Szent István király szobrot avattak Erdélyben, a Fehér megyei Enyedszentkirályon

A szoboravatási ünnepély (Fotó: Érsek Attila)

Augusztus 17-én, vasárnap délelőtt az enyedszentkirályi református templom harangja ünnepi hangon hívogatta a híveket. Különleges nap volt, mivel a kis faluban szoboravatásra került sor.  A falubeliek és a vendégek kíváncsian léptek be a templomba vezető kapun és nézegették a még lepellel takart Szent István szobrot. A Nagyenyed mellett fekvő település nevét I. István királyról kapta, így a falu most már nemcsak a névre hanem a műalkotásra is büszke lehet.

Ladányi Péter Sándor református lelkipásztor Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy I. István király tűzzel-vassal a nép javát akarta, megteremtette a kapcsolatot a nyugati kereszténységgel és jövő képet tárt fel a magyar nemzetnek! „A szobor mindenkit arra kell emlékeztessen, hogy a Krisztus szerintiség áldozatokat igényel, s remélhetőleg sok évszázadig fog itt állni. Isten akarja, hogy a magyar nemzet létezzen, habár széttöredezve de létezzen!” – zárta ünnepi beszédét az enyedszentkirályi lelkipásztor.

Az Istentisztelet után, a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol az ünnepi beszédek, majd a szobor leleplezése és koszorúzása következett. Az ünnepélyt Hegedűs Renáta és Nagy Júlia szavalata nyitotta meg, majd Dr. Csuták János a szobor egyik adományozójának ünnepi beszéde következett, kinek családi gyökerei, apai ágon enyedszentkirályhoz kötik őt. Beszédéből megtudhattuk hogyan született meg a szobor ötlete: „A legutóbbi látogatás alkalmával két azonos nevű lelkész fogadott, Ladányi Sándor és fia Ladányi Péter Sándor. Idősebb Ladányi lelkipásztor úr ismertette Szentkirály történetét, melyből kisugárzott az itt élő emberek szeretete, a faluhoz való ragaszkodás.

Igó Aladár, Szent István szobra (Fotó: Érsek Attila)

Hajdu Gábor, Bánréve polgármestere, aki szintén hozzájárult e szobor megvalósításához, tolmácsolta az említett település református lelkészének illetve a gyülekezet üdvözletét. A polgármester úr szerint István király összefogta a magyar nemzet, s hálát kell adni Istennek, hogy összegyűjtötte a magyarságot s részt vehetünk e mai ünnepségen.

Dr. Gudor Botond, a nagyenyedi református egyházmegye esperese is köszöntötte a gyülekezetet. Az István által alapított egyház ma is él, egy országot alapított amelyben rend volt; neki köszönhetjük, hogy a társadalom és a művészet értelmet kapott. Az esperes úr kiemelte, hogy emlékezni nemcsak szabad és lehetséges, hanem emlékezni kell!


Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, Dokumentációs könyvtárának nyugalmazott könyvtárosa röviden ismertette Enyedszentkirály történetét, illetve a Szent Korona viszontagságos életét. Ő is hangsúlyozta, hogy e faluban a szántóvető ember biztosította a betevő falatot a családnak, de a falu nagyjainak is, tehát a szobor alapján jogosan kapott helyet a becsületes munkás. Beszéde gazdag volt történelmi adatokban s megtudhattuk, hogy a szentkirályi templom I. István király emlékére épült, s Erdélyben több ilyen nevű település található, s Szent István az első magyar király aki az ortodox vallásban is szentként van nyilvántartva. Ladányi Sándor nyugalmazott református lelkipásztor beszédében röviden elmondta a reformáció történetét, majd hangsúlyozta, hogy Enyedszentkirályt nem törölték el a harcok, háborúk, szomorú történelmi események mivel az itteniek hittel és reménységgel építették fel a romokat, ezáltal építvén a jövőt is! Ladányi Árpád is üdvözölte a helybelieket s a vendégeket. Szerinte is, István királynak köszönhetjük, hogy a magyarság most is létezik, mivel sok nép eltűnt a történelem során, de ő egy modern államot alapított!
Csutak György az enyedszentkirályi református egyház gondnoka, átadott Dr. Csuták Jánosnak és Hajdu Gábor polgármesternek egy-egy emléklapot mivel a helyi presbitérium úgy döntött, hogy mindkettejüket tiszteletbeli presbiternek nevezik ki.
Az ünnepi beszédek után mindenki megcsodálta az Igó Aladár által készített I. István király szobrot. A szobor, melynek alkotása február végén kezdődött s májusra készült el. S mit jelent e alkotás az enyedszentkirályiaknak? Az avatást követő ebéden hallottam meg, amikor a helybeliek ezt mondták: „e szobor nekünk egy szimbólum, mely jelképezi az összetartozást, a magyarság összetartását s azt, hogy az anyaországban nem felejtették el az itteni magyarokat.”

Érsek Attila
erdely.ma