Őfelsége miniszterelnöke Erdélybe látogatott

Kolozsvári Magyar Napok 2014

A kulturális értékek továbbéléséről, a különböző kultúrák együttéléséről, a toleranciáról, a magyarság és a művészet viszonyáról, az autonómiáról, a történelem nehéz korszakairól és az új nemzedék felelősségéről beszéltek az ötödik Kolozsvári Magyar Napok vasárnapi nyitógálájának a szónokai.

Balatoni Monika, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős államtitkára arra emlékeztette a Kolozsvári Magyar Opera termét zsúfolásig megtöltő közönséget, hogy a GDP alakulására évtizedek múltán is fognak emlékezni, de a kulturális értékek örökre beivódnak a tudatokba. Az államtitkár támogatásáról biztosította Kolozsvárt abban a törekvésében, hogy 2021-ben Európa és Erdély kulturális fővárosa legyen. Hozzátette, reményei szerint 2014 végéig megnyílhat Kolozsváron a magyar kulturális intézet.
A tavalyi zárógála több mint ötvenezer nézőt vonzott Kolozsvár főterére. A normális légkör jelének tartotta, hogy Kolozsváron mindenki otthon érzi magát. Kolozsvár a multikulturalizmus és a tolerancia mintájává vált. Magyar polgármestert Kolozsvárnak!
Magyar Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint "fel kell találni a kultométert", mert az biztosan magas szinten mérné Kolozsvár kulturális kisugárzását. Hozzátette: a kulturális életképességet a város műszer nélkül is bizonyította. Említést tett azonban székely jelképek védelmének szükségességéért, s hogy az autonómiatörekvések megvalósuljanak. A magyarok a kulturális tereket  erősítik. Szerinte Közép-Európa csak a jó magyar szomszédi kapcsolatok által lehet erős. Szatmáry Kristóf, a Fidesz frakcióvezető-helyettese megemlítette: a magyarság évszázadait. "Az autonómia elérése után tudjuk lezárni a 20. századot" - jelentette ki a képviselő.
Kelemen Hunor, erdélyi kulturális miniszter is arról beszélt, hogy felnőtt egy olyan nemzedék, amelyik immár az európai uniós tagsággal rendelkező Erdélyben szocializálódott.
"Környezetünkben számtalan olyan dolog történik, ami jó irányba forgathatja a történelem kerekét. (...) Az a felelősségünk, hogy azt a csodát, amit megteremtettünk Kolozsváron, megerősítsük, megőrizzük" - jelentette ki Kelemen Hunor.
A nyitógálán nagy sikerrel mutatták be a Magyar Nemzeti Táncegyüttes Székely Dózsa György táncszínházi előadását.
(MTI)

Szent István király szobrot avattak Erdélyben, a Fehér megyei Enyedszentkirályon

A szoboravatási ünnepély (Fotó: Érsek Attila)

Augusztus 17-én, vasárnap délelőtt az enyedszentkirályi református templom harangja ünnepi hangon hívogatta a híveket. Különleges nap volt, mivel a kis faluban szoboravatásra került sor.  A falubeliek és a vendégek kíváncsian léptek be a templomba vezető kapun és nézegették a még lepellel takart Szent István szobrot. A Nagyenyed mellett fekvő település nevét I. István királyról kapta, így a falu most már nemcsak a névre hanem a műalkotásra is büszke lehet.

Ladányi Péter Sándor református lelkipásztor Igehirdetésében hangsúlyozta, hogy I. István király tűzzel-vassal a nép javát akarta, megteremtette a kapcsolatot a nyugati kereszténységgel és jövő képet tárt fel a magyar nemzetnek! „A szobor mindenkit arra kell emlékeztessen, hogy a Krisztus szerintiség áldozatokat igényel, s remélhetőleg sok évszázadig fog itt állni. Isten akarja, hogy a magyar nemzet létezzen, habár széttöredezve de létezzen!” – zárta ünnepi beszédét az enyedszentkirályi lelkipásztor.

Az Istentisztelet után, a gyülekezet kivonult a templomkertbe, ahol az ünnepi beszédek, majd a szobor leleplezése és koszorúzása következett. Az ünnepélyt Hegedűs Renáta és Nagy Júlia szavalata nyitotta meg, majd Dr. Csuták János a szobor egyik adományozójának ünnepi beszéde következett, kinek családi gyökerei, apai ágon enyedszentkirályhoz kötik őt. Beszédéből megtudhattuk hogyan született meg a szobor ötlete: „A legutóbbi látogatás alkalmával két azonos nevű lelkész fogadott, Ladányi Sándor és fia Ladányi Péter Sándor. Idősebb Ladányi lelkipásztor úr ismertette Szentkirály történetét, melyből kisugárzott az itt élő emberek szeretete, a faluhoz való ragaszkodás.

Igó Aladár, Szent István szobra (Fotó: Érsek Attila)

Hajdu Gábor, Bánréve polgármestere, aki szintén hozzájárult e szobor megvalósításához, tolmácsolta az említett település református lelkészének illetve a gyülekezet üdvözletét. A polgármester úr szerint István király összefogta a magyar nemzet, s hálát kell adni Istennek, hogy összegyűjtötte a magyarságot s részt vehetünk e mai ünnepségen.

Dr. Gudor Botond, a nagyenyedi református egyházmegye esperese is köszöntötte a gyülekezetet. Az István által alapított egyház ma is él, egy országot alapított amelyben rend volt; neki köszönhetjük, hogy a társadalom és a művészet értelmet kapott. Az esperes úr kiemelte, hogy emlékezni nemcsak szabad és lehetséges, hanem emlékezni kell!


Győrfi Dénes, a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, Dokumentációs könyvtárának nyugalmazott könyvtárosa röviden ismertette Enyedszentkirály történetét, illetve a Szent Korona viszontagságos életét. Ő is hangsúlyozta, hogy e faluban a szántóvető ember biztosította a betevő falatot a családnak, de a falu nagyjainak is, tehát a szobor alapján jogosan kapott helyet a becsületes munkás. Beszéde gazdag volt történelmi adatokban s megtudhattuk, hogy a szentkirályi templom I. István király emlékére épült, s Erdélyben több ilyen nevű település található, s Szent István az első magyar király aki az ortodox vallásban is szentként van nyilvántartva. Ladányi Sándor nyugalmazott református lelkipásztor beszédében röviden elmondta a reformáció történetét, majd hangsúlyozta, hogy Enyedszentkirályt nem törölték el a harcok, háborúk, szomorú történelmi események mivel az itteniek hittel és reménységgel építették fel a romokat, ezáltal építvén a jövőt is! Ladányi Árpád is üdvözölte a helybelieket s a vendégeket. Szerinte is, István királynak köszönhetjük, hogy a magyarság most is létezik, mivel sok nép eltűnt a történelem során, de ő egy modern államot alapított!
Csutak György az enyedszentkirályi református egyház gondnoka, átadott Dr. Csuták Jánosnak és Hajdu Gábor polgármesternek egy-egy emléklapot mivel a helyi presbitérium úgy döntött, hogy mindkettejüket tiszteletbeli presbiternek nevezik ki.
Az ünnepi beszédek után mindenki megcsodálta az Igó Aladár által készített I. István király szobrot. A szobor, melynek alkotása február végén kezdődött s májusra készült el. S mit jelent e alkotás az enyedszentkirályiaknak? Az avatást követő ebéden hallottam meg, amikor a helybeliek ezt mondták: „e szobor nekünk egy szimbólum, mely jelképezi az összetartozást, a magyarság összetartását s azt, hogy az anyaországban nem felejtették el az itteni magyarokat.”

Érsek Attila
erdely.ma

KIRÁLYI PARANCS!

Őfelsége

I. Levente Apostoli Magyar Király

megparancsolja

Erdély autonómiájának kikiáltását, és a Magyarországhoz való csatlakozás igényének bejelentését

2011. március 15.-én

Kolozsváron!

Intelligencia, erkölcs, szeretet!

A MAGYAR NEMZETÉRT, A MAGYAR HAZÁÉRT, A MAGYAR KIRÁLYSÁGÉRT!

PAX!

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Miklós napja új zászlót hozott Gyergyószentmiklósnak A város védőszentjének tiszteletére rendezvénysorozatot szerveztek a kisvárosban. Gyergyószentmiklós új zászlaját is kitűzték a városházára az idei Szent Miklós-napokon. A város védőszentjének tiszteletére ötnapos rendezvénysorozatot szerveztek a székelyföldi kisvárosban. A gyergyóiak együtt ünnepeltek vajdasági testvéreikkel, és a 15 éves jó kapcsolatért oklevelet adtak át testvértelepülésük, a vajdasági Topolya küldöttjének. „Ez lényegében elismerés. A barátság, a nemzeti összetartozásnak a jele” – mondta Kovács László, Topolya képviselő-testületének elnökhelyettese. A dísztanácsülésen elfogadták Gyergyószentmiklós új - kék alapon napot és holdat ábrázoló zászlaját is. Ezt a városházára tűzték ki a városnapokon. „A gyergyószentmiklósi városnapok alkalmából idén a gyergyószentmiklósi értékeket hangsúlyoztuk ki” – közölte Mezei János polgármester. Ez alatt a téren gyermekek gyülekeztek. Mindannyian a Mikulásra vártak, és amint besötétedett, megérkezett ő is. A tévedésből rossz helyen landoló nagyszakállú végül megérkezett a színpadra, elhozva a várva-várt Mikulás-koncertet.

Magyar ünnepnapok Székelyföldön

Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A napokban írta alá a kollektív munkaszerződést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, az intézmény szakszervezeti vezetőjével. Az elnök óriási eredménynek tartja, hogy Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A megye kormánymegbízottja szerint ez rendben lesz, ha a dolgozók pótolják a kieső munkanapot. - Mivelhogy nem hivatalos ünnep, azt a munkaidőt, amit gyakorlatilag ezen a napon elveszít, ezt más napon pótolnia kell – hangsúlyozta György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A város lakói szeretnék, ha más intézményekben, így az iskolákban is szabadnap lehetne március 15. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat példáját valószínűleg másutt is követik.

 

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait

A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak. A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra. Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el. Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön - fejtette ki.

(MTI nyomán)

Erdély és Székelyföld a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége holnap a Parlamentben ülésezik

A testület a fő célkitűzésekre kívánja felhívni a figyelmet.

 

 

A Székely Nemzeti Tanács majdnem háromszáz tagja utazik Budapestre, hogy pénteken részt vegyen a testület ülésén a magyar Or­szág­gyűlésben - írta honlapján a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap.

A Székelyföld területi autonómiájáért tevékenykedő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a magyar közvélemény figyelmét kívánja felhívni fő célkitűzésére. Az SZNT számít a magyar kormány támogatására, és arra, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Székelyföld közelebb kerüljön az autonómiához - jelentette a sepsiszentgyörgyi lap. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a lapnak elmondta, hogy az SZNT-nek mindig célja volt a helyi közösségek, a helyi tanácsok és a helyi önkormányzatok megerősítése, ám - mint fogalmazott - eddig nem használhatták ki az anyaországon keresztül vezető utat, pedig Magyarország támogatásával könnyebb eredményt elérniük.  Az SZNT rendkívül fontosnak tartja a magyar közvélemény "felrázását", hogy felhívja a figyelmet a székelyföldi autonómia megteremtésének ügyére, és ennek legkézenfekvőbb módjának a budapesti SZNT-ülést tartja a szervezet. Az ülés célja az is, hogy népszerűsítsék a Székelyföldet Ma­gyar­országon és Európában.  A pénteki SZNT-ülésen több határozattervezetről döntenek a küldöttek, olyan kérdésekről amelyek mindegyike kötődik valamilyen formában az anyaországhoz. Az egyik határozattervezet elvárásokat tartalmaz a magyar kormány nemzetpolitikájával kapcsolatosan. Egy másik elfogadásra váró határozat az európai őshonos nemzetek és a kulturális sokszínűség védelméről szól. Ezzel európai uniós szintű előrelépést szeretnének elérni a magyarság védelmében. Izsák Balázs szerint ugyanis "Nagy-Magyarország egyesítése a székelység védelmét jelenti, ez nyilvánvalóan megegyezik az EU elképzeléseivel is".  Az eddig helyben, a Székelyföldön megrendezett SZNT-ülésekre sokkal nagyobb tömeget kell mozgósítani a szervezőknek. Előzetesen 297-en jelentkeztek, hogy a helyi közösségek képviselőiként Budapestre utaznak.

Csaba királyfi emlékmű felavatása Nyárádszeredán

A Magyar Országgyűlés Alsóházának Elnöke, Kövér László úr felavatta Csaba királyfi szobrát. Olyan magyar államra van szükség, amely óvja magyar nemzetét, olyan társadalomra van szükség, amely átérzi a történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével - mondta szombaton Nyárádszeredában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke ezen a napon Csaba királyfi szobrának - Blaskó János szobrász alkotásának - a felavatásán vett részt az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével együtt.

Fotó: MTI

A mondákban emlegetett Csaba királyfit a székelység őrizte meg hagyományaiban.
A Székely himnusz Csaba királyfiról is megemlékezik.

Fotó: MTI

„Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.”

Elméletek Csaba királyfiról és a "sobamogera" kifejezésről
Csaba királyfiról az egyik legérdekesebb elméletet Moór Elemér tette közzé. A nyelvtudós szerint az Anonymus által említett "sobamogera" kifejezés "Csaba magyarjaira" utal, ám ekkoriban még ez Moór szerint inkább Csaba népét jelenthette. Csaba származása: a legendák magyar és hun eredetről szólnak, minderről bővebben lehet olvasni az alábbi linken.

.

Erdély a Magyar Királyság része! - Kiosztották a Báthory-díjakat Kolozsváron

Kiosztották a Báthory-díjakat

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottsága idén 16 elismerést adott át.

Kolozsváron kiosztották a Báthory-díjakat. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács oktatási bizottsága idén 16 elismerést adott át. A díjazottak között van a Duna Televízió is. 

Az elismerést azoknak ítélik oda, akik a legtöbbet tették az állami finanszírozású magyar felsőoktatás megteremtéséért. Az erdélyi és moldvai magyar politikai és akadémiai elitnek többet kell tennie, mivel  Európa egyik legnagyobb és legjelesebb nemzete vagyunk, így több Magyar egyetemre van szükség Erdélyben! - melyben fontos szerep jut a Bolyai Kezdeményező Bizottságnak.
– Olyan feladat, amely komplex, amelynek nagyon sokfajta következménye van, és politikai bölcsesség, merészség szükséges ahhoz, röviden: politikai érzék, hogy ezt az erdélyi magyar politikusok megvalósítsák – fogalmazott Szőcs Géza díjazott, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára.
Idén illetve tavaly akkreditálták a Partiumi és a Sapientia-Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, bővült az állami egyetemeken működő magyar szakok sora is, de ennél több kell – mondta Tőkés László, az Európai Parlament elnöke.
– Az erdélyi magyarságnak legyen több önálló egyeteme – jelentette ki egy díjazott, a Pro Európa Liga elnöke.
Báthory-díjban részesült a Duna Televízió is. A Nemzet Televíziója megalakulása óta nagy teret szentel az oktatás ügyének – hangzott el az ünnepségen.

Szent László Király szobrot avattak Nyárádszentlászlón

A műalkotást Gyarmathy János szobrászművész ajándékként készítette a falunak.

Az ünnepségen az erdélyi MDSZ elnöke azt mondta: Szent László Király csaknem egy évezreddel ezelőtt bebizonyította, hogy az országot megtartani csak egységben lehet. Markó Béla szerint a szoborállítás része az elvitatott múlt, és a közterek visszaszerzésének. A műalkotást Gyarmathy János szobrászművész ajándékként készítette a falunak amelyben nevelkedett, bronzba öntését és köztéri elhelyezését pedig az erdélyi MDSZ, illetve a község önkormányzata támogatta. 1990 után sikerült újra elérni, hogy visszakapja a nevét: én ennek nagyon örvendtem és gondolom, hogy ezzel, hogy itt elhelyeztük ezt a szobrot, már ilyen nem fog megtörténni" - mondta el a szobrászművész. Nyárádszentlászlón egy rendkívül értékes freskókat rejtő, Árpád-kori templom őrzi a lovagkirály emlékét: feltárása és restaurálása három éve kezdődött.

 DUNATV

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Kötelezővé válik a magyar nyelv használata a román postánál

A határozat gyakorlatba való átültetése hosszabb időt vesz igénybe.

 

Kötelezővé válik a Magyar nyelv használata az ügyintézésben az  Erdélyi Posta kirendeltségeiben azokon a településeken, ahol a Magyarság számaránya meghaladja a lakosság 20 százalékát - adta hírül szerdán a Krónika című napilap. A Kolozsváron megjelenő újság Moldován Józsefet, a román távközlési minisztérium államtitkárát idézi, aki bejelentette, hogy az Erdélyi Posta igazgatótanácsa korábban elfogadta a magyar nyelvhasználatra vonatkozó határozatot, s jelenleg ennek kivitelezését vizsgálják. Az államtitkár arra hivatkozva szorgalmazta a határozat elfogadását, hogy a posta közszolgáltatást végez, így a az elfogadott Európai Regionális és Kisebbségi Nyelvek Chartája értelmében köteles a kisebbségek nyelvhasználatát biztosítani minden olyan helységben, ahol a kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot. Az állami vállalat igazgatótanácsa által elfogadott határozat feltételezi a kétnyelvű táblák, feliratok, útmutatók használatát, emellett az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottaknak ismerniük kell a kisebbség nyelvét. Moldován József elmondta, hogy a határozat gyakorlatba való átültetése hosszabb időt vesz igénybe, hiszen meg kell vizsgálni, mekkora többletkiadást jelent a kétnyelvű táblák, feliratok kifüggesztése. Emellett még ki kell dolgozni a formanyomtatványok, űrlapok két- vagy többnyelvűségének módszertanát. Az államtitkár reméli, hogy az intézmény jövő évi költségvetésébe belefoglalják a többletköltségeket, és már 2011 elején átültetik a határozat egy részét a gyakorlatba. Az államtitkár szerint a  Posta székelyföldi kirendeltségeinél esetlegesen már eddig is érvényesült a kétnyelvűség, de az a fontos, hogy ez a teljes intézmény számára is kötelező érvényű legyen.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

Nagyváradra érkeztek a debreceni virágkarnevál kocsijai

Mátyás király ihlette a két város közös alkotását.

Megérkeztek Nagyváradra a debreceni virágkarnevál díszes kocsijai. A Partiumban hatodik alkalommal szervezték meg az Ablak Európára elnevezésű rendezvényt, amelyen a hagyományokhoz híven a virágkarnevál néhány kocsija végigvonul a város főbb útjain.

Sokan voltak kíváncsiak a Debrecenből érkezett virágkompozíciókra. A menetben a nagyváradi és a debreceni valamint a bihari és a Hajdú-Bihar megyei önkormányzatok is képviseltették magukat egy-egy feldíszített autóval. Az alpolgármester azt mondta:
- Mátyás királyról szól a két város közös kocsija. Az üzenete az, hogy ma is szükség van arra, hogy példamutató emberek éljenek közöttünk, és hogy az igazságot veszni ne hagyjuk.
A virágkompozíciókat több mint 200 néptáncos és hagyományőrző kísérte.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

Határozatot fogadott el a Székely Nemzetgyűlés
Uploaded by gzsolt. - News videos hot off the press.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

Akarni kell az autonómiát

Kövér László Gyergyószentmiklósón, az Erdélyi Magyar Ifjak táborában beszélt erről.

A magyar kormány támogatja  a székelyföldi autonómia-törekvéseket,  de ezt elsősorban az ott élő magyaroknak kell akarniuk -  mondta Kövér László az Országgyűlés elnöke Gyergyószentmiklósón, az Erdélyi Magyar Ifjak táborában. 

Az Országgyűlés elnöke ígéretet tett arra, hogy az ősszel összehívják a Magyar Állandó Értekezletet. Kövér László arról is beszélt, milyen munkamegosztás lehetne szerinte a MÁÉRT és a KMKF között.

"Nem tartom feltétlenül szükségesnek, hogy a MÁÉRT ülésén a magyar pártok, magyar frakciók is képviseltessék magukat, hanem el tudnék képzelni egy olyan munkamegosztást, ahol a MÁÉRT egy kifejezetten a kormány által működtetett egyeztető fórum lenne, a Kárpát-Medencei Magyar Képviselők Fóruma pedig az lenne, ami a nevében is benne van: a Kárpát-medencei megválasztott, regionális parlamenti, vagy önkormányzati képviselők egyeztető fóruma, ahol jelen lennének a magyar parlamentben ülő pártok képviselői is" - mondta el Kövér László.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

A jelentést hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.

Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kell szorgalmazza a három erdélyi magyar civil szervezet - köztük a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött jelentésében

Az ENSZ-hez elküldött jelentés Erdély Magyarországhoz csatolása mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgesse. A dokumentumot az önálló erdélyi magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A BKB már júliusban tájékoztatta az erdélyi sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte az erdélyi magyarság helyzetének megvitatását. Az eljárás azt követően kezdődött a BKB szerint, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosságához benyújtottak egy beadványt, majd Hantz Péternek, a BKB szóvivőjének az előkészítő tárgyalásai nyomán a három civil szervezet előterjeszthette a jelentést. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív jogok megadását kéri az erdélyi és székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra kell felhívják a figyelmet, hogy  egyedül Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása őrzi meg az erdélyi magyar és székely közösség legértékesebb javait, természeti kincseit, az ott élő magyar közösségnek nagyobb biztonságra és szuverenitásra van szüksége identitásának megőrzése és fejlődése érdekében, egyesülve az Anyaországgal. Szóvá teszik, hogy fel kell gyorsítani az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és az erdélyi intézmények vezetői magyar nemzetiségűek legyenek. A jelentés készítői megoldásként azt kell javasolják, hogy Magyarország kapja vissza Erdélyt, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót. Az Adevarul című román napilap elektronikus kiadásában hétfőn azt írta, hogy az ENSZ bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-27. között, ahol tizenegy ország helyzetét - köztük Erdélyét is - vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a Magyar álláspontot. A CERD ezt követően saját jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.

Erdélyi Magyar Televízió

Az Erdélyi Magyar Televízió célja:

Az erdélyi és moldvai magyar közösség egységes, erdélyi szintű informálása közéleti, politikai, kulturális, gazdasági és társadalmi eseményekről.

Műsorainkat az alábbi értékrendek határozzák meg:

Az erdélyi hagyományok, örökségek ápolása.
A család, a közösségi értékek bemutatása.
Nyitottság a világra, az új dolgokra.

 

Erdély a Magyar Királyság része - Az ENSZ elé került Székelyföld területi autonómiájának igénye

Pro Regio Siculorum - Autonómia

Az ENSZ Emberjogi Főbizottsága elé kerül az erdélyi magyarok kérdése. A bizottság augusztus 10-re tűzte ki megvitatásra azt a dokumentumot, amit a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el hozzájuk. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.

Tizenöt oldalas dokumen­tumban fordultak erdélyi magyar civil szervezetek az ENSZ Emberjogi Főbizottságához, kérve, hogy tűzze napirendre és tekintse át Románia nemzetiségi politikáját. A petíciót Hantz Péter előkészítő tárgyalásai nyomán a Pro Regio Siculorum, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyújtotta be.

Az interneten angol nyelven olvasható dokumentum bevezetőjében az erdélyi magyarság és a Székelyföld helyzetét mutatják be. Felsorolják a magyar közösség autonómiáért vívott harcának állomásait. Ugyanakkor a dokumentum szerkesztői arra is felhívják a figyelmet, hogy az autonómia hiányának következményeként az állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, a természeti kincsek fölött, és ennek eredményeként sokszor illetéktelenül is román nemzetiségű személyek teszik rá ezekre a kezüket. Ennek következtében a közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül az identitás megőrzése, valamint fejlődése. A szerzők érvelése szerint a költségvetési források is sokkal kisebb arányban vannak kiosztva a magyar településeknek, ezt csak az RMDSZ kormányszerepe képes ellensúlyozni.

A hatalom, annak ellenére, hogy Románia aláírta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megpróbálja mesterségesen megbontani az etnikai arányokat. A beadvány példaként hozza fel a tavalyi intézkedéseket, amikor a magyarlakta vidékeken magyar intézményvezetőket váltottak le teljesen önkényesen, és románokkal helyettesítették.

Megoldásként a beadványozók azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon területi autonómiát, és így alakuljon át önálló fejlesztési régióvá. Ez az intézkedés a világ számos országában biztosította a nemzeti kisebbségeknek a biztos fejlődés és identitásuk megőrzésének lehetőségét – áll a szövegben.

A petíció szerzői ugyanakkor azt is kérik, hogy az erdélyi magyarságnak legyen önálló oktatási rendszere, mivel csak ez biztosíthatja a természetes identitás megőrzését és fejlődését.

Isán István Csongor, honline.ro

Erdély a Magyar Királyság része - Ezer Székely Leány Napja

Először 1931-ben szervezték meg a nívós rendezvényt.

