A litván Laima Andrikienė is részt vesz az UNHCR genfi csúcstalálkozóján
Az EU prioritásairól vitáznak a képviselők szerda délután Brüsszelben az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának következő ülését megelőzően. Március 1. és 26. között Genfben szó lesz a gyermekek jogairól és a gázai konfliktussal foglalkozó Goldstone‑jelentésről. Vitát gerjeszthet emellett Irán esetleges beválasztása az ENSZ‑testületbe. A svájci találkozót megelőzően Laima Andrikienė litván kereszténydemokrata képviselőnővel beszélgettünk.
Az Európai Parlament küldöttségének tagjaként Ön is részt vesz majd az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának (UNHCR) március 14. és 16. között Genfben megrendezendő találkozóján. Melyek a napirenden szereplő főbb témák? Kormányzatok miniszterei és magas rangú hivatalnokok számos olyan fontos kérdésről beszélnek majd, mint például a globális pénzügyi válság hatása az emberi jogok helyzetére világszerte.
ENSZ Emberi Jogi Tanács
- 2006 márciusában létrehozták az Emberi Jogi Tanácsot a korábbi ENSZ Emberi Jogok Bizottsága helyett.
- Az Emberi Jogi Tanács 47 tagját három évre választják, és maximum két egymást követő ciklusban lehetnek tagok.
- Az ENSZ Közgyűlése 2011-ben tekinti át a Tanács munkáját.
A gyermekek jogai is első helyen szerepelnek a napirenden, egy egész napot szánnak rá, hiszen az idén ünnepeljük a gyermekek jogairól szóló egyezmény 20. évfordulóját, párhuzamosan egy másik fontos témával – az emberi jogok érvényesítésével az oktatásban és képzésben. Az ülésen újra napirendre kerül a Goldstone-jelentés – a 2009‑es gázai és dél‑izraeli konfliktussal foglalkozó sokat vitatott jelentés. Mint általában különböző országok kerülnek górcső alá, valószínűleg Burma, Guinea és Kongó.
Mi az EP álláspontja Irán felvételével kapcsolatban az ENSZ Emberi Jogi Tanácsába? Irán hivatalosan még nem jelentette be jelöltségét. Másfelől viszont vannak olyan jelek, hogy talán a jelenleg ázsiai országok által betöltött négy újonnan megüresedett hely egyikére pályázna. Rendkívül sajnálatos lenne, ha Iránt beválasztanák, mivel már vannak problematikus emberi jogi helyzetű országok az Emberi Jogi Tanácsban. A Tanács így ugyanolyan működésképtelenné válna, mint az ENSZ Emberi Jogi Bizottsága vált mielőtt létrejött az Emberi Jogi Tanács. Más szóval a Tanács hitelessége forog kockán, és ezért minden tőlünk telhetőt meg kell tennünk, hogy megőrizzük tekintélyét.
Gyakorolhat-e valós befolyást az EP-küldöttség az UNHRC‑ra? Lesz‑e az EU‑nak közös álláspontja? Az EU az egyik legfontosabb szereplő a nemzetközi porondon, ami az emberi jogok védelmét illeti. Ezért az EU álláspontja rendkívül fontos és mindenkit érdekel. Az Európai Parlament és tagjai a 27 EU‑ország mintegy 500 millió polgárának egyetlen közvetlenül választott képviselője. Ezért fontos az Európai Parlament hangja.
***
A vitára szerda délután kb. 16.00-kor kerül sor Brüsszelben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése