Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2013. szeptember 1., vasárnap

A közgondolkodás részévé kell tenni Szent István királyt

Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg szombaton az István, a szent király című kiállítást Székesfehérváron, a tárlaton először látható együtt Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája.
A házelnök nyitóbeszédében kiemelte: minden nemzedéknek meg kell ismernie, meg kell értenie, valamint újra és újra fel kell mutatnia Szent István művét. „Azt a művet, amely boldogabb időkben a nemzet életének szilárd alapja volt, nehéz időkben támasz, amelyre tekintve mindig újra lehetett kezdeni” – mondta.
Kövér László hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén „egyre többet tudhatunk meg a szent királyról, mert a történészek végtelen türelemmel, oklevelek félmondatainak értelmezésével, új források megnyitásával hozzátesznek valamit ahhoz a nagy mozaikhoz, amelyet a történetírás megszületése óta a szakma eddig felkutatott”.
A házelnök szavai szerint napjainkban újra fel kell fedezni, és újra a közgondolkodás részévé kell tenni Szent Istvánt. Meg kell ismerni életét és mindazt, amit alkotott. Meg kell ismertetni a következő nemzedékekkel is életművét – hangoztatta. Kövér László szerint Szent Istvánnak olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amilyenek „a legnagyobbaknak is ritkán adatnak meg”. Döntései kivétel nélkül kiállták az idő próbáját – mondta.


A kalocsai ereklyetartó herma tükröződik az üvegvitrinben az István, a szent király című kiállítás megnyitóján
A kalocsai ereklyetartó herma tükröződik az üvegvitrinben az István, a szent király című kiállítás megnyitóján
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ritkaságok is láthatók

Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte: a kiállítással olyan uralkodó előtt róják le kegyeletüket, akinek neve és cselekedetei összefonódtak a város történelmével. Emlékeztetett rá, hogy az István, a szent király című tárlat a 2007-ben rendezett, jubileumi Szent Imre-kiállítás folytatása, és a 2012 novemberében rendezett Szent István kultusztörténeti konferenciára épül. A püspök hangsúlyozta, hogy Szent István ezeréves tiszteletének kevéssé kutatott évszázadaira helyezték a hangsúlyt, ezért a látványos darabok mellett ritkaságok is láthatók.
A kiállítást Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be. Szavai szerint muzeológiai szempontból világszínvonalú a tárlat. A kiállítóteret úgy komponálták meg, hogy abban érvényesüljön a tudományos tudás és a hitbéli tartalom.
A december 11-ig látogatható kiállításon lehetőség nyílt több, külföldön őrzött ereklye bemutatására. A kiállításon a történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak.

Ereklyetartó

A zágrábi ereklyetartó ezüst, aranyazott réz és drágakő felhasználásával készült. A mellszobrot 1635-ben Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse ajándékozta a zágrábi székesegyháznak.
Szent István fejereklyetartója a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tulajdonában van. Mária Terézia 1769-ben Raguzából (Dubrovnikból) visszaszerezte Szent István koponyaereklyéjének egy darabját. 1775-ben a királynő a pozsonyi káptalanra bízta, ahonnét utasítására Bécsből 1778-ban Székesfehérvárra került új, büszt alakú ereklyetartóban. Készítője Ignaz Sebastian Würth (1746–1834) bécsi ötvösművész volt.


A zágrábi ereklyetartó az István, a szent király című kiállítás megnyitóján
A zágrábi ereklyetartó az István, a szent király című kiállítás megnyitóján
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
Herma

A Kalocsán őrzött herma Bachruch Károly morva származású ötvös munkája. A Szent István-mellszobor készítését 1893 szeptemberében kezdte, és 1896 áprilisában fejezte be. A szobor talapzata már Császka György kalocsai érsek (1891–1904) elképzelései alapján készült, aki 1898–1899 között két részletben, 20 ezer forintért megvásárolta a kalocsai főszékesegyház számára.
A három ereklyetartó herma mellett további különlegességek is megtekinthetők. Több mint 800 év után ismét visszatért Székesfehérvárra a bécsi Stephansdom Szent István-ereklyéje, 600 év után pedig újra Magyarországra érkezett államalapító királyunk állkapocsereklyéje, amely minden valószínűség szerint Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába, ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.

A tárlat

A Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából szervezett tárlaton további 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be az első magyar király tiszteletének gazdagságát. A kiállítási tárgyak az ország számos múzeumából érkeztek az egykori székesfővárosba, láthatók az államalapító sírja körüli márványpadló darabjai, faragott kőtöredékek a király sírja környékéről. Könyvek, festmények, szobrok, ötvöstárgyak és reklámplakátok is szerepelnek a tárlaton.
A 600 négyzetméteres kiállítótérben a kiállítás szervezői megpróbáltak teljes képet nyújtani az államalapító király legendájáról, keresztelésének történetéről, a korona felajánlásának és István szentté avatásának körülményeiről is. A tárlatra magyar és horvát szerzők közreműködésével katalógus készült, amelyben tanulmányok és leírások olvashatók a kiállított tárgyakról.


Szent István ereklyetartó mellszobrok
Szent István ereklyetartó mellszobrok
Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

http://mno.hu

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés