Semjén Zsolt kezdeményezi a Bethlen Gábor Alap létrehozását
A Szülőföld Alap mellé lépne szélesebb feladatkörrel, az új intézmény.
Bethlen Gábor Alap létrehozását kezdeményezi a kormány; a nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes által jegyzett indítvány szerint az új alap a Szülőföld Alap általános jogutódjaként működne, egységesítve a Nagy-Magyarország területén élő magyarságnak szánt támogatási rendszert. Dr. Semjén Zsolt indítványában a Kárpát-medencei magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására, pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot. Az új alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzáfűződő erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri – olvasható az indítványban. A törvény alapján lehetőség nyílik a Bethlen Gábor Alap javára önkéntes befizetésekre, és adományokra, állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A büdzsében meghatározott forrásokat is biztosítanának az alap javára, mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő, azaz minden költségvetési évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az alap pénzeszközeit. A tervezet felidézi, hogy az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében Szülőföld Alap elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre. Az alappal megvalósítani kívánt cél nem változott: a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való egyéni és közösségi boldogulása, anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások nyújtása – rögzíti a javaslat. Megállapítja, hogy a jelenlegi rendszer nem alkalmas arra, hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon. Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen, hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást, mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret. Az előirányzatok felhasználása és elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik, hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem kimutatható. Ezen okok miatt szüntetné meg a kormány a Szülőföld Alapot, és hozná létre a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén az új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetben a határon túli magyarokat illető, közigazgatási tárcánál lévő célelőirányzatokat az alapba emelnék be. Az új alapból a támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében lennének elnyerhetők. Az alap irányítását ellátó bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi. A javaslat kitér a szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény módosítására, amelynek értelmében, a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkezők a magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a meghatározott kedvezményekben és támogatásokban. Az indítvány rögzíti továbbá, hogy indokolt az oktatási-nevelési támogatás kiterjesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés határozza meg.
Az ünnepség a Szent Korona másolatának behozatalával kezdődött, amely után a jelenlévők elénekelték a Himnuszt, majd a megjelenteket dr.Horváth Zsolt országgyűlési képviselő köszöntötte. Beszédében hangsúlyozta: ez a nap egyben ünnep is. Számtalan példája volt ugyanis annak az utóbbi időben, hogy Veszprém megmutatta, mennyire büszke a hagyományaira, történelmére. A város vezetői, pedig mindent megtesznek azért, hogy ezt a történelmet mások is megismerhessék.
A Magyar Tudományos Akadémia alapítója, gróf Széchenyi István nevezetes felajánlásával örök példát adott felelősségvállalásból, abból a hozzáállásból, hogy a közszereplőknek mindig nagyobb tudásuk, nagyobb műveltségük, jobb anyagi lehetőségeik arányában kell nagyobb részt vállalniuk a nemzet felemeléséből - hangsúlyozta a királyi kancellár köszöntőjében a Magyar Tudomány Ünnepének szerdai budapesti megnyitóján. A Királyi kancellár kifejtette: több kell mint a kötelességeket teljesíteni, több kell, mint a törvény betűjének megfelelni, példát is kell mutatni. (...) A tudósok örök közösségformáló feladata: figyelmeztetni az embereket, hogy mindig akarjanak többet tudni, szerezzenek minél teljesebb műveltséget, mert csak így élhetnek igazán a szabadságukkal. Nem az a szabad, aki bármit megtehet, hanem az, aki szabad a jóra, a jó döntésekre. A királyi kancellár rámutatott: Magyar Tudományos Akadémiának mind jobban az emberek felé kell fordulnia. "Az a tény, hogy örök értékek, a kiválóság, a tökéletességre való törekvés letéteményese: komoly erkölcsi tőkét jelent. Ezt a tőkét az Akadémia a közügyekben való részvétel által kamatoztathatja, gyakorlatra válthatja. (…) Naponta találkozunk azokkal a jelenségekkel, melyekkel kapcsolatban a közvélemény állásfoglalást, útmutatást vár. Egyre több az olyan esemény, ahol az emberek közvetlenül találkoznak a tudás és a tudomány értékeivel. Fogadjuk el, hogy a valódi tudomány a világos és részletes állásfoglalással, a pontossággal és módszerességgel áll az átlag emberi vélemények felett, és ezt a bizonyosságot, ezt a bizonyítottságot és megalapozottságot képviselni is kell. Az igazságot képviselni kell, méghozzá korrekt, eligazító, emberi hangon, közérthetően, eredményesen. Ez a gondolat vezérelt, mikor elnökségem kezdetén egyebek között a magyar nyelv védelme, az élethosszig tartó tanulás képviselete vagy az egészséges életmód terjesztése mellett tettem hitet" - fogalmazott a királyi kancellár, rámutatva, hogy a magyar nyelvű tudományosság az anyanyelv erejének fontos záloga. Ez a nyelvművelő szerep ma különösen fontos, hiszen a nyelv fejlesztése és formálása XXI.-századi feladat. A magyar tehetségkutatók tapasztalata, hogy a magyarok sikeressége az oktatásban rejlik és voltaképpen az egész társadalomban meg kell jelenjen a sikerpolitika, az igényesség és az értékobjektivizmus. "A 27 éven felüli magyarok nagyobb arányban vegyenek részt valamilyen képzésben, a tanulás valami szükséges jóként legyen jelen a társadalomban, amely a helyes értékrend kialakításának alapköve. A sikeresség kivívásában nagy segítség legyen az akadémikusok mindig frissülő tudása, tudás melletti elkötelezettsége, igényessége, értékközpontúsága. Együtt tegyünk ma is a magyar nyelvért, egy műveltebb, erősebb, öntudatosabb, szabadságát kihasználni képes magyarságért, egy sikeresebb nemzetért. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről, 2003-ban pedig az Országgyűlés hivatalosan a Magyar Tudomány Ünnepévé nyilvánította november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
