Magyar az Európa Parlament alelnöke

Nagy jelentőségű esemény az EP-ben

nagyvilág

2009. 07. 16.

Az első Magyar! Schmitt Pál lett az Európai Parlament egyik alelnöke. A harmadik forduló hozta meg a sikert!

Mint ismeretes, 2009. július 13-án megalakult az újonnan megválasztott Európai Parlament ünnepélyes keretek között. Ezekután került sor kedden az elnök, az alelnökök és a többi tisztséget betöltő személy megválasztására. Mint korábbi cikkemben is beszámoltam: az egyik esélyes alelnök jelölt Schmitt Pál volt, aki július 14-én kedden a szavazás harmadik fordulójában megkapta a megválasztáshoz elegendő szavazatot, s így ő lett az EP egyik alelnöke, s ezzel az EP egyik legmagasabbrangú magyar képviselőjét tisztelheti benne a magyar nép – derül ki a hvg.hu közleményéből.

Miért pont a harmadik forduló?

Korábbi, az Európai Parlament megalakulásáról írott cikkemben említést tettem arról is, hogy hogyan folyik a szavazás. Ezt itt most szükségesnek látom újra felidézni, mint a kép teljességéhez hozzátartozót:

A szavazás szabályai

Az elnököt, a tizennégy alelnököt és az öt kvesztort titkos, szavazólappal történő voksolással választják, két és fél éves időtartamra. A jelölésekhez vagy egy képviselőcsoport, vagy legalább negyven képviselő támogatása szükséges. Az EP egyik alelnöki posztjára jelölt Schmitt Pál (néppárti). A házelnök megválasztásánál ha három fordulót követően egy jelölt sem nyerte el a leadott szavazatok abszolút többségét, a negyedik fordulóban az a két képviselő szerepel, aki a harmadik fordulóban a legtöbb szavazatot kapta. Az alelnököket egyetlen szavazólapon választják meg. Azt a legfeljebb tizennégy jelöltet, akik az első fordulóban a leadott szavazatok abszolút többségét megszerzik, a szavazatszámok sorrendjében megválasztottnak nyilvánítják. Ha a megválasztott jelöltek száma nem éri el a betöltendő tisztségek számát, második fordulót tartanak a fennmaradó tisztségek betöltésére. Egy esetleges harmadik fordulóban már a relatív többség is elegendő. Az alelnökök rangsora megegyezik megválasztásuk sorrendjével.

Az alelnökök szerepe fontos:

Ha az elnök nincs jelen vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha részt kíván venni a vitában, az egyik alelnök veszi át az elnöklést. Az elnök bármely megbízatást átruházhat az alelnökökre. Ilyen lehet például a parlament képviselete ünnepi alkalmakkor vagy egyéb eseményeken. (Freepress.hu) Schmitt Pál tehát a szavazás ilyen formájú szabályainak megfelelően lett az EP egyik alelnöke, s ezzel a legmagasabbrangú magyar EP képviselő – írja a hvg.hu.

Többet kell foglalkozni az Európai Parlamenttel!

Röviden ismételten vissza kell utalnom korábbi cikkemre, és pár mondatban leírni az EP jelentését, jelentőségét, és feladatát, mielőtt visszatérnék Schmitt Pálra:

A legtöbb szakirodalom szerint, így az internetes lexikonok is úgy magyarázzák röviden az EU parlamentjét (még a Wikipédia szócikke is), hogy: az Európai Parlament (EP) az Európai Unió (EU) parlamentáris testülete, amelyet az EU állampolgárai közvetlenül választanak 5 éves időtartamra. A Miniszterek Tanácsával együtt alkotja az EU törvényhozói hatalmi ágát. Két helyen ülésezik, Brüsszelben és Strasbourgban.

Az Európai Parlament nem alkothat önállóan törvényt, de módosíthatja vagy megvétózhatja azokat számos politikai területen. Bizonyos területeken tanácskozási joga van. Az EP felügyeli az Európai Bizottság munkáját, jóváhagyja a testület kinevezését és bizalmatlansági szavazással visszahívhatja. Ellenőrzi az EU költségvetését is. Az EP képviselői helyeinek felosztása nem csupán a tagállamok népessége alapján történik, a kisebb államok ennél több képviselőt küldhetnek, hogy megfelelően legyenek képviselve. Más európai szervezetektől eltérően az Európai Parlament az egyetlen, amelyet közvetlenül választanak és törvényhozói joga van. 785 képviselő alkotja az EP-et.

Mindenki örül Schmitt Pál sikerének

Schmitt Pál az első magyar képviselő ebben a funkcióban, az Európai Parlament eddigi legmagasabb rangú magyar tisztségviselője lett. A képviselők összesen tizennégy EP-alelnököt választottak, közülük Schmitt mellett a cseh szociáldemokrata Libor Roucek képviseli az új tagállamokat. A többi alelnököket Németország, Olaszország, Görögország, Nagy-Britannia, Spanyolország és Belgium adja – tudjuk meg a hvg.hu által közzétett hírből.

Az EP csak három forduló során, az esti órákban tudta megválasztani alelnökeit, az első két fordulóban mindössze három jelöltnek lett meg a szükséges többsége. Schmitt Pál már - az Európai Néppárt általi - jelölésekor jelezte, hogy abban pártja Európában egyedülálló választási győzelmének és a Fidesz-delegáció elmúlt öt évben végzett munkájának az elismerését látja. Hangsúlyozta, hogy határozottan képviselni kívánja a néppárti és európai alapértékeket. Szegedi Csanád (Jobbik) elmondta, támogatták Schmitt Pál alelnökségét, abban a reményben, hogy a magyar érdekek mellett ezek után egységesebben és könnyebben lehet kiállni – tudjuk meg szintén a hvg.hu által közzétett cikkből. A freepress.hu hírügynökség név szerint sorolja fel a megválasztottakat, így közli a teljes névsort: Az EP kedd este megválasztotta tizennégy új alelnökét. Egyikük a néppárti Schmitt Pál lett. Giovanni Pittella, Rodi Kratsza-Tszagaropoulou és Sztavrosz Lambrinidisz már az első fordulóban megkapta a leadott szavazatok abszolút többségét. A harmadik fordulóban választották meg a további 11 alelnököt. Az EP alelnökei: Giovanni Pittella, szocialista-demokrata, Olaszország Rodi Kratsza-Tszagaropoulou, néppárti, Görögország Sztavrosz Lambrinidisz szocialista-demokrata Görögország Miguel Ángel Martínez-Martínez, szocialista-demokrata, Spanyolország Alejo Vidal-Quadras, néppárti, Spanyolország Dagmar Roth-Behrendt, szocialista-demokrata, Németország Libor Rouček, szocialista-demokrata, Csehország Isabelle Durant, zöldpárti, Belgium Roberta Angelilli, néppárti, Olaszország Diana Wallis, liberális, Egyesült Királyság Schmitt Pál, néppárti , Magyarország Edward McMillan-Scott, konzervatív-reformista, Egyesült Királyság Reiner Wieland, néppárti, Németország Silvana Koch-Mehrin, liberális, Németország. Hogy Schmitt Pál megválasztására lehetett-e számítani, ez nyilvánvalóan a tények ismeretében mindenki számára vagy egyértelmű, vagy nem, de az kétségtelen, hogy a megválasztás megtörtént, és Magyarország szempontjából ez egy nagyon nagy jelentőségű esemény.

Szerző:

R.A. Kriszta

Szerző a FlagPolgári Műhely tagja