 |
2014. augusztus 15. (péntek)
| 21.00 | Koronázó tér, Nemzeti Emlékhely | Musica Sacra |
2014. augusztus 16–17. (szombat, vasárnap)
| 10.00–19.00 | Városház tér | Középkori vásári életkép és középkori piac |
| 10.00–19.00 | Kossuth Lajos utca, Táncoló lány-szobor Bartók Béla tér Fő utca, Mátyás király-emlékmű Országzászló tér (Virágóra) |
Óriásbáb szigetek |
| 10.00–19.00 | Várfal park | Hagyományőrzők seregszemléje, harcművészeti bemutatók |
| 13.00 és 18.00 | Fő utcán át a Hotel Magyar Király előtt | Óriásbábok zenés találkozója |
| 21.00 | Koronázó tér, Nemzeti Emlékhely | Koronázási szertartásjáték - Szent László |
| 21.00–24.00 | Fő utca | Fény utca (napközben „Rajz utca”) |
Egész napos kísérőprogramok a Fő utcán:
középkori térzene a Musica Historica és a Sub Rosa régizenei együttessel,
vásári kirakodók
vásári kirakodók
2014. augusztus 18. (hétfő)
| 10.00–19.00 | Városház tér | Középkori piac |
| 10.00–19.00 | Kossuth Lajos utca, Táncoló lány-szobor Városház tér Fő utca, Mátyás király-emlékmű Országzászló tér (Virágóra) |
Óriásbáb szigetek |
| 21.00 | Koronázó tér, Nemzeti Emlékhely | Koronázási szertartásjáték - Szent László |
| 21.00–24.00 | Fő utca | Fény utca (napközben „Rajz utca”) |
Egész napos kísérőprogramok a Fő utcán:
középkori térzene a Musica Historica és a Sub Rosa régizenei együttessel,
vásári kirakodók
vásári kirakodók
ESŐNAP: 2014. augusztus 19. (kedd)
| 21.00 | Koronázó tér, Nemzeti Emlékhely | Koronázási szertartásjáték - Szent László |
| 21.00–24.00 | Fő utca | Fény utca |
2014. augusztus 20. (szerda)
| 16.30 | Koronás Parktól a Szent István térig | Fehérvári királyok menete |
 |
Csodatettek, látomások, Szent László füve, pénze, az elrabolt lány megmentése, a tordai hasadék története a Rajzolni király! pályázat alkotásaival színesítve
1046. június 27-én született Szent
László magyar király (ur. 1077-1095), a középkori lovagi eszményt
megtestesítő uralkodó, aki 18 éves országlása során kiemelkedőt alkotott
a törvényhozás, az egyházszervezés és a hadászat terén is. (Szerző:
Tarján M. Tamás)
1192 utánról. Latinból fordította: Csanád Béla
A Szent László-himnusz a magyarországi liturgikus költészet egyik legkitűnőbb darabja, középkori zenetörténetünk jeles alkotása.
A Szent László-himnusz a magyarországi liturgikus költészet egyik legkitűnőbb darabja, középkori zenetörténetünk jeles alkotása.
Irodalomjegyzék
Szent István királlyá avatási szertartásának honi jelentősége és európai háttere
A koronázás útvonala
A
királyok koronázásukra rendszerint Budáról érkezvén a középkorban Buda
felé használatos úton közlekedtek. Erről érkeztek. Itt állott a
koronázással kapcsolatba hozható három épület, a Szent István kápolna (1), a Szűz Mária kápolna (2) és ehhez kapcsolódóan a Királykút (3).
1002-ben a hildesheimi püspök
életrajzírója szerint a mainzi érsek és a hildesheimi püspök “Henrik
urat az ország többi fejedelmével igen nagy tisztelettel Mainzba
vezették és vasárnap, pünkösd nyolcadán a kormányzást és a királyi
hatalmat átadták neki az Úr lándzsájával (regimen et regiam potestatem
cum dominica hasta illi tradiderunt) és azután a rendnek megfelelően
elvégezvén mindent, felkenték (unxerunt).”
Kevés olyan emlékünk maradt a múltból, amely az Árpád-házi királyokhoz köthető.
Salamon koronázásának előadása a krónikákban
„Először, midőn a király kilép ágyasházából, egy püspök a következő imát mondja..."
Katalógus az Esztergom-Budapesti Főegyházmegye gyűjteményeinek koronázási emlékeiből rendezett kiállításhoz
Bővebben..
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése