A koronázási szertartás, koronaőrség

Az önálló magyar államiságot és a magyar eliten belüli erőviszonyokat egyaránt reprezentálták a koronázási szertartások. Fontos jelzés, hogy kik és milyen minőségben vehettek részt a koronázási ceremónián, milyen koronázási jelvényeket vihettek, milyen tisztségeket tölthettek be. A koronázások állandó kelléke volt a jelenleg Parlamentben őrzött Szent Korona, jogar, országalma, továbbá a kard, a koronázási palást, királyi kesztyűk, saruk és harisnyák. Minden szertartáson voltak új kellékek is, például a koronázási országzászlók, illetve az udvar- és étekfogómesteri pálcák. Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. A magyar koronáról ugyanakkor a kora újkorban már Európa-szerte tudták, hogy a kontinens egyik legrégibb uralkodói jelvénye, amely a magyarok számára különös jelentőséggel bír. 1619 és 1622 között a Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt.

Különleges fegyverrel őrizték a Szent Koronát

Vibárdnak hívják, és valójában egy bárd volt 60 centis éllel, angyalos címerrel, Isten szemével és a király monogramjával díszítve. Királyi rendelet újította meg a Szent Korona őrzését, amikor megszületett a Magyar Királyi Koronaőrség is. A testület létszámát 45 koronaőr és két tiszt jelentette, a tagokat a honvédgyalogságból toborozták. A korona fizikai őrzését mindig egy altiszt és három koronaőr látta el. Magát a relikviát a várban őrizték a század utolsó éveiben egy erre a célra épített páncélteremben.

Az elit királyi testőrségekre jellemző, nyelével együtt 223 centiméteres fegyver az alabárd egyik fajtája. Az őrség alapításakor 50 darabot készítettek belőlük, a későbbi pótlások során pedig apróbb módosításokat is végeztek rajtuk. A vibárdok 60 centis pengéjét a Szent Korona díszítette. Alá vésték a magyar középcímert, majd az alapítás dátumát. Hátoldalukon a király monogramját ugyancsak korona díszítette, alatta kapott helyet "Isten szeme", majd a címer.

Forrás: koronaorseg.hu

A koronaőrök magasított díszföveget viseltek madárszárny alakú tollforgóval, fehér kócsagtollakkal, nagy címerdísszel. A díszattila vörös volt, a nadrág zöld, a köpeny pedig fehér.