzá korrekt, eligazító, emberi hangon, közérthetően, eredményesen. Ez a gondolat vezérelt, mikor elnökségem kezdetén egyebek között a magyar nyelv védelme, az élethosszig tartó tanulás képviselete vagy az egészséges életmód terjesztése mellett tettem hitet" - fogalmazott a királyi kancellár, rámutatva, hogy a magyar nyelvű tudományosság az anyanyelv erejének fontos záloga. Ez a nyelvművelő szerep ma különösen fontos, hiszen a nyelv fejlesztése és formálása XXI.-századi feladat. A magyar tehetségkutatók tapasztalata, hogy a magyarok sikeressége az oktatásban rejlik és voltaképpen az egész társadalomban meg kell jelenjen a sikerpolitika, az igényesség és az értékobjektivizmus. "A 27 éven felüli magyarok nagyobb arányban vegyenek részt valamilyen képzésben, a tanulás valami szükséges jóként legyen jelen a társadalomban, amely a helyes értékrend kialakításának alapköve. A sikeresség kivívásában nagy segítség legyen az akadémikusok mindig frissülő tudása, tudás melletti elkötelezettsége, igényessége, értékközpontúsága. Együtt tegyünk ma is a magyar nyelvért, egy műveltebb, erősebb, öntudatosabb, szabadságát kihasználni képes magyarságért, egy sikeresebb nemzetért. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban pedig az Országgyűlés hivatalosan a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
Királyi átirat
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése