Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

Hiba történt a modul működésében

2010. március 26., péntek

Határozottabb nemzetpolitika kell

Konferencián elemezték a hazai és határon túli politikusok a nemzetpolitika irányait.



 
Az eddiginél sokkal határozottabb közép-európai és nemzetpolitikát sürgettek a magyarság sorskérdéseiről rendezett budapesti tanácskozáson. A Fidesz és a KDNP vezető politikusai mellett a határon túli magyarság vezetői is elemezték a Kárpát-medencei magyarság helyzetét. Tőkés László EP-képviselő azt mondta: 15 millió magyarban kell gondolkodni, a magyaroknak és a politikusoknak egyaránt. A határok feletti nemzetegyesítés szellemében kell visszanyúlnunk Európához, önmagunkhoz. Nemzetpolitikai stratégiában, illetve nemzetpolitikai stratégiaváltásban kell gondolkodnunk, végre valahára, nem kisebbségpolitikában, nem csupán kisebbségpolitikában, hiszen ha ezt tesszük, akkor végérvényesen elfogadjuk magunkra nézve Trianon következményeit – hívta fel a figyelmet Tőkés László EP-képviselő. Egy határozottabb magyar politikai az egész Kárpát-medencei magyarságnak a hasznára válna. Én a határozottságon természetesen azt értem, hogy meg kellene tudni fogalmazni egy olyan politikai irányvonalat, amelynek van jelen, és jövője is – fejtette ki Duray Miklós az MKP stratégiai alelnöke.
Forrás: Híradó
Szerző: Szondi Vanda
Nyomtatás

Svéd Királyi Kincstár

Historik, Skattkammaren

Detalj av Kung Sveno tapeten
 som hänger i Skattkammaren. Foto: Kungl. Hovstaterna.
Detalj av Kung Sveno tapeten som hänger i Skattkammaren. Foto: Kungl. Hovstaterna.
 
Valven under slottets södra länga har inte alltid inhyst riksregalierna. Men efter ett riksdagsbeslut 1969 öppnades – året därpå – nya Skattkammaren i dessa rum.Tidigare hade riksregalierna förvarats inlåsta och kunde enbart ses vid sällsynta tillfällen.
Regalierna var de symboliska föremål som kungen eller drottningen, vid kröningen, blev tilldelade av ärkebiskopen.

Den äldsta historien


Den förste med säkerhet krönte svenske kungen var Erik Knutsson och kröningen ägde rum år 1210. Det finns emellertid inga medeltida regalier bevarade. De äldsta bevarade föremålen är Gustav Vasas två rikssvärd som visas i Skattkammarens inre rum. Den äldsta bevarade kronan är Erik XIV:s.
Erik XVI:s regalier i 
Skattkammaren. Foto: Kungl. Hovstaterna/Alexis Daflos.
Erik XVI:s regalier i Skattkammaren. Foto: Kungl. Hovstaterna/Alexis Daflos.

Erik XIV


Eriks regalieuppsättning utfördes till kröningen av Gustav Vasas äldste son Erik XIV. Kröningen ägde rum i Uppsala domkyrka den 29 juni 1561 och hör till en av de mest praktfulla ceremonierna i svensk historia.
 
Kröningen bildade grund för alla kommande svenska kröningar. Under ceremonin läste ärkebiskopen en bön, för varje föremål. Bönerna formulerade föremålens symboliska betydelser.
 

Symboliken


Så representerade kronan kunglig ära och värdighet, spiran kungens plikt att regera och döma över sitt folk, det vill säga den världsliga makten. Vidare stod äpplet för den andliga makten - att kungen, som fått sin makt av Gud, ska regera över ett stort kristet rike, vilket han ska vidmakthålla och förbättra.
Nyckeln sades syfta till kungens makt att stänga ute det onda, innesluta det goda och att öppna för de nödställda.

Kungens regalier


Observera att det är denna samling ovärderliga föremål som än idag betraktas som kungens regalier. Det innebär att delar av dem tas fram vid särskilda tillfällen, såsom trontillträden, dop, bröllop och begravningar. Vid bröllopet mellan Kungen och Drottningen i Storkyrkan 1976 placerades kungakronan och drottningkronan på hyenden vid sidan av altaret.
Landets senaste kröning var Oskar II:s år 1873. När han dog, 1907, avstod hans son Gustaf V från kröningen.
Maria Eleonoras krona. 
Foto: Alexis Daflos/Kungl. Hovstaterna.
Maria Eleonoras krona. Foto: Alexis Daflos/Kungl. Hovstaterna.

Maria Eleonoras krona


Kronan, tillverkad 1620, är den tyngsta i Skattkammaren. Vikten är drygt 2,5 kg och man får betänka att samtidigt som drottningen bar denna bars även övriga regalier samt en tung kröningsmantel.Denna "drottning"–krona kom under fyra generationer, från Adolf Fredriks kröning 1751 till Karl XIII:s död 1818, vara landets kungakrona.
 

Lovisa Ulrikas krona


År 1751 tillverkades, av Andreas Almgren, efter ritning av Jean Eric Rehn, Lovisa Ulrikas krona. Kronan är av silver och diamanter; det vill säga helt i enlighet med tidens förhärskande  smak. Trots sin litenhet, som också berodde på modet, är antalet diamanter hela 695 stycken! Kronan betraktas fortfarande som Sveriges drottningkrona.
Läs mer om Lovisa Ulrikas krona
Lovisa Ulrikas krona. 
Foto: Karl-Erik Granath/Kungl. Hovstaterna.
Lovisa Ulrikas krona. Foto: Karl-Erik Granath/Kungl. Hovstaterna.

Prins- och prinsesskronor


Till Gustav III:s kröning, 1772,  tillverkades även kronor till syskonen. Därmed fick hertigarna Karl och Fredrik Adolf samt prinsessan Sofia Albertina varsin krona. Ytterligare en fjärde kronan tillkom något senare och har tillhört Hedvig Elisabeth Charlotta, hertig Karls gemål.
 
De två prinsesskronorna, Sofia Albertinas och Hedvig Elisabeth Charlottas, brukades senast i samband med Kronprinsessan Victorias och Prinsessan Madeleines dop.

Prins Wilhelms krona


Prins Wilhelms krona är den yngsta kronan i Skattkammarens samlingar. Den är gjord av Hallbergs Guldsmeds AB i Stockholm inför prinsens myndighetsförklaring vid riksdagens högtidliga öppnande år 1902.
Silverdopfunten. Foto: 
Karl.Erik Granath/Kungl. Hovstaterna.
Silverdopfunten. Foto: Karl.Erik Granath/Kungl. Hovstaterna.

Karl XI:s silverdopfunt


Silverdopfunten beställdes – och påbörjades 1696 –  då Karl XI  ansåg att den nya slottskyrkan, i gamla slottet, var i behov av en ny dopfunt. Den tog hela 11 år att färdigställa och i den har, i stort, alla kungliga barn sedan Gustav III döpts.
Dopfunten används än idag. Senaste tillfället var Prinsessan Madeleines dop 1982.
Läs mer om Silverdopfunten
Läs mer om Kung Sveno tapeten

www.royalcourt.se

Svéd Királyi Udvar - Királyi Palota Stockholm

Kungliga slottet

Don Quijotesalongen på 
Kungliga slottet. Foto: Kungl. Hovstaterna/Håkan Lind.
 
Representationsvåningarna på slottet är ett samlingsnamn för de magnifika paradvåningar som används vid Kungens och Drottningens representation. Här finns Festvåningen som används vid galamiddagar, konseljer och riksdagssupéer, Gästvåningen som används som bostad för officiellt gästande statschefer och Bernadottevåningen som används vid medaljutdelningar och högtidliga audienser. De väl bevarade inredningarna ger en inblick i historien från tidigt 1700-tal och framåt, där varje monark har lämnat spår efter sin tid. Här ses bland annat Gustav III:s paradsängkammare, Oskar II:s skrivrum och det senast inredda rummet – Kung Carl XVI Gustafs Jubileumsrum. Till Representationsvåningarna hör också Rikssalen med drottning Kristinas silvertron samt Ordenssalarna med en permanent utställning om de kungliga ordnarna.Läs mer om Representationsvåningarna I samband med representation stänger våningarna helt eller delvis. Se aktuella datum för stängningar

Rikssalen på Kungliga slottet. Foto: Håkan Lind/ Kungl. 
Hovstaterna.
Rikssalen på Kungliga slottet. Foto: Håkan Lind/ Kungl. Hovstaterna.

Karl XI:s galleri på Kungliga slottet dukat för galamiddag. 
Foto: Kungl. Hovstaterna.
Karl XI:s galleri på Kungliga slottet dukat för galamiddag. Foto: Kungl. Hovstaterna.

Finns något av de gömda äggen i Pelarsalen? Foto: Kungl. 
Hovstaterna/Alexis Daflos.
Finns något av de gömda äggen i Pelarsalen? Foto: Kungl. Hovstaterna/Alexis Daflos.

www.royalcourt.se

Svéd Királyi Udvar - a Drottningholm Palota kastélyparkja

Drottningholms slottspark

Allén en sommardag med 
människor som promenerar. Foto: Ellinor Flingdal/Kungl. Hovstaterna.
Drottningholms slottspark är öppen året runt för egen rundvandring. Här vandrar du genom historiska stilideal från 1600-talets barock till engelsk park på sent 1700-tal. Redan under Johan III:s tid fanns det en slottsträdgård vid slottet. Den fungerade främst som nyttoträdgård och låg ungefär där parkeringen öster om teatern ligger i dag.
Detalj av överstycket på 
posten in till Drottningholms slottspark. Foto: Ellinor Flingdal/Kungl. 
Hovstaterna.

Barockträdgården


Den äldsta trädgården tillkom i slutet av 1600-talet på drottning Hedvig Eleonoras initiativ, under ledning av slottsarkitekterna Tessin, far och son. Denna del kallas för barockträdgården och ligger i direkt anslutning till slottet, omgärdad av fyrradiga lindalléer.
Inspiration och idéer fick arkitekterna från nyanlagda slottsträdgårdar i Frankrike där idealet var strikt, tuktat och symmetriskt.
Barockträdgården förföll under 1800-talet men restaurerades på 1950–60-talen på initiativ av Gustaf VI Adolf.
Parken vid slottets 
sjösida, foto taget på avstånd. Foto: Kungl. Hovstaterna.
Närmast slottet ligger broderiparterren, vilken ursprungligen hade ett invecklat broderimönster av buxbomshäckar och färgat grus. Bronsskulpturerna i parken är nygjutna kopior efter original av de Vries som visas i det närliggande museet. Skulpturerna kom till Sverige som krigsbyten från Prag 1648 och Fredriksborg i Danmark 1659.
Efter en muravsats följer Vattenparterren med tio vattenstrålar och buxbomsomgärdade gräsmattor.
Adrien de Vries 
skulptur föreställande en häst.  Foto: Ellinor Flingdal/Kungl. 
Hovstaterna.

Tessinska kaskaderna


En kaskadanläggning bestående av sju vattenkaskader på var sida om mittgången bildar parterrernas fond - en fri tolkning av de ursprungliga Tessinska kaskaderna, vilka revs i början av 1800-talet.Idag är den ersatt av en stor gräsmatta med ytterkanter av buxbom samt band av krossat tegel och svart hyperit.
Perspektivbild över 
broderiparterren med Herkulesfontänen i mitten. Foto: Kungl. 
Hovstaterna.

Krigsbyte


Centralt placerad står Herkulesfontänen, med bronsfigurer av skulptören Adriaen de Vries. Bortom kaskaderna följer fyra boskéer och fontänen Kronan. Boskéerna fick sin nuvarande utformning under 1700-talet.

Häckar som väggar och kulisser


I den sydvästra boskén finns en lövteater uppbyggd med häckar som väggar och kulisser. Mellan boskéerna och Munckens kulle i fonden av barockträdgården finns de i dag högväxta resterna av stjärnboskén, som på sin tid bestod av tuktade häckar.
Parken på sjösidan en 
höstdag. Del av slottet syns och dimma ligger över vattnet. Foto: Kungl.
 Hovstaterna.
Parterren på slottets sjösida är en rekonstruktion av en anläggning från 1723.Vid mitten av 1700-talet anlades trädgården runt Kina slott. Man började vid denna tid överge det strikta trädgårdsidealet för en mer naturlig park.

En mer "vild" park


Drottning Lovisa Ulrika tog intryck av de nya idéerna och lät Kina slotts arkitekt, Carl Fredrik Adelcrantz, plantera kastanjealléerna runt Kina som siktgator ut i landskapet.
Grönskande boské, den 
östra Gustavianska boskén. Foto: Kungl. Hovstaterna.
Boskéerna öster om Kina slott planerades som bersåer för otvungen samvaro ute i det fria. Inuti boskéerna byggdes stora burar, voljärer, för bland annat exotiska fåglar. En av dessa finns kvar men i starkt förändrat skick.Bortom boskéerna anlades ett menageri. Kvar i dag finns endast en damm. Bakom slottet tar en svensk blandskog vid och ger en "vild" och naturromantisk inramning av Kinaanläggningen.

England inspirerar


När Gustav III övertog Drottningholm 1777 önskade han ge uttryck för det nya parkidealet från England, den naturliga landskapsparken.
Vårbild på holmen vid 
badhuset. Foto: Kungl. Hovstaterna.
Fredrik Magnus Piper, som studerat på plats i England, fick 1780 i uppdrag att skapa en sådan anläggning norr om barockträdgården. Den består av två dammar med kanaler, öar och vackra broar, stora gräsmattor samt träd i alléer och dungar. Runt hela parken slingrar sig promenadvägar.
Genom engelska parken och delvis genom barockträdgården sträcker sig siktgator, "vistor", som ger utblickar och vyer.
På avstånd syns del av 
dammsystemet, omgärdad av grönskande och lummiga träd. Gräsmatta i 
förgrunden. Foto: Kungl. Hovstaterna.

Byggnader och skulpturer


Av alla de stämningsskapande byggnader som planerades i den engelska parken kom endast ett fåtal att fullbordas, till exempel Götiska tornet i riddarromantisk stil.På ett flertal platser i parken står kopior av antika marmorstatyer ursprungligen inköpta av Gustav III under hans Italienresa 1783–84.
Dessa var tänkta att utgöra vackra överraskningar i grönskan eller slutpunkten i långa perspektiv.
Staty vid slottets 
sjösida. Foto: Henrik Garlöv/Kungl. Hovstaterna.

Kanalsystem


Söder om barockträdgården och ner mot Mälaren ligger Kungsängen och ett mindre kanalsystem, vilket fick sin utformning på 1800-talet. Oskar II och hans familj lät den 30 oktober 1881 plantera var sitt ekträd här, Gustaf VI Adolf fullföljde traditionen 1973 och Carl XVI Gustaf 1996.

www.royalcourt.se

Svéd Királyi Udvar - a Drottningholm Palota története

Drottningholms slott. Foto: Norberg Design AB/Dick Norberg.

Drottningholms slott

Hedvig Eleonoras 
paradsängkammare. Foto: Kungl. Hovstaterna/Alexis Daflos.
Drottningholms slott har genom tiderna förändrats och kungligheterna som bott här har satt sin prägel på slottets inredning efter växlande stil- och modeströmningar. Hedvig Eleonora, Lovisa Ulrika och Gustav III har givit starka bidrag till inredningen av representationsvåningen. Hedvig Eleonoras paradsängkammare (bilden ovan) var hjärtat i representationsvåningen på 1600-talet och skapades av landets främsta konstnärer och hantverkare. Här finns också en rad rum som inreddes för Gustav III under 1700-talet, bland annat Kinesiska salongen med inslag av dåtidens populära inredningstrend - kineserier. Representationsvåningarna är öppna för egen rundvandring året om. Det finns även möjlighet att gå guidade visningar. 

Historik, Drottningholms slott

Drottningholms Slott. 
Kopparstick ur Erik Dahlberghs Suecia antigua. Orginal: Kungl. 
Biblioteket.
Namnet Drottningholm uppkom under sent 1500–tal då Johan III lät uppföra den första slottsbyggnaden för sin gemål drottning Katarina Jagellonika. 1500–talsslottet brann ned till grunden den 30 december 1661. Tidigare detta år hade slottet inköpts av riksänkedrottning Hedvig Eleonora.
Efter den förödande branden fick arkitekten Nicodemus Tessin den äldre riksänkedrottningens uppdrag att uppföra en ny slottsbyggnad, och år 1662 började så det nuvarande slottet att uppföras.

Stormaktstiden


Hedvig Eleonora var vid denna tid ordförande i förmyndarregeringen för sonen, den unge Karl XI. Sverige var efter Westfaliska freden 1648 en av Europas mäktigaste stater.Drottningens position som ledare för den svenska regeringen krävde enligt tidens sätt att se det, en ståndsmässig bostad på behagligt avstånd från staden.

Barockens ideal


Vid slottet anlades också en exklusiv fransk barockpark som till betydande delar bevarats till vår tid. Parkens skulpturer är verk av en av den nordeuropeiska renäs-sansens mest framträdande skulptörer, Adrian de Vries. Nicodemus Tessin den äldre skapade en rad interiörer som räknas till de främsta i landet från den tidiga barocken. Dit hör trapphuset, Ehrenstrahlsalongen och inte minst Hedvig Eleonoras Paradsängkammare.
Vid Tessin den äldres död 1682 övertog sonen Nicodemus Tessin den yngre uppdraget att fullborda det stora slottsbygget. Från denna epok kan bland annat nämnas Karl XI:s galleri.

Ett slott för drottningar


Drottningholm kom att förbli de kungliga damernas slott och år 1744 skänktes slottet som bröllopsgåva till prinsessan Lovisa Ulrika av Preussen då hon gifte sig med den svenske tronföljaren Adolf Fredrik. Lovisa Ulrikas tid på Drottningholm kom att bli en kulturell guldålder. Slottet försågs med interiörer i franskinspirerad rokoko. Lovisa Ulrikas Gröna förmak är ett representativt exempel på detta.
På Drottningholm samlades många av den tidens förnämsta vetenskapsmän. Carl von Linné verkade här med att vetenskapligt bearbeta den kungliga naturaliesamlingen.

1700–talet


Från denna epok framstår Lovisa Ulrikas bibliotek som ett lysande minnesmärke. Vid denna tid skapades även den berömda slottsteatern.År 1777 inlöste Svenska Staten Drottningholm och Gustav III kom att bebo slottet. Vid denna tid skapades efter engelska förebilder den stora romantiska naturparken som än idag omger barockslottet och den franska trädgården.



www.royalcourt.se

Versailles és a francia királyok

Fájl:Versailles Palace.jpg

 

A kezdetektől XIV. Lajos koráig 

Versailles-ban semmiféle hagyománya nem volt a királyi jelenlétnek mindaddig, amíg XIII. Lajos meg nem vásárolta a területet. Itt építtette fel azt a vadászkastélyt, amelyet a nagy épülettömb középső része napjainkig magába foglal.
  • 1624: XIII. Lajos Versailles-ban egy vadászházat építtet
  • 1631: XIII. Lajos megbízza Philibert Le Roy-t, hogy a vadászház helyére egy kastélyt építsen. A kisméretű vadászházat U alakú épületegyüttessé alakították át.
  • 1643: XIII. Lajos utolsó tartózkodása Versailles-ban

XIV. Lajos, a Napkirály kora 

XIV. Lajos, a Napkirály
  • 1660: XIV. Lajos feleségül veszi Mária Teréziát. Október 25-én Versailles-ba utaznak
  • 1661-ben Mazarin bíboros halála után kezdődik a kastély kibővítése.
Ebben az időben Versailles-ban még csak ünnepségeket tartottak a kastély kertjében, az udvar hivatalosan a Louvre-ban székelt. Az ötletet, hogy XIII. Lajos vadászkastélyából egy nagyszabású palotát építsenek sokan kritizálták, főleg Colbert, aki úgy vélte XIV. Lajos túl sokat költ Versailles-ra miközben a Louvre épületét elhanyagolja.
  • 1664:Az első nagyszabású ünnepséget május 7 és 14 között tartották a kastély parkjában hivatalosan XIV. Lajos anyja (Ausztriai Anna) és felesége, (Mária Terézia) titokban a király kegyencnője (La Vallière kisasszony) tiszteletére.
  • 1664 és 1666 között a kastély alapterületét megháromszorozták, belsejét rendkívül gazdagon díszítették. A díszítés fő témája a Nap volt. A kertet megnagyobbították, Girardon és Le Hongre szobraival díszítették. A szoborcsoportokból napjainkra csak az Apololló és a nimfák, valamint a Nap lovai maradtak.
  • 1667-ben elkészült a nagy csatorna
  • 1668-ban tartották a második nagyszabású ünnepségsorozatot a kertben. Az ünnepségek során kerültek felszínre a kastély hiányosságai, legfőképpen a kis mérete, így a király további bővítéseket határozott el. XIV. Lajos Louis Le Van, Charles Le Brun és Le Nôtre építészeket bízta meg a munkálatok irányításával. Főként a természettel való kapcsolat, az udvar és a kert egymás közötti viszonya határozta meg az új tervet. Legelőször körbeépítették az épület magját, amely így nagy terasszal nyílt a kertre, azután létrehozták az új, óriási épületszárnyakat, végül a hatalmas parkot.
  • 1668 és 1670 között Le Van elkezdte egy második épület építését, amely körbevette az első kastélyt. Az északi oldalon a király, a déli oldalon a királyné lakosztályát szimmetrikusan alakították ki. A régi, kőből és téglából épült kastélyt kidíszítették, homlokzatát márványoszlopokkal egészítették ki, ezenkívül aranyozott kovácsoltvas rácsokat és szobrokat helyeztek el rajta. Az a középső udvart márvánnyal borították (Márványudvar), a Királyi udvart aranyozott kerítéssel zárták el. A kiegészítések ismét megháromszorozták a kastély alapterületét. A nyugati homlokzatot egy nagy terasz foglalta el, ami összekötötte de egyúttal el is választotta egymástól a király és a királyné lakosztályát.
  • 1677-ben a nijmegeni béke után, - amely elismerte Franciaország európai vezető szerepét - a király elhatározta, hogy udvarát a Louvre-ból Versailles-ba helyezi át. Ez új, átfogó terveket tett szükségessé, mert a kastély nem volt alkalmas arra, hogy az egész udvar odaköltözzön. A kivitelezéssel Jules Hardouin-Mansart-t bízták meg, aki harminc éven keresztül vezette az építkezést sokszor több, mint harmincezer ember munkáját irányítva.[1] Első lépésként lezárta a kerti homlokzatot, a teraszt a Tükörgalériával váltotta fel. A XIII. Lajos idejében épült egykori kastély lett XIV. Lajos lakosztálya, középpontjában a kelet-nyugati tengelyben a hálószobával, mivel a király napirendje megfelelt a Nap járásának. Versailles központja a Márványudvar, amelyet a királyi lakosztály vesz körül. Nevét a fekete-fehér márvány díszburkolatról kapta. Már annak az épületegyüttesnek is a központja volt, amelyet XIII. Lajos számára építettek.
  • 1679 :A 75 méter hosszú Tükörgalériát 1679-ben kezdték el építeni, belső díszítése Charles Le Bruntől származik.
  • 1682 május 6-án 44 éves korában XIV. Lajos hivatalosan is Versailles-t tette meg a francia királyság központjának, bár az építkezések még javában folytak. A legnagyobb problémát az udvaroncok elszállásolása jelentette, amit igazából sosem tudtak kielégítően megoldani. 1682 és 1789 között Versailles volt az abszolút monarchia központja, minden hatalom a király kezében összpontosult. Miután a király maga mellett tudta őket, a mindig harcra kész és lázongó nemesekből a királyt és a királyságot támogató udvaroncokat faragott. Gyermekkorában a Fronde idején megtapasztalta mekkora veszély jelenthetnek, így hozzálátott, hogy különböző módszerekkel letörje hatalmukat és büszkeségüket. A nemesség, amelyet kizártak a hatalomból szükségét érezte, hogy megjelenjen az udvarban, mert ez volt az a hely, ahol a király kegyeket osztott szét közöttük; hivatalokat, földbirtokokat, címeket. XIV. Lajos így tartotta kezében udvaroncait. A kastélyban lakó nemesek és a kiszolgáló személyzet száma időnként elérhette a tízezret is. Ennek a hatalmas tömegnek az életét szabályozni kellett, pl. ki juthat be a király magánlakosztályába, ki ülhet le a jelenlétében, ki milyen rangban áll stb., így szigorú, mindenre kiterjedő etikettet vezetett be, amely az élet minden területét szabályozta és alapvető szerepe volt az udvar életében. A kozmosz tükörképeként értelmezett udvarában a király, mint Nap uralkodott. Napirendjét a Nap állásával egyeztették össze, a rituális „lever”-től, azaz felkeléstől a „coucher”-ig, a lefekvésig. Az étkezések, a fogadások a kerti séták is szimbolikus tevékenységgé váltak. A legfontosabb ceremónia a "lever", a királynak a napkeltével azonosított felkelése és felöltözködése lett. Minden lépést, mozdulatot szigorúan szabályoztak, a szertartás órákig zajlott. A kastély egész berendezése a szertartások igényeit szolgálta.A palotának egyik legfontosabb eleme a Követek lépcsője volt, a barokk kor első [1] díszlépcsője. A lépcsőn meg lehetett rendezni, ahogy a követek felemelkednek az uralkodóhoz, aki az ő részéről közelít hozzájuk. Később a díszlépcsők lettek a barokk palotaépítészet legfontosabb elemei.
  • 1683-ban az építészek szobák és kisebb szalonok sorát alakították ki, és oda helyezték el XIV. Lajos ritkaság- és festménygyűjteményét. A gyűjteményben a festmények mellett helyet kaptak
    • drágakövekkel és arannyal díszített vázák
    • mellszobrok
    • egy gyémántokkal és rubinnal díszített hajómodell
    • kínai porcelántárgyak
    • féldrágakőből készített vázák
    • tükrök
    • állatszobrok
A gyűjtemény egy részét később XV. Lajos Párizsba szállíttatta, a többi része szétszóródott a forradalom idején.
  • 1686: elkészült a Tükörgaléria
  • 1685 és 1689 között tovább folytak a nagyszabású építkezések az épület északi és déli szárnyán. A homlokzat ekkor érte el mai 670 méteres hosszát.
  • 1687 A király parancsára megépül a Nagy Trianon palota egy régebbi épület a Porcelán Trianon helyére. XIV. Lajos olyan közelről felügyeli az építkezést, hogy gyakorlatilag a palota építészének tekinthető.
  • 1689: megépítik a királyné lakosztályához vezető Királyné lépcsőjét.
  • 1710: az új kastélykápolna felszentelése
  • 1715: XIV. Lajos halála, a régens az udvar székhelyét Párizsba a Palais Royalba helyezi át. Noailles hercege a Versailles-i kastély lebontását javasolja.

