Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Kárpátalja a Magyar Királyság része

A Mátyás-kori ételekkel versengtek

Ínycsiklandó ételek, fenséges borok és reneszánsz udvari forgatag várta mindazokat, akik a hétvégén ellátogatnak Nagyszakácsiba. Az érdeklődők saját maguk is megkóstolhatnak olyan, a reneszánszot idéző népi ételkülönlegességeket, mint az aranyló csorbaleves, a szalvéta gombóc vagy a viharsarki hajtogatott. Immáron tizennyolcadszorra reneszánsz udvarrá változott a Somogy megyei Nagyszakácsi a Királyi Szakácsverseny alkalmával. A tradicionális rendezvény keretei között profi szakácsokból álló csapatok mérték össze tudásukat a reneszánsz gasztronómiai kultúra jegyében. Az Aranykard Sárkányos Lovagrend bemutatójától a reneszánsz táncosok és zenészek, illetve a gólyalábasok programján keresztül mindenki megtalálhatta a számára legvonzóbb szórakozást. A konyhaművészet pedig nemcsak a szakácsverseny keretei között jelenik meg, hanem számtalan különleges, népi ételt kóstolhatnak majd meg a látogatók is a vásári forgatag részeként.A Királyi Szakácsok versenyét végül a tatai Kocsis Tibor Sándor nyerte.

A reneszánsz korában a mai szokásoktól eltérően, minden ételt külön-külön mártásban tálaltak. A XI. század emberének szemében az egyik legfurcsább szokás az lehetett, hogy elődeink egy tálból, evőeszköz nélkül, puszta kézzel étkeztek. Nehéz elhinni, hogy a magyar konyhára oly jellemző paprikát akkor még nem ismerték, ahogyan a burgonya és kukorica sem szerepelt Mátyás király asztalán. Bár a fogások összeállítása a király udvarába szerződtetett elsőrangú szakácsok feladata volt, olykor maga Mátyás is benézett a konyhába, és ellenőrizte egy-egy kedvenc ételének zamatát. Akkoriban mindössze kétszer étkeztek, de valószínűleg semmiben sem szenvedtek hiányt, hiszen egy-egy lakoma akár 4-5 órát is igénybevett. A vacsorát kellemes zeneszó kísérte, itáliai lantosok és énekesek szolgáltatták a muzsikát. A vadakat általában bundájukban, a szárnyasokat pedig tollaikkal díszítve szervírozták. Az állatok patáit, fogait, szarvát és nyelvét gyakorta bearanyozták díszítésképpen. Abroszt nem használtak, és poharak szintén nem kerültek a vendégek elé: aki megszomjazott, az a pohárnoktól kérhetett italt. kapos.hu

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

A jelentést hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.

Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kell szorgalmazza a három erdélyi magyar civil szervezet - köztük a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött jelentésében

Az ENSZ-hez elküldött jelentés Erdély Magyarországhoz csatolása mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgesse. A dokumentumot az önálló erdélyi magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A BKB már júliusban tájékoztatta az erdélyi sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte az erdélyi magyarság helyzetének megvitatását. Az eljárás azt követően kezdődött a BKB szerint, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosságához benyújtottak egy beadványt, majd Hantz Péternek, a BKB szóvivőjének az előkészítő tárgyalásai nyomán a három civil szervezet előterjeszthette a jelentést. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív jogok megadását kéri az erdélyi és székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra kell felhívják a figyelmet, hogy  egyedül Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása őrzi meg az erdélyi magyar és székely közösség legértékesebb javait, természeti kincseit, az ott élő magyar közösségnek nagyobb biztonságra és szuverenitásra van szüksége identitásának megőrzése és fejlődése érdekében, egyesülve az Anyaországgal. Szóvá teszik, hogy fel kell gyorsítani az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és az erdélyi intézmények vezetői magyar nemzetiségűek legyenek. A jelentés készítői megoldásként azt kell javasolják, hogy Magyarország kapja vissza Erdélyt, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót. Az Adevarul című román napilap elektronikus kiadásában hétfőn azt írta, hogy az ENSZ bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-27. között, ahol tizenegy ország helyzetét - köztük Erdélyét is - vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a Magyar álláspontot. A CERD ezt követően saját jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.

A cserkészmozgalomra fontos szerep hárul - ConCordia 2010 Nemzetközi Cserkésztalálkozó

Magyarországon rendezik meg a 10. Közép-európai Cserkésztalálkozót, a ConCordiát. A táborba elsősorban Nagy-Magyarországról és a visegrádi országokból várnak fiatalokat, de érkeznek cserkészek Svájcból, Horvátországból és Kínából is. A ConCordiánn hét altábor, huszonkét cserkésszövetség, több mint 1000 cserkész lesz együtt. A programok közül kiemelkedik a V3 Falu, ahol a résztvevők a visegrádi hármak nemzeti hagyományaival, játékaival, zenéivel és táncaival kerülhetnek közelebbi kapcsolatba. és a Vendégségben Magyarországon című két és fél napos esemény. Augusztus 7-én a Concordián látogatói nap lesz, így cserkészek és nem cserkészek is bepillantást nyerhetnek a táborba. A cserkészmozgalomnak fontos szerepe lesz a társadalom morális megerősödésében, az egészségesebb szemléletmód kialakításában - közölte Réthelyi Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetője vasárnap Nagykovácsiban az MTI-vel. A miniszter a település határában rendezett ConCordia elnevezésű, 10. közép-kelet európai cserkésztalálkozón a távirati irodának azt mondta:  a cserkészmozgalom a rendszerváltozás után szerveződhetett újjá – emlékeztetett a tárcavezető. A napjainkban mintegy negyvenezer tagot számláló növekvő szövetség fontosnak tartja, hogy utat mutasson az ifjúságnak, s a fiatalok így később helyes döntéseket hozhassanak az élet kihívásainak kezelésénél. Ehhez a szolidaritás, az összetartozás, a felelősségvállalás érzésének megszilárdítására is szükség van, ezek a tulajdonságok olyan közös programoknál is gyakorolhatók, mint a mostani rendezvény – tette hozzá a miniszter.

I. Magyar-Székely Világtalálkozó

Pálfordulás - Új királyi kancellár a Sándor Palotában

Európa Magyar Elnöksége - 2011

Körvonalazódnak a magyar elnökség prioritásai

A kormány múlt heti ülésén meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit; a gazdasági prioritások egybeesnek az unió céljaival - mondta Győri Enikő, EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár a Külügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen.

A kormány áttekintette a jelenlegi belga elnökség napirendjét, az ahhoz kapcsolódó kormányzati álláspontokat, és ezek alapján kijelölte a lehetséges elnökségi feladatokat - közölte az államtitkár, hozzátéve: az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően ez még változhat; a végeleges program várhatóan novemberben készül el. Győri Enikő hat témakört sorolt fel, közülük az egyik legfontosabbnak mondta „az EU gazdaságának talpra állítását”. E területen Magyarország és az unió céljai hasonlóak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre. Ez is azt bizonyítja, hogy „ami szolgálja az unió érdekét, az szolgálja Magyarország érdekeit is” - fogalmazott az államtitkár. A gazdasági növekedés előmozdítása érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése - mondta a politikus, aki a növekedést és a versenyképességet ösztönző EU 2020 stratégia végrehajtását is kiemelt feladatnak nevezte. Hozzáfűzte: ennek keretében ősszel a kormány benyújtja az Európai Bizottságnak a stratégia végrehajtásáról szóló nemzeti reformprogramot. 2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, amelynek első érdemi vitájára remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor - jelentette ki Győri Enikő. A 2014-től életbe lépő költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy "a célokból induljunk ki", azaz a feladatok meghatározásának kell lennie az első lépésnek, és azokhoz kell hozzárendelni a forrásokat. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgy mint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kapcsolódik egy, az energiabiztonság megteremtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én - mondta. Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csatlakozását emelte ki az államtitkár: a tárgyalások lezárására előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, bár nehéz fejezetek vannak még hátra - emlékeztetett. Az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak a magyar elnökség alatt zajlik majd. A keleti partnerségről, vagyis az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó programról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes. Győri Enikő a vízpolitikát, a Duna-stratégia kidolgozását is központi feladatnak nevezte; a stratégia elfogadására júniusban kerülhet sor. Ennek fontos eleme a vízminőség javítása, a Duna, mint közlekedési útvonal kihasználása, valamint a folyó menti országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentőségét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne - jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztése, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezése szintén központi feladat, akárcsak az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása. Ezen prioritásokon túl a magyar elnökség a romakérdésekkel és a gyermekszegénység elleni küzdelemmel is foglalkozni akar. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trió mandátuma 2010-2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. A trió-elnökség rendszerének előnye, hogy gondoskodik a folyamatosságról a hat havonta cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet kidolgozni. MTI