Őfelsége XVI. Károly Gusztáv Svéd Király a svéd EU-elnökség átvételének alkalmából fogadta az Európai Bizottság elnökét, José Manuel Barroso Urat. 2009 július 1. szerdán Csehország után Svédország átvette az EU-elnökséget. Az este a király és királynő részt vesz a svéd EU-elnökség megnyitó ünnepségén. Figyelembe véve a svéd elnökséget a Koronahercegnő előadást tart a "fenntartható városok - Zöld álom és valóság!"-címmel.
Kungaparet och EU-kommissionens ordförande José Manuel Barroso, statsminister Fredrik Reinfeldt, vice statsminister Maud Olofsson, utrikesminister Carl Bildt och finansminister Anders Borg tillsammans med EU-kommissionärerna på Logårdstrappan.
Fotó: Henrik Montgomery / Scanpix
Július 1-jével véget ért a cseh EU-elnökség féléves periódusa, és Svédország vette át az unió vezetését. A svédek a klímaváltozást és a gazdasági növekedést tekintik a legfontosabb feladatuknak, de rájuk vár a Lisszaboni Szerződés keresztülvitele is. Szerdától Svédország vette át az Európai Unió elnöki tisztét, a skandináv állam fél éven át, december végéig vezeti majd az EU-t. Stockholm a svéd elnökség alatt leginkább a gazdasági növekedésre és a klímaváltozásra akar koncentrálni, de utóbbival több dolga lesz, mivel a tagállamokat a gazdasági növekedés sokkal jobban leköti, mint a klímaváltozás ügye. Svédország el szeretné érni, hogy az unió mind a 27 tagállama azonos nézetet képviseljen a klímaváltozással kapcsolatban. Stockholm kiemelten kezeli majd az EU további bővítését is, és szintén Svédországra vár a Lisszaboni Szerződés ügye. Az EU reformszerződése teszi átláthatóbbá és hatékonyabbá a működést. Ahhoz, hogy a dokumentum hatályba léphessen, mind a 27 tagállamnak el kell azt fogadnia és ratifikálnia kell. A szerződést már szinte minden államban ratifikálták. Csehországban és Lengyelországban már csak az államfői aláírás hiányzik, míg Németországban az alkotmánybíróság döntésére vártak. Berlinben az alkotmánybíróság azt mondta: feltételekkel, de nem sérti a német alaptörvényt a reformszerződés. Svédország a csehekkel és franciákkal együtt dolgozott szorosan az elmúlt másfél évben a soros elnökségen. A következő hármast Spanyolország, Belgium és Magyarország adja majd, Budapest 2011 első felében veszi át a soros uniós elnökséget fél évre. Cecilia Malmström európai uniós ügyi és Carl Bildt külügyminiszter a programot Brüsszelben bemutatva leszögezték, hogy legfőbb témáik élén a nemzetközi gazdasági növekedése és a nemzetközi klímavédelmi tárgyalások sikerének elősegítése áll. A további EU-bővítés is kiemelt téma lesz - közölte Bildt, hozzáfűzve: a tagságra esélyes következő nemzet, Horvátország csatlakozásának folyamata attól is függ, hogy oldja meg kétoldalú tengeri határvitáját Szlovéniával. Azt is hangsúlyozta mindazonáltal, hogy az unió és Zágráb közti csatlakozási tárgyalások menete gördülékeny. Ami a klímavédelmi törekvéseket illeti, Bildték elmondták, hogy fő céljuk a decemberben Koppenhágában egy új nemzetközi megállapodás kidolgozásának jegyében tartandó nemzetközi találkozó sikeres előkészítése uniós részről. A svéd elnökségnek egyebek között azt az uniós stratégiát kell kidolgoznia, amelynek alapján az EU-tagországok finanszírozzák az EU-n belül vállalt széndioxid-kibocsátás-csökkentés terheit, valamint segítenek a fejlődő országok hasonló okokból támadt anyagi nehézségeinek enyhítésében is. A gazdasági növekedésről a svéd illetékesek elmondták: reményeik szerint a következő félévben már a hosszabb távú gyorsabb növekedésen gondolkozhatnak, amely egyúttal része lesz az évtized végén lejáró versenyképesség-növelő terv, az úgynevezett lisszaboni program folytatásaként kidolgozandó új sokéves programnak. Külön prioritásként említette Malmström a Balti-tenger környékének átfogó fejlesztésére kidolgozandó uniós stratégiát, amelynek legfőbb erénye szerinte az, hogy regionális szintű megközelítésben gondolkodik. A svéd elnökség október legvégén (29-30-án) és december közepén tervezi összehívni az EU-tagországok állam- és kormányfőit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése