Archiregnum

A Magyar Királyságban a Jóisten lakozik. Jelenléte annyira áthatja a szívünket, hogy még a Földünk megjelölésére is az Úr nevét használjuk. Úr, uruszág, ország, mondogatjuk királyságunkról. Uradalmakról beszélünk, mint a rendezett élet legkisebb egységéről. A Jóisten lelke van a Föld erejében, a Nap sugarában és a Szél zúgásában! A teremtés, a Mindenség koronája ez a királyság: az Isten országa, a világ legnagyobb csodája! A Mindenhatónak, a Földnek és a Népnek az egységét pedig az Égből alászállott Szent Korona pecsételi meg! Annyira szeretjük az összetartozás égi jelét, hogy egylényegűvé váltunk vele. Bennünk, általunk kelt életre a Szent Korona. Képe minden születő gyermeknek a szívében ott ragyog! Ez a fénylő tökéletesség összefűzi mindazokat akik valaha ebben a királyságban éltek. Az e világi és a mennyei élet összetartozik, mert a Szent Korona Királysága örök életű. Ez az evangéliumra épült ország jelként lebeg Ég és Föld között. A Világ más birodalmai úgy neveznek bennünket Archiregnum, Őskirályság, Főkirályság, Mintakirályság! Ebben a hazában az országos tisztségek viseléséért jár a legmagasabb fizetség, mert az Ország felemelkedése a legnagyobb dicsőség! A határokat és a törvényeket az Úristen jelölte ki, hogy mindenki kövesse az Örök Rendet! A mércét, amellyel a Szent Király megvalósítja a Mindenható tervét Budapesten őrzik örök emlékeztetőül, hogy mindenki emlékezetében tartsa: Mindenki azonos a Jóisten előtt! Az emberek a szerződéseiket a Jóisten papjai és szerzetesei előtt kötik, mert vallási szerződés minden egyezség. Az Isten papjai és szerzetesei életre szóló házasságban élnek, mivel a Jóisten a férfit és a nőt párnak, egynek teremtette! Az igazság szeretete igazgatja ezt az országot, mert az igazságérzet a Jóisten szeretete! Ez az ősi, égi eredetű királyság a Magyar Királyság! Isten és a Szent Korona nevében küzdjünk Nemzetünk felemelkedéséért!

Budavári Királyi Palota

Budavári Királyi Palota

Támogatja Nagy-Magyarország, a Magyar Királyság területeinek egyesítését!

Királyi bejegyzések archívuma

A királyi oldal rendszeres olvasása jót tesz a Magyar Királyságnak és Önnek egyaránt!

2014. december 20., szombat

Budavári Királyi Palota - BTM


Új bejárattal és felújított kiállítási szakasszal bővült a BTM állandó tárlata. A palotaszinti kiállítás a 14-16. századi rezidenciát mutatja be.

December 19-én megnyitották a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában a Várkert Bazár és Várnegyed rekonstrukciós kormányprogramjába illeszkedve a múzeum új, a palota úgynevezett zárt kertje felőli bejáratát a Királypincében. Ez a Várkert Bazár mozgólépcsője és liftje, valamint a Magyar Nemzeti Galéria előtti Savoyai-terasz felől érkező látogatók számára a palotakertből biztosít új bejáratot. Másrészt az EMMI Önkormányzati Múzeumok állandó kiállításai számára biztosított támogatása révén a középkori királyi palotát bemutató kiállítás újjárendezett központi része is elkészült. A palotaszinti kiállítás az Anjou-, Zsigmond-, Mátyás- és Jagelló-kori magyar királyi rezidenciát mutatja be feltárt maradványaival és műtárgyaival a hazai és külföldi látogatóknak.
A budavári palotaegyüttes területén az első kiállítás 1968-ban nyílt meg, az akkor frissen, 1967-ben a déli szárnyba költöztetett Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumában. A kiállítás tárgyát és egyben helyszínét jórészt a középkori palota 1950-es években feltárt, majd gondosan helyreállított maradványai képezték, kiegészítve az itt feltárt leletekkel. A déli, barokk palotaépület alagsori helyiségeivel szellemesen összefűzött kiállítási térsor alapformáját tekintve azóta is változatlan maradt, míg magában a kiállításban történtek kisebb-nagyobb változtatások, így legutóbb 2000-ben, a lépcsőházi bevezető térben.

