Királylányok messzi földről

2009. szeptember 4. Excellenciás Dr. Sólyom László Királyi Kancellár Úr részt vett és beszédet mondott a Királylányok messzi földről – Magyarország és Katalónia a középkorban című kiállítás megnyitó ünnepségén a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében.

Excellenciás Dr. Sólyom László Királyi Kancellár Úr beszéde Tisztelt Elnök Úr! Miniszter Urak! Főigazgató Urak! Urak és Hölgyek! Köszöntöm a Magyar Nemzeti Múzeum és a Katalán Történeti Múzeum „Királylányok messzi földről…Katalónia és Magyarország a középkorban” című közös kiállítása budapesti megnyitójának résztvevőit. Külön köszöntöm José Montilla urat, a Katalán Autonóm Közösség, a Generalitat de Catalunya elnökét és Rafael Valle urat, Spanyolország budapesti nagykövetét. Tudom, hogy a barcelonai bemutató - amelyen sajnos nem lehettem ott – nagy érdeklődést keltett, aminek őszintén örülök, nemcsak azért, mert a kiállítás kulturális kapcsolataink kiemelkedő eseménye, hanem mert személyesen is érdeklődöm történelmünk e kevéssé ismert kapcsolódási pontjai iránt. Katalónia persze nem ismeretlen számunkra. Becsüljük népét, szeretjük természeti és építészeti csodáit. Irigyeljük a spanyolországi demokratikus fejlődés keretében elért vívmányait, különösképpen az autonómiát, amelyek szeretnénk, ha természetesek lennének itt, Közép-Európában is. A Magyarországot és Spanyolországot összekötő sokoldalú politikai, gazdasági, kulturális kapcsolatok, amelyek gazdag leágazásai vannak az autonóm közösségek felé, különösen széleskörűek Katalóniában. A dinamikusan fejlődő gazdasági kapcsolatokon túl, elég, ha a több évtizedes egyetemi katalán képzést említem, vagy a magyar szerzők népszerűségét Katalóniában (Márai, Kertész Imre, Esterházy), amelyet jól szemléltet, hogy Bodor Ádám: Sinistra körzete az év könyve lett megjelenésekor. Utalhatnék a történelmi mementóra, a budai vár falán külön tábla örökíti meg az 1686-ban a várost az ottomán uralom alól visszafoglaló küzdelmekben résztvevő katalán hősök emlékét. A Katalán Generalitat, Európa egyik legrégebbi demokratikus intézménye és a magyar oktatási és kulturális minisztérium fontos ügyet vállaltak fel e kiállítás támogatásával, amely megismerteti múltunk közös pontjait. Nem előzmény nélküli az együttműködés, hisz a kulturális tárca már korábban támogatta Árpádházi (Magyarországi) Jolánta sírjának restaurálását a Vallbona-i Szűz Mária kolostorban, amelynek főapátnőjét körünkben üdvözölhetjük. Amint a bemutatott anyagból is kitűnik, a középkori magyar kapcsolatok az ibériai félsziget királyságaival sokkal szélesebbek voltak, mint feltételeznénk. Aragóniai Konstancia, Magyarországi Jolánta és Aragóniai Beatrix kapcsán Hódító Jakab és Igazságos Mátyás uralkodása, Magyarország és Katalónia, Aragónia történelmének nagy pillanatai kerülnek bemutatásra. Örömmel hallottam arról, hogy a kiállítás kapcsán derült fény arra is, hogy Beatrix királynénk végső nyughelyét a katalóniai Poblet kolostorában, a Királyi Panteonba kell keresnünk. Elismerésemet fejezem ki a Magyar Nemzeti Múzeum és a Katalán Történeti Múzeum vezetőinek, minden közreműködőnek, lelkes és magas színvonalú munkájáért. Külön köszönetet mondok Gulyás András nagykövet úrnak, aki hosszú éveken át szellemi motorja volt e kezdeményezésnek mind Barcelonában, mind Budapesten. Bizonyos vagyok benne, hogy a kiállítás a magyar közönség körében is sikert arat majd. Köszönöm figyelmüket! www.keh.hu