A moldvai csángó-magyarok részt kívánnak venni a Magyar Állandó Értekezleten

Az 500.000 fős moldvai csángóság szívesen részt venne a Magyar Állandó Értekezleten

Ezt a Csíkszeredában megrendezett Csángó-napon jelentették ki az érintettek.

Kiállítások, könyvbemutatók, hagyományőrző együttesek fellépése is színesítette az idei Csángó Napot. A tanácskozás fő témája az volt, hogyan őrizheti meg identitását az elszigetelten, tömbben élő népcsoport. A Hargita megyei Kulturális Központ rendezvényére Külsőrekecsinből érkeztek a díszvendégek.

- Eredményekről tudunk beszámolni, tudunk beszélni a jövőről és a problémákról. Megoldásokat keresünk ezekre. És a közösség tájékozódik, hogy mi történik Moldvában – sorolta Solomon Adrián, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Ezért szervezték meg most már kilencedszer Csíkszeredában a Csángó Napot. Az archaikus magyar nyelvet beszélő, becslések szerint 60 ezres lélekszámú moldvai csángó közösséget segíteni kell nyelvének megőrzésében - mondták az előadók. A magyarok kulturális tevékenységét segítik - mondta Külsőrekecsin polgármestere. A találkozó résztvevői szerint magyar óvodák is kellenének, és a tíz éve kidolgozott Cselekvési terv megvalósítását sürgetik. 

– Gazdaságilag, a vállalkozások megsegítésének terén nagyon kevés történt. Ezért gondoltam, hogy a cselekvési tervet újra ki kell értékelni – magyarázta Borbáth Erzsébet tanár.
Azt is szeretnék, ha a Moldvai Csángómagyarok Szövetségét meghívnák a Magyar Állandó Értekezletre.
- Mindig a Kárpát-medencei magyarságról beszélnek, és ebből mindig kimaradnak a csángók, akik a régi Etelközben vannak, mert ők nem a Kárpát-medencén belüli magyarok – hangoztatta Halász Péter néprajzkutató. A csíkszeredai Csángó Napot hálaadó mise zárta a Millenniumi templomban.