XV. Lajos kora 

XV. Lajos
XIV. Lajos 1715-ben bekövetkezett halála után a kastélyban az életforma nem változott egészen 1789-ig. Bár nyilvánvaló volt, hogy a régi rendszer egyre inkább elavul és túl költséges mégsem lehetett nagy reformokat bevezetni anélkül, hogy túl sok érdek sérüljön. Csak annyi változott, hogy XIV. Lajos utódai már nem élték egész életüket a nyilvánosság előtt, hanem időről időre visszavonultak privát lakosztályaikba.
  • 1722: a 12 éves uralkodó visszaköltözteti az udvart Versailles-ba, és újabb átalakításokra ad utasítást
  • 1729 és 1760 között a királyi lakosztályok folyamatos átalakítása folyik a kor divatjának megfelelően. A munkák felügyeletével Ange-Jacques Gabrielt bízzák meg.
  • 1736: Elkészül a Herkules szalon mennyezetfestménye
  • 1770: a trónörökös esküvője alkalmából felavatják az Operát.
  • 1774: XV. Lajos halála

XVI. Lajos kora

XVI. Lajos

 

XVI. Lajos uralkodása alatt az udvari élet egyre inkább kiüresedett, és egyre zavaróbbá váltak az épület hiányosságai. Az uralkodó kísérletet tett a palota modernizálására, de pénzhiány miatt csak kisebb átalakításokat tudtak elvégezni, pl. új bútorokat, függönyöket készítettek. A királyné, Mária Antónia részére Kis Trianon mellett felépítettek egy falut, ahova visszavonulhatott gyermekeivel az udvari szigorú etikett elől.
  • 1777: II. József látogatása
  • 1783: a Versailles-i béke, az Amerikai Egyesült Államok függetlenségének elismerése
  • 1789 októberében az udvar végleg elhagyja Versailles-t

Francia Királyság és Versailles XVII.-XVIII. század

 

A király nagy lakosztálya 

 


Bőség szalon, részlet

Apollón szalon, részlet

A királyi lakosztály hét szalonból áll, amelyek a kastély északi oldalán helyezkednek el és a kertre néznek. A szalonokba a padlótól a mennyezetig érő ablakokon keresztül árad a fény , amely újszerű megoldásnak számított építése idején, (1670 körül). Ezeket a szalonokat reprezentációs céllal alakították ki, azért, hogy az uralkodó tetteinek hivatalos hátteret biztosítsanak. Ez az oka, hogy a szalonokat rendkívül gazdagon díszítették, a mennyezet, a falak és a bútorok díszítéséhez a rajzokat Charles Le Brun, a király hivatalos udvari festője készítette. XIV. Lajos nem sokkal később úgy döntött, hogy átköltözik a Márványudvarra néző kisebb lakosztályba. Így a királyi lakosztály szalonjait fogadótermekként használták tovább. Napközben mindenki számára nyitva álltak, a látogatók megcsodálhatták a szalonok díszítéseit, vagy megnézhették a királyt ahogy kiséretével a kápolnába vonul. A király nagy lakosztályának részei:
  • Herkules szalon: a szalonok közül ez készült el utoljára a Napkirály uralkodásának vége felé. A szalon helyét eredetileg a kastély kápolnája foglalta el 1682-től 1710-ig az új kápolna felszenteléséig. A Herkules szalon fő dísze két Veronese festmény, amelyeket a velencei doge ajándékozott XIV. Lajosnak hálából a támogatásért a törökök elleni harcban. A Napkirály halála után a szalon díszítésének munkálatai egy évtizedig szüneteltek, végleges formáját 1736-ban nyerte el, amikor François Lemoine befejezte a Herkules megdicsőülését ábrázoló mennyezetfestményt.
  • Bőség szalon itt szolgálták fel a frissítőket, kávét, bort, likőröket és ez a szalon volt az előszobája a XIV. Lajos ritkasággyűjteményét tartalmazó termeknek, amelyeket a hátsó falon levő ajtón keresztül lehetett megközelíteni. A ritkasággyűjteményt csak a legelőkelőbb vendégek láthatták. A gyűjtemény legszebb és legritkább darabjai megjelennek Bőség szalon mennyezetfestményén is.
  • Vénusz szalon a Diana szalonnal együtt a Vénusz szalon volt a király hálószobájába vezető két előszoba, az 1752-ben lebontott Követek lépcsője ide vezetett. Állami ünnepségek alkalmával asztalokat állítottak fel, rajtuk virág-, és gyümölcskosarakkal. Ez, és az utána következő szalonok bolygók neveit viselik, ami szoros összefüggésben van a nap mítosszal, az egész kastély díszítésének fő témájával. Itt a Vénusz bolygót a mennyezeten a szerelem istennőjének alakjában ábrázolják. A szalonok közül a Vénusz szalon díszítését tekinthetjük a leginkább barokk stílusúnak. Ez az egyetlen olyan szalon, ahol Le Brun a díszítésben egységes egészet alkotott.
  • Diana szalon a Vénusz szalonnal együtt a király hálószobájába vezetett, XIV. Lajos idejében biliárdteremnek használták. Dianát, a vadászat istennőjét a Holddal hozták kapcsolatba, ezenkívül testvére volt Apollónak a napistennek. A mennyezet festményei vadászjeleneteket ábrázolnak, utalva Diana istennő mellett a Napkirályra is, akinek vadászszenvedélye közismert volt.
  • Mars szalont eredetileg őrszobának használták, ehhez kapcsolódik díszítése és elnevezése is. Később az állami ünnepségek alkalmával táncteremként funkcionált. A kandalló mellett kétoldalt emelvényeket állítottak fel a zenekar számára, melyeket 1750-ben lebontottak. A mennyezet közepén Claude Audran festménye Marsot ábrázolja farkasok által húzott kocsiján. A kandalló felett látható XIV. Lajos kedvenc festménye Dominichino műve, a Hárfán játszó Dávid. Az oldalfalakon a két portré XV. Lajost és feleségét Leszczyńska Máriát ábrázolja, mindkettő Carle Van Loo alkotása.
  • Merkúr szalon; eredetileg ez a szalon volt a királyi lakosztály hálószobája bár télen az ágyat áthelyezték egy másik szalonba, hogy helyet csináljanak a játékasztaloknak. A szalont eredetileg tömör ezüst asztalok, gyertyatartók, tükrök és egy, az ágyat a szalon többi részétől elválasztó rács díszítette. 1689-ben XIV. Lajos kénytelen volt a teljes ezüst díszítést beolvasztatni, hogy finanszírozni tudja az Ausburgi Liga elleni háborút. A szalont szinte soha nem használták hálószobaként. Az egyik különleges alkalom akkor volt, amikor XIV. Lajos unokáját V. Fülöp néven Spanyolország királyává nyilvánították, és a fiatal herceg három héten át ebben a szalonban aludt, mielőtt Spanyolországba költözött. Itt ravatalozták fel XIV. Lajos holttestét 1715 szeptember 2-án. A mennyezetfreskót Jean-Baptiste de Champaigne festette és Merkúrt ábrázolja, ahogy kocsiját két kakas húzza. Az napjainkban is látható ágyat Lajos Fülöp helyeztette el a szalonban, amikor a kastélyt múzeummá alakíttatta át.
  • Apolló szalon a napistennek ajánlották, akivel XIV. Lajos azonosította magát, ezért ez a szalon volt a legdíszesebb. A mennyezet festményeihez a többi szalonhoz képest ragyogóbb színeket használtak, a szobrokat bearanyozták. A szalon ezüst bútorait, köztük a király majdnem háromméteres trónját szintén be kellett olvasztani, hogy fedezni tudják a háború költségeit. Az ezüsttrónt egy aranyozott fából készült trónszékkel helyettesítették, amely egy perzsa szőnyeggel borított emelvényen állt.

A Tükörgaléria és a hozzá tartozó szalonok 

 


A Tükörgaléria

Szalon részlet

A szalon, a Tükörgaléria, és a Béke szalonja együttesen csaknem száz méter hosszú teremegyüttest alkotnak, ami méltó folytatása, és lezárása a királyi lakosztálynak. A tükörgalériát a hozzá kapcsolódó szalonokkal együtt reprezentációs céllal alakították ki. A Tükörgaléria volt a nagy állami ünnepségek színhelye.1678-ig három másik, a teraszra vezető helyiség is tartozott hozzájuk, ám ezeket lebontották. 1678-ban a francia-holland háború lezárása után lehetőség nyílt újabb átalakításokra, ekkor kezdődött a Tükörgaléria és a hozzá tartozó két szalon építése Hardouin-Mansart irányításával. A dekorációt ezekben a termekben is Le Brun tervezte, majd műhelye segítségével elkészítette a festményeket. A tükrök nemcsak a nap, hanem a gyertyák fényét is visszaverték. A níjmegeni béke jelentette XIV. Lajos uralkodásának csúcspontját, így a Háború szalon összes festményének témája Franciaország győzelme ellenségei felett. A Tükörgaléria, ami egy 73 méter hosszú folyosó, világosan kinyilvánítja Franciaország politikai, gazdasági, és művészi sikerét:
  • politikai siker: a mennyezet harminc festménye XIV. Lajos uralkodásának első tizennyolc évét illusztrálja 1661-től a níjmegeni békéig.
  • gazdasági siker: a teremben található 357 tükör bizonyítja, hogy a francia ipar képes volt megtörni Velence tükörmonopóliumát.[2]
  • művészi siker: a márvány oszlopokat egy újfajta típusú, francia oszloprendnek nevezett aranyozott bronz oszlopfőkkel díszítették.[2]
A Tükörgalériát leggyakrabban a nemesség találkozóhelyeként használták, naponta nyitva állt az előkelő sőt még a közrendű látogatók előtt is. Csak kivételes esetekben tartottak itt ünnepségeket, olyankor, amikor a király a legmesszebbmenőkig hangsúlyozni kivánta udvara pompáját, rendszerint külföldi követek fogadásakor. Ilyenkor a Tükörgaléria egyik végén emelvényt állítottak fel a király trónszéke számára. Ilyen kivételes alkalom volt 1685-ben a genovai doge látogatása vagy 1715-ben a perzsa, 1742-ben az Oszmán Birodalom követének fogadása. Ezenkívül itt tartották 1697-ben XIV. Lajos unokájának és 1745-ben XV. Lajos fiának esküvői ünnepségét. A Háború szalonja -középpontjában Antoine Coysevox-nak az ellenséget eltaposó uralkodót ábrázoló domborművével- XIV. Lajos győzelmét ünnepli, a Béke szalonja viszont az uralkodása alatt beköszöntött békét. XIV. Lajos uralkodása után a szalont egy paravánnal leválasztották a Tükörgalériától és a királyné lakosztályához csatolták. XV. Lajos uralkodása alatt a szalonban a királyné, Leszczyńska Mária kívánságára minden vasárnap koncerteket adtak. Később utóda Mária Antónia a szalonban játéktermet rendezett be.

 

A királyné lakosztálya 

A királyné hálószobája


Királyné testőrségének szobája, részlet a mennyezet díszítéséből

A királyné lakosztálya szimmetrikus a király lakosztályával és a déli oldalról néz a kastély kertjére. A királyné lakosztálya ellentétben a király lakosztályával -amelyeket reprezentációs célra használtak- egészen a francia forradalomig az egymást követő királynék, és trónörökösnék lakhelye volt. Mária Terézia 1683-ban bekövetkezett halála után két trónörökösné Mária Adelheid savoyai hercegnő és Mária Jozefa Karolina szász hercegnő lakott benne, majd Leszczyńska Mária királyné 1725-től 1768-ig, majd legvégül Mária Antónia 1770-től (amikor még csak trónörökösné volt) 1789-ig. A királyné lakosztálya öt helyiségből áll:
  • a királyné hálószobája, a legfontosabb helység, ahol a leggyakrabban tartózkodott. Reggelenként látogatókat fogadott, felkelési szertartása a királyéhoz hasonlóan óramű pontossággal zajlott. A királyi gyermekek is ebben a szobában születtek. A szoba díszítése a három királyné kívánságait tükrözik, a mennyezet dekorációja Mária Terézia, a festmények Leszczyńska Mária, a bútorok és a kandalló Mária Antónia idejéből valók.
  • a nemesek szalonja előszobaként használták a királyné hálószobájához. Itt fogadta hivatalos körülmények között vendégeit, valamint ebben a szalonban társalkodott udvarhölgyeivel. Mária Antónia az egész dekorációk kicseréltette, csak a mennyezetfestményeket tartotta meg. A szalonban a legújabb angol divat szerinti bútorokat helyeztek el, melyek abban a korban sokkal modernebbül hatottak, mint a kortárs francia bútorok.
  • az étkezőben zajlottak a szertartásos és nyilvános étkezések, melyek mindig nagy tömegeket vonzottak. Az asztalnál csak a királyi család tagjai foglalhattak helyet. Körülöttük hercegnők, hercegek és magas beosztású hivatalnokok ültek zsámolyon. Végül következtek azok, akik rangjuk vagy a király kegye alapján jelen lehettek, de állva kellett maradniuk. XIV. Lajos majdnem minden nap részt vett ezeken a nyilvános étkezéseken, XV. Lajos azonban jobban kedvelte a privát vacsorákat, ahol a királyi családon kívül csak néhány bizalmasa volt jelen. XVI. Lajos idejében Maria Antoinette kívánságára egy pódiumot állítottak fel egy zenekar számára.
  • a királyné testőrségének szobája, ahol éjjel-nappal tizenkét testőr teljesített szolgálatot. A Királyné Lépcsője, vagy más néven a Márványlépcső is ide vezet. Versailles-ban csak a királynak, a királynénak és a trónörökösnek volt személyi testőrsége. A királyné lakosztályában ez az egyetlen helyiség amelynek megmaradt 17. századi díszítése. A királynék szinte sosem tartózkodtak itt, így nem fordítottak figyelmet a szoba díszítésére.
  • a koronázási terem; a nagyméretű termet a 19. században teljesen átépítették, amikor Lajos Fülöp király a kastélyt múzeummá alakíttatta át. Ebben a formájában a történelmi galériákhoz tartozik, amelyek a kastély jelentős részét elfoglalják. A festmények Napóleon korára utalnak, nevét Dávid híres alkotásáról, a Napóleon megkoronázásáról kapta. A forradalom előtt a termet mérete miatt többféle célra használták pl. esküvői ünnepségekre, nagycsütörtöki lábmosás-ceremóniákra, stb.

A király kis lakosztálya 


A király hálószobája

A hagyományosan a királynak két lakosztálya volt. Az egyik, a király nagy lakosztálya a hivatalos eseményekre, és egy magánlakosztály, ahol az uralkodó a magánéletét élte. Nem sokkal azután, hogy az udvar végérvényesen Versailles-ba tette át székhelyét 1682-ben a király átköltözött egy, a Márványudvar melletti kisebb lakosztályba, amelyet hivatalos és magán célokra is használt. A magánélete egyre inkább nyilvánossá vált, az egész élete egy színielőadáshoz kezdett hasonlítani, ahol minden percet az etikett szabályozott. Ezt az életformát részben követték utódai is, akik viszont figyelmet fordítottak arra, hogy legyen egy privát lakosztályuk is ahová időnként visszahúzódhattak. Egészen a francia forradalomig ez a lakosztály volt a francia királyság központja. A lakosztály négy részből áll:
  • a „ökörszem” szalon nevét az ajtó felett elhelyezett ovális alakú ablakról kapta. Ez volt az egyik előszoba, ahol az udvaroncok várakoztak, mielőtt a király fogadta őket. Tizenhét évig a szalon helyén két kisebb helyiség volt. A átalakításokra azért volt szükség, mert a felkelési ceremónián résztvevő udvaroncok száma egyre nőtt, így az előző helyiségek kicsinek bizonyultak. Jelenlegi formáját és díszítését XIV. Lajos utasítására nyerte el 1701-ben.
  • a király hálószobája, a francia udvar központja, 1701-ben került jelenlegi helyére a kastély közepére. Amikor a király a hálószobában tartózkodott a belépést az etikett szigorúan szabályozta, ellenkező esetben a szobába bárki beléphetett. A rituális felkelés első részére a „petit lever”-re csak kevés, bizalmas udvaronc léphetett be, később a „grand lever” alatt az uralkodó több száz ember előtt öltözött fel. XIV. Lajos délután egy óra körül visszatért a hálószobába és egyedül ebédelt néhány bizalmasa társaságában. Ebben a szobában zajlottak a magánkihallgatások, egyes követek fogadása és a legmagasabb rangú tisztek eskütétele. XIV. Lajos utódai egy kisebb, kényelmesebb hálószobát használtak.
  • a tanácsterem helyén is eredetileg két, kisebb helyiség volt, az egyiket XIV. Lajos dolgozószobának használta, ahol minden nap délelőtt 11-től ebéig tanácskozott minisztereivel. 1755-ben XV. Lajos alakíttatta át jelenlegi formájára. A falak díszítését Antoine Rousseau készítette Gabriel Rousseau tervei alapján. Több mint egy évszázadon keresztül a legnagyobb horderejű politikai döntéseket itt hozták meg, köztük 1775-ben Franciaország belépését az Amerikai függetlenségi háborúba.
  • a király kis lakosztályába vezető márványlépcső számított a kastély legfontosabb lépcsőjének, két irányba vezetett, a király és a királyné lakosztályába. 1681-ben építették, hogy a kastély túloldalán lévő, az azóta lebontott Követek lépcsője párja legyen. A lépcső díszítésének alapja a különböző színű márványok használata.

A király magánlakosztálya 


XV. Lajos íróasztala

A király magánlakosztálya a Márványudvarra és a Királyi udvarra néz. XV. Lajos utasítására alakították ki egy kisméretű őrszobával kezdve a munkálatokat, hogy a király lakosztályába vezető lépcső őrzése biztosítva legyen. A lépcső az első emeletre vezet, ahol két előszobát, egy hálószobát és egy dolgozószobát építettek. A dolgozószobából újabb, már korábban meglévő termek nyílnak. XIV. Lajos uralkodása alatt ezekben a helyiségekben helyezték el a király ritkasággyűjteményét, közöttük Leonardo Da Vinci híres festményét a Mona Lisát.
  • XV. Lajos hálószobája 1738-ban készült el, nem messze XIV. Lajos díszes ám rendkívül célszerűtlenül kialakított hálószobájától. Kisebb elődje szobájánál, viszont déli fekvésű, ezért könnyebben befűthető. A falak díszítését Jacques Verbeckt szobrász készítette. A hálószobán 1789-ig csak minimális mértékben változtattak egy kis öltözőkabin hozzáadásával, és néhány új bútorral.
  • XV. Lajos dolgozószobája, sarokszobának is nevezik, mert egyik oldalról a Márványudvarra, másik oldalon a Királyi udvarra néz. XV. Lajos uralkodása alatt a szobát többször is átalakították, ami komoly összegeket emésztett fel. A falakon látható domborműves díszítésű panelek Jacques Verbeckt legszebb munkái. A bútorzat legkiemelkedőbb darabja XV. Lajos zárható tetejű iróasztala (az első[2] ilyen típusú asztal), ami lehetővé tette a király számára, hogy elöl hagyja fontos dokumentumait, de egyúttal védte is az illetéktelenektől. Nem csak kialakítása és díszítése rendkívüli, hanem a zárszerkezete is, ami lehetővé tette, hogy egy mozdulattal egyszerre kinyissa, illetve bezárja az asztal fedelét és az összes fiókot.
  • a fürdőszoba az utolsók között készült el, a falakon lévő medalionokra vízzel kapcsolatos jeleneteket véstek. A fürdőszoba díszítésére nem Verbeckt hanem legnagyobb riválisa Antoine Rousseau kapott megbízást, aki a munkát 1771-ben fejezte be. A fürdőkádat XVI. Lajos idejében eltávolították, mert az uralkodó ide helyeztette el hivatalos, bizalmas iratait.
  • XVI. Lajos könyvtárszobája az építész Ange-Jacques Gabriel műve 1774-ben, nem sokkal XV. Lajos halála előtt készült el. Később XVI. Lajos kedvelt tartózkodási helye volt, ahol szabadon hódolhatott a tudományok - főként a földrajz - iránti szenvedélyének.A szoba közepén álló több, mint két méteres asztal lapja egy darab mahagónifából készült.
  • a porcelán étkezőt 1769-ben építették XV. Lajos számára. Később XVI. Lajos és Mária Antónia használta éveken át az úgynevezett társasági étkezésekhez, amelyek átmenetet képeztek a szertartásos és a privát étkezések között. Körülbelül negyven személy vehetett részt rajtuk, ha a hely kevés volt akkor a férfiak a szomszéd helyiségben étkeztek a biliárdasztalon. Azért hívták porcelán szalonnak, mert minden évben itt állították ki a Sèvres porcelángyárban készült legszebb darabokat.
  • játékterem; eredetileg itt volt XIV. Lajos ritkasággyűjteményének egy része, de a többszöri átalakítás miatt napjainkban ebből már semmi nem látható. A szoba jelenlegi formája azt az állapotot tükrözi, amikor XVI. Lajos idejében játékteremnek használták. A bútorzatot, amit a forradalom idején elárvereztek nagyrészt sikerült visszavásárolni.

2010. március 25., csütörtök

Budavári Királyi Palota



Őfelsége 
I. Levente Apostoli Magyar Király 

óhaja a 

Budavári Királyi Palota felújítása, belső és külső királyi pompájának helyreállítása! 

Az erkölcsös jobboldal az arisztokrácia! 
A polgári kormányzat előrelépés az Országgyűlés Alsóházában!
Egyesítsük Nagy-Magyarországot!
Növekedjen a Magyar népesség!
Növekedjen a Magyar gazdaság!

A MAGYAR NEMZETÉRT, A MAGYAR HAZÁÉRT, A MAGYAR KIRÁLYSÁGÉRT!




2010. március 24., szerda

Vajdaság a Magyar Királyság része!

Új testület alakul a Vajdasági Képviselőházban
A nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben fogja véleményezi a parlamenti döntéseket.



A Nemzeti Közösségek Tanácsának 30 tagja lesz. A vajdasági statútum rendelkezik a Nemzeti Közösségek Tanácsának megalakításáról. A testület önálló határozatokat, és véleményével befolyásolhatja a döntéshozatalt.  
- Ez a testület azt a célt szolgálja, hogy a parlamenti munkából a döntéshozatalból kiszűrje azokat a feszültségeket, amik adott pillanatokban megszoktak jelenni, amikor egy-egy kérdés vonatkozásában, elsősorban kisebbségi oldalról aggályokat fogalmazunk meg – mondta Pásztor István a VMSZ elnöke.
A 30 tagú tanácsnak a fele magyar.
A Tanácsba 15 kisebbségi közé azok jutnak, akik egyéni választókörzetben szereztek mandátumot, ott ahol a lakosságnak több mint 30 százaléka valamilyen nemzeti kisebbséghez tartozik. A VMSZ-nek négy ilyen képviselője van: Egeresi Sándor, Fehér László, Körmöczi László és Tóh Tivadar. A legideálisabb az lenne, hogy a döntéseket konszenzussal tudná meghozni. Ez a leglényegesebb, mert akkor tényleg azt mondhatnánk, hogy az itt Vajdaságban élő össznemzetiség valamilyen ügyben egyet értett – fejtette ki Tóth Tivadar a VMSZ frakcióvezetője. Az újabb intézménnyel a magyarság érdekérvényesítési lehetősége tovább erősödik.  
Forrás: Híradó
Szerző: Csíkos Zsuzsa

A Svéd Királyi Pár Brazíliában


Kungaparet anlände till Brasílias militärflygplats där en officiell välkomstceremoni ägde rum. På bilden får Drottningen blomsterbuketter av Märta Borgegård och Sixten Peakay Clifford.
 
Tisdagen den 23 mars inledde Kungaparet ett fyra dagar långt statsbesök i Brasilien.
Den svenska regeringen representeras av socialminister Göran Hägglund, försvarsminister Sten Tolgfors och statssekreterare Gunnar Wieslander, Utrikesdepartementet.

Kungaparet inledde på tisdagen statsbesöket i Brasilien.
 
 Ordföranden i Svenskt Näringsliv Signhild Arnegård Hansen leder en svensk näringslivsdelegation till Brasilien i anslutning till statsbesöket.

Kungen inspekterar militärparaden.


Besöket inleddes med en välkomstceremonin på Brasilias militärflygplats och fortsatte sedan med ett möte med den svenska näringslivsdelegationen.
På kvällen gav president Luiz Inácio Lula da Silva och fru Marisa Leticia Lula da Silva en informell middag för Kungaparet på presidentpalatset Alvorada.

www.royalcourt.se

Nagykövetek a Svéd Királyi Udvarban

Högtidliga audienser för Finland, Lettland, Vietnam och Afghanistan

Högtidliga audienser för Vietnam. Foto: Alexis Daflos, Kungl. Hovstaterna.
 
Fredagen den 19 mars tog Kungen emot fyra nya utländska ambassadörer på Kungliga Slottet vid högtidliga audienser. Denna gång kom ambassadörerna från Afghanistan, Finland, Lettland och Vietnam. 
 
Kungen tog bland annat emot Vietnams ambassadör vid fredagens audienser. Foto: Henrik Garlöv/Kungl. Hovstaterna
 
 
Vid ceremonin lämnar de sina kreditivbrev, ett dokument från respektive statschef till Kungen, som efter överlämnandet ger dem formell rätt att verka i Sverige.

Kavaljerskusk Håkan Arnklint bromsar in Karl XV:s paradkupé utanför Östra valvet. Foto: Henrik Garlöv/Kungl. Hovstaterna
 
De högtidliga audienserna följer en gammal ceremoni. Ambassadören hämtas i en av Hovstallets vagnar på utrikesdepartementet och körs till Slottet. Under cirka femton minuter för Kungen och ambassadören ett enskilt samtal. 

Musikkår från beridna högvakten medverkade vid audienserna på Kungliga slottet. Foto: Henrik Garlöv/Kungl. Hovstaterna 
 
www.royalcourt.se

Keresés ebben a blogban

Hiba történt a modul működésében

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés