Akihito Császár és Tokió, a világ legdrágább városa!

Akihito Császár

Akihito (明仁) (1933. december 23. –) Japán császára 1989. január 7-étől, mikor apja, Hirohito hosszú uralkodás után elhunyt. Uralkodásának kezdete óta számítják a Heiszei kort. Akihito a hagyomány szerint a 125. császár Japán trónján, és a világ egyetlen ma élő császára. Akihito ötödik gyermeke és legidősebb fia a néhai Hirohito császárnak. Japán amerikai megszállása alatt a koronaherceg angol nyelvű magánoktatásban részesült. Egyetemi tanulmányait nem fejezte be, de önerőből a halak természetrajzára specializálta magát, és több könyvet illetve tanulmányt írt a gébhalakról. 1959. április 10-én nősült, egy üzletember nála egy évvel fiatalabb lányát vette el, így ő lett az első japán császár, aki nem nemesi családból származó nővel lépett frigyre.

Tokió központja nyugat felé tekintve az egyik felhőkarcolóból: a Császári Palota és a körülötte fekvő hatalmas liget.

A Császári Palota előtérben a Nidzsubasi híddal.

A császári audiencia: A meghajlás legfőbb szabálya, hogy nem csak egy kis fejbólintás, hanem lehetőleg egész testes, 90 fokos legyen, és úgy, hogy a kar közben egyenes tartásban a testtel párhuzamosan mozog. A császárnak semmiféleképp nem szabad a szemébe nézni. Azért nem, mert Ő isteni leszármazott, egészen a császárság kezdetéig visszavezethető a családfája. Az uralkodó földi feleséget vesz el.





A világ legdrágább városa jelen pillanatban Tokió, a második pedig Oszaka. Az európai városok között elsőként végző Moszkva a harmadik helyig jutott, holott az előző évben még az orosz főváros foglalta el a trónt – írja a Guardian. A sorban következő európai városok: Genf és Zürich, a negyedik és hatodik helyet foglalják el (tavaly nyolcadik és kilencedik helyen álltak). Koppenhága tartotta hetedik helyét, míg Milánó és Párizs egy-egy helyet zuhanva a tizenegyedik és tizenharmadik pozíciót szerezte meg. Az európai városok egyébként ebből a szempontból rekorderek: Varsó például a tavalyi 35.-ről a 113. helyre esett vissza, de Glasgow és Birmingham is 60, illetve 59 hellyel végzett rosszabbul. A korábban a top tízben található Oslo és London mosta 14. és 16.



Tokió a 60. emeletről

Tokió felemelkedése két emberhez köthető: Iejaszu Tokugava sógunhoz és Meidzi császárhoz. 1603-ban, miután Japán addig háborúban álló részeit egyesítették, Iejaszu Tokugava Edoba (a mai Tokió) helyezte székhelyét. Emiatt a város nagyon gyors fejlődésnek indult, és hamar a világ egyik legnagyobb településévé vált. Lakossága már a 18. században elérte az 1 milliót. Spontán módon vált Japán fővárosává, még ha a császár Kiotót jelölte is ki a birodalma központjává. 263 évvel után, a sógunátust megdöntötte két déli prefektúra (Csóshú and Szacsuma) és visszaállították a császári hatalmat. 1869-ben a névleges vezető, a 17 éves Meidzsi császár Edoba költözött, és a várost átnevezte Tokióra (a tokió szó jelentése „Keleti Főváros”). A város már ekkor politikai, gazdasági és kulturális központ volt, valamint a császár is ide helyezte a székhelyét, így Tokió az ország valódi fővárosává válhatott. Az Edo Kastélyból lett a Császári Palota.

Tokiót nagyon fejlett földalatti- és vonathálózattal építették újjá, amit az 1964. évi nyári olimpiai játékokon mutattak be a világnak. A hetvenes években tovább fejlődött a város, megépült a Sunshine 60 és az új, sokszor kétségbevont repülőtér, a Narita (a városon kívül). A népesség 11 millió főre duzzadt (a környező területekkel is beleszámítva). A város földalatti- és vonathálózata a világ legforgalmasabb ilyen jellegű rendszere lett, miután egyre több ember költözött Tokióba. A 80-as években a lakásárak az egekbe szöktek.