Ismét megmozdul egy francia “felségterület”, ezúttal azonban éppen ellentétes célok mentén, mint nemrég Guadeloupe. Mayotte-on népszavazást tartanak holnap arról, csatlakozzanak-e Franciaországhoz 101. département-ként. Jelenleg Mayotte a francia tengerentúli területek része, a “collectivité départementale” különleges státuszának jegyében.
Mayotte ügye azért is többszörösen bonyolult, hiszen a sziget földrajzilag és történelmileg a Comore-szigetcsoporthoz, az egykori francia gyarmathoz tartozik. 1975-ben azonban - amikor a Comore-szigetek mint ország függetlenedett a franciáktól - Mayotte lakossága egy népszavazáson a Franciaországhoz tartozás mellett tette le a voksát. A Comore-szigetek természetesen magának követelte a területeket - az ENSZ Biztonsági Tanácsa azonban hiába akarta átadni a sziget szuverenitását a Comore-oknak, a kérdésre vonatkozó javaslatot a franciák megvétózták. Így ma Mayotte-on Nicolas Sarkozy az államfő, a francia a hivatalos nyelv és euróval fizetnek.
A 180 ezer fő lakosú szigetcsoport azonban még nem tagja az Európai Uniónak. A lakosság nem rendelkezik francia állampolgársággal, és nem része a francia szociális ellátási rendszernek (azaz a munkanélküli segélyezésnek és az államilag garantált 80 ezer forintos minimálbér rendszerének) sem. Egy csatlakozással jelentős gazdasági, elsősorban infrastrukturális támogatásokat remélnek, valamint az óriási munkanélküliség visszaesését és a turizmus felélénkítését. Egy esetleges igen-eredmény esetén két év múlva kerülhetne sor a hivatalos csatlakozásra.
Amennyiben persze a szigeteken olyan jogi kérdésekben is dűlőre jutnak, mint a poligámia rendszere, ami jelenleg Mayotte-on teljesen bevett, Franciaországban azonban a törvény tiltja. Valamint az illegális bevándorlás ügyében is történnie kell valaminek: évente ugyanis mintegy 16 ezren keresnek jogosulatlanul menedéket Mayotte-on, ahol már a jelenlegi francia segítségnek köszönhetően is 10-szer magasabb az életszínvonal, mint a többi comore-i szigeten.
Anjouan zászlaja
A holnapi népszavazás azért is olyan fontos, mert Mayotte helyzete erős kihatással van a régióra. A már említett Comore-szigetek életében Anjouan (Mahoréval együtt) többször is hasonló, szeparatista igényekkel lépett fel. 1997-ben ki is nyilvánították függetlenségüket és az Anjouan államot, valamint szándékukat, hogy csatlakozzanak Franciaországhoz. Esetükben azonban a franciák nem álltak ki mellettük. Így történhetett meg, hogy - számos puccskísérletet követően - 2002-ben, a Fomboni-i megegyezés (Fomboni Accord) értelmében, a szakadár szigetek visszatértek a Comore-szigetekhez, pontosabban közösen megalakították a Comore-i Uniót.
A Comore-szigetek és Mayotte
Ami egy felettébb érdekes államrendszer: a 800 ezer fős országban a szövetség, valamint a három sziget (Grande Comore, Anjouan és Mahore) mind-mind rendelkeznek saját parlamenttel, kormánnyal és elnökkel - aminek eredményeként a közigazgatás viszi el a kormányzati kiadások négyötödét (a közigazgatási reformról elvileg előző hétvégére írtak ki referendumot, ám ezt “technikai okok” miatt elhalasztották). A köznyelvben “puccs-puccs szigetek”-nek elkeresztelt régió történetének megfelelően Anjouan egy megválasztott, de több helyen diktátornak titulált elnökének vezetésével 2007-ben ismét kijelentette elszakadását és függetlenségét.
És bármennyire is banálisnak tűnik ez a történet, tőlünk oly távolinak és értelmetlennek, azonnal komoly kontextust kap, ha figyelembe vesszük, hogy a Comore-szigetek (Comore-i Unió?) - aki nem mellékesen az Arab Liga szövetségnek a tagja - 2008-ban az Afrikai Unió csapatainak támogatásával intézett katonai csapást Anjouan ellen, hogy visszaszerezze fennhatóságát a terület felett. A konfliktus során pedig - csak, hogy izgalmasabb legyen a szál - a feltételezések több esemény mögött Franciaország Anjouan mellett végrehajtott beavatkozását sejtik; például egy lelőtt francia helikopterről úgy tartják, a kérdéses anjouani elnök kimenekítésére érkezett. Holott a franciák logisztikai segítségekkel elvileg a szuverén comore-i csapatokat támogatták.
Ennek tükrében nem nehéz belátnunk, hogy a nemzetközi jog rendszere egy ilyen konfliktusban elképesztő feladatok előtt áll; számottevően formálódik és érvényessége igen komoly kihívások, mondhatni próbatételek elé kerül.
A helyzet kiemelt szempontjából az érdekellentétekről nem is beszélve. A franciák számára fontos lenne, hogy a holnapi mayotte-i szavazás sikeres legyen, ugyanis a 98 százalékban muszlim lakosságú szigeten így elejét vehetnék az iszlám világ - mindenekelőtt Irán - befolyásnövelésének. Nem utolsó sorban pedig egy igenlő népszavazás pozitív üzenetet küldene a világnak az elmúlt hónapokban megtépázott francia külterületi rendszerről.
www.vg.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése