A kormány múlt heti ülésén meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit; a gazdasági prioritások egybeesnek az unió céljaival - mondta Győri Enikő, EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár a Külügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen.
A kormány áttekintette a jelenlegi belga elnökség napirendjét, az ahhoz kapcsolódó kormányzati álláspontokat, és ezek alapján kijelölte a lehetséges elnökségi feladatokat - közölte az államtitkár, hozzátéve: az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően ez még változhat; a végeleges program várhatóan novemberben készül el. Győri Enikő hat témakört sorolt fel, közülük az egyik legfontosabbnak mondta „az EU gazdaságának talpra állítását”. E területen Magyarország és az unió céljai hasonlóak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre. Ez is azt bizonyítja, hogy „ami szolgálja az unió érdekét, az szolgálja Magyarország érdekeit is” - fogalmazott az államtitkár. A gazdasági növekedés előmozdítása érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése - mondta a politikus, aki a növekedést és a versenyképességet ösztönző EU 2020 stratégia végrehajtását is kiemelt feladatnak nevezte. Hozzáfűzte: ennek keretében ősszel a kormány benyújtja az Európai Bizottságnak a stratégia végrehajtásáról szóló nemzeti reformprogramot. 2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, amelynek első érdemi vitájára remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor - jelentette ki Győri Enikő. A 2014-től életbe lépő költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy "a célokból induljunk ki", azaz a feladatok meghatározásának kell lennie az első lépésnek, és azokhoz kell hozzárendelni a forrásokat. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgy mint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kapcsolódik egy, az energiabiztonság megteremtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én - mondta. Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csatlakozását emelte ki az államtitkár: a tárgyalások lezárására előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, bár nehéz fejezetek vannak még hátra - emlékeztetett. Az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak a magyar elnökség alatt zajlik majd. A keleti partnerségről, vagyis az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó programról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes. Győri Enikő a vízpolitikát, a Duna-stratégia kidolgozását is központi feladatnak nevezte; a stratégia elfogadására júniusban kerülhet sor. Ennek fontos eleme a vízminőség javítása, a Duna, mint közlekedési útvonal kihasználása, valamint a folyó menti országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentőségét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne - jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztése, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezése szintén központi feladat, akárcsak az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása. Ezen prioritásokon túl a magyar elnökség a romakérdésekkel és a gyermekszegénység elleni küzdelemmel is foglalkozni akar. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trió mandátuma 2010-2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. A trió-elnökség rendszerének előnye, hogy gondoskodik a folyamatosságról a hat havonta cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet kidolgozni. MTI
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése