Budavári Királyi Palota - BTM

Új bejárattal és felújított kiállítási szakasszal bővült a BTM állandó tárlata. A palotaszinti kiállítás a 14-16. századi rezidenciát mutatja be.

December 19-én megnyitották a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a Várkert Bazár és Várnegyed rekonstrukciós kormányprogramjába illeszkedve a múzeum új, a palota úgynevezett zárt kertje felőli bejáratát a Királypincében. Ez a Várkert Bazár mozgólépcsője és liftje, valamint a Magyar Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz felől érkező látogatók számára a palotakertből biztosít új bejáratot. Másrészt az EMMI Önkormányzati Múzeumok állandó kiállításai számára biztosított támogatása révén a középkori királyi palotát bemutató kiállítás újjárendezett központi része is elkészült. A palotaszinti kiállítás az Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- és Jagelló-kori magyar királyi rezidenciát mutatja be feltárt maradványaival és műtárgyaival a hazai és külföldi látogatóknak.

A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. A déli, barokk palotaépület alagsori helyiségeivel szellemesen összefűzött kiállítási térsor alapformáját tekintve azóta is változatlan maradt, míg magában a kiállításban történtek kisebb-nagyobb változtatások, így legutóbb 2000-ben, a lépcsőházi bevezető térben.

A középkori palotát bemutató kiállítás alapelrendezésben természetesen a jövőben sem történhet jelentős változás, hiszen a maradványok helyzete adott. A kiállítást most mégis új koncepcióval, a történetet új formában kívánja bemutatni. A palotatörténeti kiállítást a múzeum ásatásai során feltárt tárgyi emlékekből állították össze. Közülük is a legszebbek és a palota történetéhez leginkább kapcsolódnak a középkori uralkodói családokat és előkelőiket reprezentáló címeres emlékek, amelyek köveken és kályhacsempéken maradtak ránk. E címeres emlékeket egészíti ki néhány építészeti maradvány bemutatása. A kőemlékek közül érdemes kiemelni a boltozat indításához tartózó két kőmaradványt, amit csonkolt faágakkal díszítettek. Ezeket eddig csak egy 2005-ös időszaki kiállításon láthatta a nagyközönség. A korszakonkénti részletes bemutatást érintő képernyőre helyezett képes ismertetéssel oldották meg, amelyen az egyes uralkodócsaládok reprezentációját kísérhetjük végig képmásaik, pecsétjeik, pénzeik, címereik igen bőséges képanyagával és leírásaival. E képanyagot az uralkodói családok leszármazási táblái és az egyes uralkodókhoz vagy a palotához kapcsolódó érdekes történek, leírások bővítik. 

Az első részben tehát főként a régészeti-műemléki szempontból „semleges” teret, a lépcsőházi szakaszt újították meg. Ezekben a részekben a középkori palota általános- és építéstörténetébe vezetik be a látogatót. Megújul az eredeti, 1968-as kiállításból ismert, a második világháborút követő ásatások során feltárt maradványokat bemutató makett is. A mellette, a falon elhelyezett Zsigmond kori palotát mutató rekonstrukciós rajz és fénytechnika segítségével egyértelműen megmutatja az egyes részletek, egykori helyiségek helyét. Továbbá a jelenlegi palota körvonala is megjelenik rajta, hogy érzékelni tudjuk, hogy a középkori épületegyütteshez képest, jelenleg hol és mennyiben más épületben is állunk. Újdonság a falakon a korabeli hiteles ábrázolások mellett egy olyan tablósor is, melyeken a rekonstrukciós rajz, az ásatási fotó és a mai állapot együtt jelenik meg egyértelműsítve az egykori és a mai állapotot.

A kiállítás megújításának most befejezett, második szakaszában a Királypince felé vezető részben a királyi könyvtárakat, valamint Hunyadi Mátyás könyvtárát, az egykori középkori palota latrináját, őrségének körülményeit és egy kőfaragóműhelyt lehet a palotából részletesebben megismerni. Mátyás könyvtárából a Philostratus kódex másolatát lapozgathatják is a látogatók a kiállításban az érintőképernyős tájékoztatók mellett. Továbbá bemutatásra kerül egy 3D-s animáció a középkori királyi palota 1540 körüli állapotának egy lehetséges változatáról. Újdonság még, hogy kiállításra kerül a ránk maradt töredékekből egy összeállítás Mátyás király palotájából egy oszlopáról: a királyi palota második udvarára vezető kaputorony hídjának két oldalán Mátyás király két bronz szobrot állított fel vörösmárvány oszlopokra, két fegyvereket tartó, meztelen ifjú alakját. Az oszlopok oldalán katonai győzelmekre utaló feliratok voltak. 1526-ban Szulejmán szultán a palotát kifosztva többek között ezt a két szobrot is elhurcolta, talapzataik azonban itt maradtak. A kiállításban a bronz díszeitől megfosztott márvány talapzat rekonstrukcióját mutatjuk be.

A középkorban a csillagjóslást (asztrológia) a csillagászat (asztronómia) fontos részének tekintették. Uralkodóink közül Mátyás király tűnt ki különösen az asztrológia iránti érdeklődésével. Mátyás személyiségét, reneszánsz művészetpártolását, humanista kapcsolatait, vagy éppen hadvezéri működését meghatározta az uralkodó mélységes bizalma az asztrológia iránt. A kiállításban kivetítésre kerül egy festett csillagkép egy itáliai példa alapján. Ugyanis a budai királyi palota egyik legreprezentatívabb épületében, a királyi kápolna mellett három helyiséget, közte a Corvina könyvtár termét művészi eszközökkel kidolgozott, festett csillagképek díszítették. Közvetlenül a könyvtárterem melletti helyiség mennyezetére Mátyás király születési horoszkópjára utaló képet festettek. A könyvtárterembe lépőt a szemközti falon egy éggömb fogadta, mely Mátyás cseh királlyá választásának idejét mutatta. Végül egy harmadik helyiségben a csillagos ég azon képét szemlélhették, amikor II. Ulászló magyar király lett. Ezt korabeli útleírásokból tudjuk. A kiállításban ezt megidézendő, szemléltetendő kerül kivetítésre a csillagkép.

Emellett új információs rendszer kerül ki a középkori palotaszint minden egyes helyiségébe, melyről a látogatók magyar és angol nyelveken tájékozódhatnak az adott térről. 

A kiállítás kurátora: Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, Végh András, Kovács Eszter, a BTM Középkori Osztályának munkatársai

Szöveg: BTM