A közvélekedés szerint a Szent Koronát II. Szilveszter pápa küldte I. Istvánnak, ám az államalapítás utáni első ötszáz évben egyetlen kósza említés sincs a pápai koronaküldésről. Sem legendában, sem krónikában.
Persze jogos a kérdés: akkor honnan ered? Döntő a magyarság emlékezete, hogy miként maradt fenn az emberekben a középkori világ. Fontos tudni azt is, hogy sem az európai keresztény országokban, sem a pápai államban nem tartanak számon hiteles történetet a koronaküldésről. Edward Brown 16. századi angol utazó írja: "A magyarok rendkívüli nyelvet beszélnek, a koronájukról azt tartják, angyal hozta Szent Istvánnak, s úgy hiszik, a koronától függ az ország sorsa is. Ezért mindent elkövetnek, hogy azt megőrizzék, semmilyen áldozattól nem riadnak vissza." 
De menjünk vissza az időben! A koronatörténet legkalandosabb epizódja volt, amikor 1440-ben Habsburg Albert özvegye, Erzsébet királyné a visegrádi fellegvárból kilopatta a koronát Kotanner Jánosnéval. Emlékirataiban ezt írja: "…mint ahogyan igaz is, hogy Szent Istvánnak Isten küldte a koronát." Visszalépve néhány évtizedet, érdemes megvizsgálni a Kálti Márkhoz köthető Képes krónika vonatkozó részeit. Az Árpád-ház kihalása után Vencel király átadta Ottónak a koronát, aki egy csobolyóba rejtve szerette volna kivinni az országból. Elindult, de valahol elhagyta az országúton, s ezt csak később vették észre.
Visszamentek, s legnagyobb meglepetésükre ott volt érintetlenül, ahol leesett. A Képes krónikában olvasható: "Mit jelent az, hogy senki nem találta meg, csak azok, akik vitték, ha nem azt, hogy angyal adta koronáját. Pannónia nem veszítheti el angyal hozta koronáját." Révay Péter koronaőr 1613-ban lejegyezte, hogy "Isteni kinyilatkoztatás és angyali parancs folytán Magyarország első királya, Szent István szerezte meg ezt a koronát." Az isteni eredetről számos korabeli dokumentum szól, míg a pápai adomány tézisét hitelét vesztett kósza dokumentumok támasztanák alá. Az utóbbi elméletet fokozatosan csempészték be a köztudatba, a tévhit a Habsburgok uralkodásával felerősödött, és szinte kizárólagossá vált.
A magyar király megkoronázásának szigorú rendje volt: az esztergomi érsek a fehérvári Nagyboldogasszony-templomban a Szent Koronával végezte el a szertartást valamelyik egyházi ünnepen. Az idézett koronaőr, Révay Péter a korona "működésével" kapcsolatban ötszáz éves periódusokról beszélt, amelyek kezdetei a nemzet sorsában is fordulatot hoznak. István koronázása Jézus születésének ezredik évfordulóján a királyság születését jelenti, Mátyás király, az utolsó önálló magyar uralkodó csaknem fél évezreddel később kapta meg a Szent Koronát. Az esemény 1464-ben nagypéntekre, Jézus keresztre feszítésének évfordulójára esett. Ha ezen a mezsgyén megyünk tovább, akkor most az újabb fordulatnál vagyunk.
|
A Szent Korona eredetének legendáriuma sokszínű, a "hivatalos" szakma viszont csak egyet tart számon, s épp azt, amelyik a legkevésbé támasztható alá – vallja a téma szakértője, Szántai Lajos magyarságkutató.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése