Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2014. augusztus 8., péntek

Szent László király születése

1046. június 27-én született Szent László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. (Szerző: Tarján M. Tamás)
 

Forrás: RUBICONline kalendárium

Irodalomjegyzék

Énekek Szent László tiszteletére. Cantiones de Sancto Ladialao rege. Magyar Napló, Írott Szó Alapítvány, 2012.

Szent László legendája (1192 után)

Szent László királynak legendája (Érdy-kódex)

Szent László király verses zsolozsmája. Várad, 1192 után

Magyar Anjou Legendárium. Magyar Helikon, Budapest, 1973.

Képes Krónika

Pontificale Romano-Germanicum. (un. mainzi ordo)

Bartoniek Emma: A magyar királykoronázások története.  Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987.

Csorba Csaba: Árpád népe. Budapest, Kulturtrade Kiadó. 1997.

Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Panoráma, 1977.

Fügedi Erik: A magyar korona regénye. (Benda Kálmán társszerzője.) Budapest, Magvető Könyvkiadó, 1979.

Az Idő rostájában III. Tanulmányok Vargyas Lajos 90. születésnapjára. Szerk. Nagy Ilona. Budapest, 2004.

Athleta Patriea. Tanulmányok Szent László történetéhez. Szerk: Mezey László. Szent István Társulat. Budapest, 1980.

Bunyitay Vince: Szent-László király emlékezete. Budapest, 1892. Hasonmás kiadvány: Méliusz. Juhász Péter Megyei Könyvtár. Debrecen, 2010.

Dr. Karácsonyi János: Szent László király élete. Szent István Társulat. Budapest, 1926.

Falvay Károly: Óh, Szűzanyánk… In: Mir –Susne – Xum. Tanulmányok Hoppál Mihály tiszteletére. Szerk: Csonka-Takács Eszter. Budapest, 2002.

Gerics József – Ladányi Erzsébet: Szent László „csodás” tettei krónikáinkban. Magyar Könyvszemle 117/1.20-23.

Gerics József – Ladányi Erzsébet: Gesta és legenda a krónikában: gesta Ladislai Regis. In: Magyar Könyvszemle 112. évfolyam, 1996/3.

Györffy György: A lovagszent uralkodása. In: Magyarország története Szerk. Bartha Lajos. Budapest, 1984.

Hankovszky-Kerny-Móser: Ave Rex Ladislaus. Kairosz, Budapest, 2000.

Hála József – Kecskeméti Tibor – Voigt Vilmos: Kőpénzek, mondák, költemények, énekek. Szerk. Hála József. Marosvásárhely, 2004.

Klaniczay Gábor: Uralkodók szentsége a középkorban. Balassi, Budapest

Kovács Gergely: Vég nélkül. Szentavatás régen és ma. Budapest, Szent István Társulat. 2014.

Középkori kútfőink kritikus kérdései. Szerk. Horváth János, Székely György. Budapest, 1974.

Kurcz Ágnes: Lovagi kultúra Magyarországon a 13-14. században. Budapest, 1988.
(megjegyzések a könyvhöz)

László Gyula: A Szent László-legenda középkori falképei. Tájak-korok-múzeumok könyvtára 4. szám. Budapest, 1998.

Madas Edit: Sermones de Sancto Ladislao Rege Hungariae. Középkori prédikációk Szent László királyról. Debrecen, 2004.

Magyar Zoltán: Szent László a magyar néphagyományban. Osiris, Budapest, 1998.

Marosi Ernő: Magyarországi művészet Szent László korában

Árpád-kori és Anjou-kori levelek. XI-XIV. század. Szerk.: Makkai László és Mezey László. Budapest, Gondolat. 1960.

Medgyesy-Schmikli Norbert: „Vállal magasb mindenkinél.” Tudományos konferencia Szent Lászlóról és a Lovagkirály tiszteletéről. Egyháztörténeti Szemle 9.

Művelődéstörténeti tanulmányok a magyar középkorról. Szerk. Fügedi Erik. Gondolat, Budapest, 1986.

Ősök, táltosok, szentek. Tanulmányok a honfoglaláskor és Árpád-kor folklórjából. Szerk: Voigt Vilmos, Pócs Éva. Budapest, 1996.

Soltész István: Árpás-házi királynék. Gabo Kiadó. 1999.

Török József: A szentté avatás liturgikus tisztelete

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés