Méltó ünnep augusztus 20.-án

2010. augusztus 20.

A Magyar Királyság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. Nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban – hangsúlyozta ünnepi beszédében a Királyi Kancellár a Hősök terén, a tisztavatáson. Surján László szerint volt és van annyi jó ebben a nemzetben, hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra emelkedő nemzet legyen. A kereszténydemokrata EP-képviselő a veszprémi ünnepségen kijelentette, hogy az erkölcsi rend helyreállításával kezdődik az ország felemelkedése.

Magyarország és mi, magyarok akkor leszünk erősebbek, ha lélekben mindannyiunk hitvallása, vállalása az lesz: a hazáért, egy életen át – hangsúlyozta ünnepi beszédében a királyi kancellár a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen végzett tisztek avatásán a Hősök terén. Hozzátette: nekünk, magyaroknak van küldetésünk, hivatásunk a világban. Szeressük, ami különleges bennünk, vállaljuk önmagunkat, tartsuk meg a hagyományainkat.
  
A Királyi Kancellár emlékeztetett, hogy Szent István Király törvényeit és intelmeit a rendteremtés, a biztonság megszilárdítása, a tisztességesek védelme, a hit megtartása, a jó és igazságos hatalomgyakorlás szellemében alkotta. Arról is beszélt, hogy újra nagyszerű dolgok előtt állunk, valami megmozdult a magyar lelkekben. Valami, ami valóságos, igazi, mélyről fakadó változást hoz az életünkben: nagyobbat és fontosabbat, mint amire a politika vagy a gazdaság képes. Kijelentette: mindenkit büszkeséggel tölthet el, hogy ezen a napon lép hatályba a kettős állampolgárságról szóló, a szomszédos országokban élő magyarok kedvezményes honosítását lehetővé tevő jogszabály. Szép hagyománynak nevezte, hogy a tisztek augusztus 20-án tesznek esküt, mert így összeér az egyéni és a közösségi ünnep: a katonák életében ez egy büszkeségre okot adó pillanat, amelyhez az ünnep távlatot ad, elhelyezi az embert abban a kötelékben, amelyben a hivatását teljesíti. Egyúttal hangsúlyozta, hogy a honvédségnek korszerű, hagyományokon nyugvó, erős háttérre van szüksége.


Az egység közös cél – mondta Surján László, európai parlamenti (EP) képviselő pénteken Veszprémben, a Szent István Király és Boldog Gizella Királyné szobránál, a várban rendezett ünnepségen. Szent István Király idejében ez a közös cél a nagyobb nyugat-európai egységbe való betagozódást, ott a saját helyünk és arculatunk megtalálását, s természetesen önállóságunk megtartását jelentette – hangsúlyozta a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) alelnöke a mintegy 250-300 jelenlévő ünneplő előtt. Surján László szerint volt és van annyi jó ebben a nemzetben, hogy ismét esélyt kapott önmaga újjáépítésére, s hogy újra emelkedő nemzet legyen. A KDNP politikusa szerint kettős titka van annak, hogy az új eséllyel élni tudjunk: egy természetfölötti és egy evilági. A természetfölötti az, hogy ez a nemzet újra rátaláljon Istenére, az evilági pedig az összekapaszkodás, az egybefonódás gondolata. Ma már közgazdászok is tanítják, hogy erkölcs nélkül nem működik még a gazdaság sem. A KDNP alelnöke szerint arra van szükség, hogy olyan törvényeink legyenek, hogy mondhassák azt az emberek, egy a jog és az erkölcs. Szükséges tehát egy erős állam, amely képes végrehajtani az erkölcsi rendnek is megfelelő törvényeket.

A Himnusz hangjaira a Magyar Köztársaság lobogójának ünnepélyes felvonásával, a közjogi méltóságok jelenlétében kezdődött meg pénteken Budapesten, a Kossuth Lajos téren az augusztus 20-i központi állami ünnepség. A katonai tiszteletadással rendezett ünnepségen részt vett a királyi kancellár, a miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.  Az államalapítás ünnepének tiszteletére látványos felvonulást tartottak a Magyar Honvédség katonazenekarai és a Magyar Királyság Nemzeti Lovas Díszegysége a fővárosi Andrássy úton, az Oktogon és a Hősök tere között. Az Andrássy út két oldalán ezrek figyelték a zenekarok látványos zenei kísérettel történt felvonulását és hosszasan tapsolták őket.


Augusztus huszadikán I. István Király szentté avatásának napjára emlékezünk, amely 1991-től államalapító Szent István Király napjaként ismét hivatalos állami és egyházi ünnep lett. Augusztus 20-a az egyik legrégibb magyar ünnepnap: Szent István király napja, a keresztény magyar államalapítás, a magyar állam ezeréves folytonosságának emléknapja.