A középkori palotát bemutató kiállítás alapelrendezésben természetesen a jövőben sem történhet jelentős változás, hiszen a maradványok helyzete adott. A kiállítást most mégis új koncepcióval, a történetet új formában kívánja bemutatni. A palotatörténeti kiállítást a múzeum ásatásai során feltárt tárgyi emlékekből állították össze. Közülük is a legszebbek és a palota történetéhez leginkább kapcsolódnak a középkori uralkodói családokat és előkelőiket reprezentáló címeres emlékek, amelyek köveken és kályhacsempéken maradtak ránk. E címeres emlékeket egészíti ki néhány építészeti maradvány bemutatása. A kőemlékek közül érdemes kiemelni a boltozat indításához tartózó két kőmaradványt, amit csonkolt faágakkal díszítettek. Ezeket eddig csak egy 2005-ös időszaki kiállításon láthatta a nagyközönség. A korszakonkénti részletes bemutatást érintő képernyőre helyezett képes ismertetéssel oldották meg, amelyen az egyes uralkodócsaládok reprezentációját kísérhetjük végig képmásaik, pecsétjeik, pénzeik, címereik igen bőséges képanyagával és leírásaival. E képanyagot az uralkodói családok leszármazási táblái és az egyes uralkodókhoz vagy a palotához kapcsolódó érdekes történek, leírások bővítik. 
Az első részben tehát főként a régészeti-műemléki szempontból „semleges” teret, a lépcsőházi szakaszt újították meg. Ezekben a részekben a középkori palota általános- és építéstörténetébe vezetik be a látogatót. Megújul az eredeti, 1968-as kiállításból ismert, a második világháborút követő ásatások során feltárt maradványokat bemutató makett is. A mellette, a falon elhelyezett Zsigmond kori palotát mutató rekonstrukciós rajz és fénytechnika segítségével egyértelműen megmutatja az egyes részletek, egykori helyiségek helyét. Továbbá a jelenlegi palota körvonala is megjelenik rajta, hogy érzékelni tudjuk, hogy a középkori épületegyütteshez képest, jelenleg hol és mennyiben más épületben is állunk. Újdonság a falakon a korabeli hiteles ábrázolások mellett egy olyan tablósor is, melyeken a rekonstrukciós rajz, az ásatási fotó és a mai állapot együtt jelenik meg egyértelműsítve az egykori és a mai állapotot.

A kiállítás megújításának most befejezett, második szakaszában a Királypince felé vezető részben a királyi könyvtárakat, valamint Hunyadi Mátyás könyvtárát, az egykori középkori palota latrináját, őrségének körülményeit és egy kőfaragóműhelyt lehet a palotából részletesebben megismerni. Mátyás könyvtárából a Philostratus kódex másolatát lapozgathatják is a látogatók a kiállításban az érintőképernyős tájékoztatók mellett. Továbbá bemutatásra kerül egy 3D-s animáció a középkori királyi palota 1540 körüli állapotának egy lehetséges változatáról. Újdonság még, hogy kiállításra kerül a ránk maradt töredékekből egy összeállítás Mátyás király palotájából egy oszlopáról: a királyi palota második udvarára vezető kaputorony hídjának két oldalán Mátyás király két bronz szobrot állított fel vörösmárvány oszlopokra, két fegyvereket tartó, meztelen ifjú alakját. Az oszlopok oldalán katonai győzelmekre utaló feliratok voltak. 1526-ban Szulejmán szultán a palotát kifosztva többek között ezt a két szobrot is elhurcolta, talapzataik azonban itt maradtak. A kiállításban a bronz díszeitől megfosztott márvány talapzat rekonstrukcióját mutatjuk be.
A középkorban a csillagjóslást (asztrológia) a csillagászat (asztronómia) fontos részének tekintették. Uralkodóink közül Mátyás király tűnt ki különösen az asztrológia iránti érdeklődésével. Mátyás személyiségét, reneszánsz művészetpártolását, humanista kapcsolatait, vagy éppen hadvezéri működését meghatározta az uralkodó mélységes bizalma az asztrológia iránt. A kiállításban kivetítésre kerül egy festett csillagkép egy itáliai példa alapján. Ugyanis a budai királyi palota egyik legreprezentatívabb épületében, a királyi kápolna mellett három helyiséget, közte a Corvina könyvtár termét művészi eszközökkel kidolgozott, festett csillagképek díszítették. Közvetlenül a könyvtárterem melletti helyiség mennyezetére Mátyás király születési horoszkópjára utaló képet festettek. A könyvtárterembe lépőt a szemközti falon egy éggömb fogadta, mely Mátyás cseh királlyá választásának idejét mutatta. Végül egy harmadik helyiségben a csillagos ég azon képét szemlélhették, amikor II. Ulászló magyar király lett. Ezt korabeli útleírásokból tudjuk. A kiállításban ezt megidézendő, szemléltetendő kerül kivetítésre a csillagkép.

Emellett új információs rendszer kerül ki a középkori palotaszint minden egyes helyiségébe, melyről a látogatók magyar és angol nyelveken tájékozódhatnak az adott térről. 
A kiállítás kurátora: Magyar Károly, Spekner Enikő, Benda Judit, Végh András, Kovács Eszter, a BTM Középkori Osztályának munkatársai
Szöveg: BTM

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Keresés ebben a blogban

Oldal statisztika: összes oldalmegjelenítés