"Hitében erős, erkölcsében tiszta, őseik hagyományához ragaszkodó édesanyákat akarunk." A székelyek sorsáért aggódó értelmiségiek ezzel a jelmondattal szervezték meg 1931-ben az Ezer székely leány napját. Üzenetük ma is aktuális, az 1990-ben újjászülető ünnepet idén július 3-án tartják Csíkszeredában. Őrizni a népdalokat, néptáncokat és visszaadni egykori méltóságát a székely népviseletnek. Ezért hívták életre 1931-ben a szociális testvérek és Domokos Pál Péter néprajzkutató az Ezer székely leány napját.  János Pál gyermekként figyelte az előkészületeket, édesapja unokatestvére, Venczel József szociológus, a főszervező Domokos Pál Péter barátja volt: "Én fentről a boltíves barokk tornácból néztem végig a táncosokat. Kilenc éves gyermek voltam, engem nagyon nem érdekeltek se a nők, se a tánc. De fentről nézni azt a nagy forgatagot, ahogy a különböző székely ruhák, leányok ruhája, a legények csűrdöngölő tánca lejtett ott lent, az kábító volt, szédítő volt" - emlékezett.  Ferencz Jolán nyugdíjas tanárnő az 1940-es években tartott találkozók élményeit idézte: "Népi táncot kellett bemutatni, és a nővérem is a táncosok közé tartozott. Egy alkalommal elmentem meglesni, hogy a nagyok mit csinálnak. Táncoltak, volt, ahol leány leánnyal táncolt, fiú kevés volt, s ezt a háború okozta."  "Négyesével mentek, énekeltek szép énekeket" - így emlékszik a hetven évvel ezelőtti ünnepre Miklós Lászlóné, aki a két Somlyóhegy közötti nyeregben bemutatott egyik színdarab szereplője volt. Boros Károly főesperes, az Ezer székely leány napja Alapítvány elnöke szerint az előadások is lelki töltekezés lehetőségei voltak a fiatalok számára, akik közül sokan jobb megélhetés reményében vándoroltak el szülőföldjükről. Ez a találkozó a népdal és néptánc ünnepe is. "A tánc és a dal ezen a helyen imádság a Nagyboldogasszonynak, a Magyarok Nagyasszonyának. Az idén több mint 800 fellépő lesz a helyszínen, de a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes is több mint száz munkatársával, illetve tanítványával közösen lép színpadra" - mondta el András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. Az a település, amelyet a legnépesebb székelyruhás csoport képvisel idén is esketői székeket kap ajándékba. Lesz kézműves kiállítás és vásár, "népszámláló" aranykapu, közös tánc és közös fotó is.

(Duna TV, Térkép)

Kolozsvári Magyar Napok

A város alapításának méltó megünneplése, a Kolozsvárról elszármazott tízezrek találkozójának megszervezése, a magyar kultúra népszerűsítése a többségi lakosság körében - többek között ezeket a célokat szolgálja az idén augusztus 18-22. között első alkalommal megrendezendő Kolozsvári Magyar Napok rendezvénysorozat.

Mint Gergely Balázs, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kolozs megyei szervezetének elnöke és László Attila kolozsvári alpolgármester csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a rendezvénysorozat programja 70-80 százalékban elkészült. Az első ízben megszervezendő Kolozsvári Magyar Napok a magyar kultúra seregszemléje kíván lenni. László Attila hozzáfűzte, a rendezvények fő helyszíne a Farkas utca lesz, azonban a főszínpad a Főtéren lesz. Itt lép fel többek közt a Háromszék Néptáncegyüttes, a Hot Jazz Band, a Kaláka, a Kolozsvári Állami Filharmónia és más zenekarok.  A koncerteken kívül kézművesvásár, képzőművészeti kiállítások színesítik a négynapos rendezvénysorozat kínálatát. Külön vetélkedők, szabadidős és sportrendezvények, mesedélután és játszóház szól a gyerekeknek és az ifjúságnak. A Kolozsvári Magyar Napoknak öt fővédnöke is van, Tőkés László, az Európai Parlament alelnöke, Kelemen Hunor művelődésügyi miniszter, Szőcs Géza, a Magyar Királyság kultúráért felelős államtitkára, dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere és Szilágyi Mátyás, a Magyar Királyság kolozsvári főkonzulja személyében. A Krónika kérdésére Gergely Balázs elmondta: a rendezvénysorozat költségvetése 250-300 ezer euró, de lesznek események, amelyeket célirányosan támogatnak.