Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2010. július 3., szombat

Erdély a Magyar Királyság része - Ezer Székely Leány Napja

Először 1931-ben szervezték meg a nívós rendezvényt.


"Hitében erős, erkölcsében tiszta, őseik hagyományához ragaszkodó édesanyákat akarunk." A székelyek sorsáért aggódó értelmiségiek ezzel a jelmondattal szervezték meg 1931-ben az Ezer székely leány napját. Üzenetük ma is aktuális, az 1990-ben újjászülető ünnepet idén július 3-án tartják Csíkszeredában. Őrizni a népdalokat, néptáncokat és visszaadni egykori méltóságát a székely népviseletnek. Ezért hívták életre 1931-ben a szociális testvérek és Domokos Pál Péter néprajzkutató az Ezer székely leány napját.  János Pál gyermekként figyelte az előkészületeket, édesapja unokatestvére, Venczel József szociológus, a főszervező Domokos Pál Péter barátja volt: "Én fentről a boltíves barokk tornácból néztem végig a táncosokat. Kilenc éves gyermek voltam, engem nagyon nem érdekeltek se a nők, se a tánc. De fentről nézni azt a nagy forgatagot, ahogy a különböző székely ruhák, leányok ruhája, a legények csűrdöngölő tánca lejtett ott lent, az kábító volt, szédítő volt" - emlékezett.  Ferencz Jolán nyugdíjas tanárnő az 1940-es években tartott találkozók élményeit idézte: "Népi táncot kellett bemutatni, és a nővérem is a táncosok közé tartozott. Egy alkalommal elmentem meglesni, hogy a nagyok mit csinálnak. Táncoltak, volt, ahol leány leánnyal táncolt, fiú kevés volt, s ezt a háború okozta."  "Négyesével mentek, énekeltek szép énekeket" - így emlékszik a hetven évvel ezelőtti ünnepre Miklós Lászlóné, aki a két Somlyóhegy közötti nyeregben bemutatott egyik színdarab szereplője volt. Boros Károly főesperes, az Ezer székely leány napja Alapítvány elnöke szerint az előadások is lelki töltekezés lehetőségei voltak a fiatalok számára, akik közül sokan jobb megélhetés reményében vándoroltak el szülőföldjükről. Ez a találkozó a népdal és néptánc ünnepe is. "A tánc és a dal ezen a helyen imádság a Nagyboldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának. Az idén több mint 800 fellépő lesz a helyszínen, de a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is több mint száz munkatársával, illetve tanítványával közösen lép színpadra" - mondta el András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Az a település, amelyet a legnépesebb székelyruhás csoport képvisel idén is esketői székeket kap ajándékba. Lesz kézműves kiállítás és vásár, "népszámláló" aranykapu, közös tánc és közös fotó is.

(Duna TV, Térkép)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés