Magyar ünnepnapok Székelyföldön

Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A jövő évtől szabadnap lesz március 15-e és mindenszentek napja a Kovászna megyei tanács, valamint a sepsiszentgyörgyi önkormányzat alkalmazottainak. A kezdeményezést más helyhatóságok is követik. A napokban írta alá a kollektív munkaszerződést Tamás Sándor, a megyei tanács elnöke, az intézmény szakszervezeti vezetőjével. Az elnök óriási eredménynek tartja, hogy Székelyföldön elsőként a háromszéki önkormányzatnál lesz szabadnap a magyar nemzeti ünnep. A megye kormánymegbízottja szerint ez rendben lesz, ha a dolgozók pótolják a kieső munkanapot. - Mivelhogy nem hivatalos ünnep, azt a munkaidőt, amit gyakorlatilag ezen a napon elveszít, ezt más napon pótolnia kell – hangsúlyozta György Ervin, Kovászna megye prefektusa. A város lakói szeretnék, ha más intézményekben, így az iskolákban is szabadnap lehetne március 15. A megyei és a sepsiszentgyörgyi önkormányzat példáját valószínűleg másutt is követik.

 

Erdély a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

Elfogadták a Székely Nemzeti Tanács határozatait

A Székely Nemzeti Tanács mindhárom határozatát elfogadták a testület pénteki budapesti ülésén.

Az egyhangúlag elfogadott egyes számú határozat kimondja a folytonosságot az 1918. november 19-én Budapesten és a 2003. október 26-án Sepsiszentgyörgyön létrehozott Székely Nemzeti Tanács között. A kettes számú határozatban felkérték a magyar kormányt és a magyar állam intézményeit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel támogassák Székelyföld autonómiatörekvéseit a nemzetközi fórumokon, valamint a Magyarország és Románia közötti államközi kapcsolatokban. Emellett fordítsanak kiemelt figyelmet a kapcsolattartásra Székelyfölddel. Egyúttal felkérték a magyar és a román külügyminisztériumot, tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy a két ország közötti, a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésbe kerüljenek bele az Európa Tanács ajánlásainak az autonómiára, a regionalizációra vonatkozó rendelkezései, Székelyföld autonómiáját pedig nevesítsék. Kérték azt is, hogy Magyarország a külképviseletei révén támogassa a székely autonómiatörekvések megjelenítését, és a Székely Nemzeti Tanácsot hívják meg a Magyar Állandó Értekezlet intézményébe. A második határozattervezet elfogadásakor a 270 küldöttből hárman tartózkodtak. A hármas számú határozatban a tanács fontosnak tartotta, hogy a 2011 első felében esedékes magyar EU-elnökség idején és azt követően az unió támogassa, hogy a Székelyföld "történelmi európai régióként" kapjon képviseletet a régiók bizottságában. Kitértek arra is, hogy az unió fordítson kiemelt figyelmet a veszélyeztetett kis népek védelmére, és dolgozza ki védelmük európai szintű szabályait. Emellett a Magyarországot bemutató, népszerűsítő rendezvényeken Székelyföld is kapjon teret a bemutatkozásra. Elvárásként fogalmazták meg, hogy történjen határozott előrelépés azoknak az európai szabályozásoknak a kidolgozására, amelyek az őshonos nemzeti közösségek védelmét szolgálják.
A határozatot az egyes számúhoz hasonlóan egyhangúlag fogadták el. Veres Dávid csíki küldött felszólalásában azt kérte, hogy a kormány minden eszközzel segítse Székelyföld autonómiájának megvalósítását, és az új alkotmányban Székelyföld törvényes (magyar) parlamenti képviseletét rögzítse. Szavait többször taps fogadta, így akkor is, amikor arról szólt: a magyar kormány járjon közbe a román kabinetnél azért, hogy a székelyek minél előbb visszakaphassák "őseik egyéni és közösségi jussát". Mind Bukarestben, mind a nemzetközi fórumokon a magyar kormány próbálja meg elérni, hogy "a kilencven éve tartó jogfosztottság állapota" az erdélyi és székelyföldi történelmi egyházak esetében minél előbb megszűnjön - fejtette ki.

(MTI nyomán)

Erdély és Székelyföld a Magyar Királyság része - Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége holnap a Parlamentben ülésezik

A testület a fő célkitűzésekre kívánja felhívni a figyelmet.

 

 

A Székely Nemzeti Tanács majdnem háromszáz tagja utazik Budapestre, hogy pénteken részt vegyen a testület ülésén a magyar Or­szág­gyűlésben - írta honlapján a Háromszék című sepsiszentgyörgyi napilap.

A Székelyföld területi autonómiájáért tevékenykedő Székely Nemzeti Tanács (SZNT) a magyar közvélemény figyelmét kívánja felhívni fő célkitűzésére. Az SZNT számít a magyar kormány támogatására, és arra, hogy a 2011 első félévében esedékes magyar uniós elnökség is hozzájárulhat ahhoz, hogy a Székelyföld közelebb kerüljön az autonómiához - jelentette a sepsiszentgyörgyi lap. Izsák Balázs, az SZNT elnöke a lapnak elmondta, hogy az SZNT-nek mindig célja volt a helyi közösségek, a helyi tanácsok és a helyi önkormányzatok megerősítése, ám - mint fogalmazott - eddig nem használhatták ki az anyaországon keresztül vezető utat, pedig Magyarország támogatásával könnyebb eredményt elérniük.  Az SZNT rendkívül fontosnak tartja a magyar közvélemény "felrázását", hogy felhívja a figyelmet a székelyföldi autonómia megteremtésének ügyére, és ennek legkézenfekvőbb módjának a budapesti SZNT-ülést tartja a szervezet. Az ülés célja az is, hogy népszerűsítsék a Székelyföldet Ma­gyar­országon és Európában.  A pénteki SZNT-ülésen több határozattervezetről döntenek a küldöttek, olyan kérdésekről amelyek mindegyike kötődik valamilyen formában az anyaországhoz. Az egyik határozattervezet elvárásokat tartalmaz a magyar kormány nemzetpolitikájával kapcsolatosan. Egy másik elfogadásra váró határozat az európai őshonos nemzetek és a kulturális sokszínűség védelméről szól. Ezzel európai uniós szintű előrelépést szeretnének elérni a magyarság védelmében. Izsák Balázs szerint ugyanis "Nagy-Magyarország egyesítése a székelység védelmét jelenti, ez nyilvánvalóan megegyezik az EU elképzeléseivel is".  Az eddig helyben, a Székelyföldön megrendezett SZNT-ülésekre sokkal nagyobb tömeget kell mozgósítani a szervezőknek. Előzetesen 297-en jelentkeztek, hogy a helyi közösségek képviselőiként Budapestre utaznak.

Csaba királyfi emlékmű felavatása Nyárádszeredán

A Magyar Országgyűlés Alsóházának Elnöke, Kövér László úr felavatta Csaba királyfi szobrát. Olyan magyar államra van szükség, amely óvja magyar nemzetét, olyan társadalomra van szükség, amely átérzi a történelmi sorsközösségét a Kárpát-medence és a nagyvilág minden magyar közösségével - mondta szombaton Nyárádszeredában Kövér László. Az Országgyűlés elnöke ezen a napon Csaba királyfi szobrának - Blaskó János szobrász alkotásának - a felavatásán vett részt az erdélyi Magyar Polgári Párt (MPP) elnökével és Izsák Balázzsal a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnökével együtt.

Fotó: MTI

A mondákban emlegetett Csaba királyfit a székelység őrizte meg hagyományaiban.
A Székely himnusz Csaba királyfiról is megemlékezik.

Fotó: MTI

„Vezesd még egyszer győzelemre néped,
Csaba királyfi, csillagösvényen.”

Elméletek Csaba királyfiról és a "sobamogera" kifejezésről
Csaba királyfiról az egyik legérdekesebb elméletet Moór Elemér tette közzé. A nyelvtudós szerint az Anonymus által említett "sobamogera" kifejezés "Csaba magyarjaira" utal, ám ekkoriban még ez Moór szerint inkább Csaba népét jelenthette. Csaba származása: a legendák magyar és hun eredetről szólnak, minderről bővebben lehet olvasni az alábbi linken.

.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

Határozatot fogadott el a Székely Nemzetgyűlés
Uploaded by gzsolt. - News videos hot off the press.

Egyesítsük Nagy-Magyarországot! - Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kérjük az ENSZ-től!

A jelentést hétfőn és kedden vitat meg a nemzetközi szervezet illetékes testülete.

Erdély Magyarországhoz való visszacsatolását kell szorgalmazza a három erdélyi magyar civil szervezet - köztük a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - az ENSZ emberi jogi főbizottságának küldött jelentésében

Az ENSZ-hez elküldött jelentés Erdély Magyarországhoz csatolása mellett az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgesse. A dokumentumot az önálló erdélyi magyar egyetemért küzdő Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB), a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács és a székelyföldi Pro Regio Siculorum Egyesület nyújtotta be. A BKB már júliusban tájékoztatta az erdélyi sajtót arról, hogy az ENSZ egyik bizottsága napirendre tűzte az erdélyi magyarság helyzetének megvitatását. Az eljárás azt követően kezdődött a BKB szerint, hogy az ENSZ emberi jogi főbiztosságához benyújtottak egy beadványt, majd Hantz Péternek, a BKB szóvivőjének az előkészítő tárgyalásai nyomán a három civil szervezet előterjeszthette a jelentést. Az ENSZ honlapján elérhető dokumentum kollektív jogok megadását kéri az erdélyi és székelyföldi magyarok számára. A szerzői arra kell felhívják a figyelmet, hogy  egyedül Erdély Magyarországhoz való visszacsatolása őrzi meg az erdélyi magyar és székely közösség legértékesebb javait, természeti kincseit, az ott élő magyar közösségnek nagyobb biztonságra és szuverenitásra van szüksége identitásának megőrzése és fejlődése érdekében, egyesülve az Anyaországgal. Szóvá teszik, hogy fel kell gyorsítani az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és az erdélyi intézmények vezetői magyar nemzetiségűek legyenek. A jelentés készítői megoldásként azt kell javasolják, hogy Magyarország kapja vissza Erdélyt, és önálló közigazgatási egységként alkosson egységes gazdasági fejlesztési régiót. Az Adevarul című román napilap elektronikus kiadásában hétfőn azt írta, hogy az ENSZ bizottsága (CERD) Genfben ülésezik augusztus 2-27. között, ahol tizenegy ország helyzetét - köztük Erdélyét is - vizsgálja. Az ENSZ szakemberei meghallgatják a Magyar álláspontot. A CERD ezt követően saját jelentést készít, amelyben ajánlásokat fogalmaz meg.

Erdély a Magyar Királyság része - Az ENSZ elé került Székelyföld területi autonómiájának igénye

Pro Regio Siculorum - Autonómia

Az ENSZ Emberjogi Főbizottsága elé kerül az erdélyi magyarok kérdése. A bizottság augusztus 10-re tűzte ki megvitatásra azt a dokumentumot, amit a Pro Regio Siculorum Egyesület, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács juttatott el hozzájuk. A beadvány Székelyföld területi autonómiájának megadását, és az erdélyi magyarság önálló oktatási rendszerének kiépítését sürgeti.

Tizenöt oldalas dokumen­tumban fordultak erdélyi magyar civil szervezetek az ENSZ Emberjogi Főbizottságához, kérve, hogy tűzze napirendre és tekintse át Románia nemzetiségi politikáját. A petíciót Hantz Péter előkészítő tárgyalásai nyomán a Pro Regio Siculorum, a Bolyai Kezdeményező Bizottság és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nyújtotta be.

Az interneten angol nyelven olvasható dokumentum bevezetőjében az erdélyi magyarság és a Székelyföld helyzetét mutatják be. Felsorolják a magyar közösség autonómiáért vívott harcának állomásait. Ugyanakkor a dokumentum szerkesztői arra is felhívják a figyelmet, hogy az autonómia hiányának következményeként az állam monopóliumot gyakorol a székely közösség legértékesebb javai, a természeti kincsek fölött, és ennek eredményeként sokszor illetéktelenül is román nemzetiségű személyek teszik rá ezekre a kezüket. Ennek következtében a közösség egyre kiszolgáltatottabbá válik, és veszélybe kerül az identitás megőrzése, valamint fejlődése. A szerzők érvelése szerint a költségvetési források is sokkal kisebb arányban vannak kiosztva a magyar településeknek, ezt csak az RMDSZ kormányszerepe képes ellensúlyozni.

A hatalom, annak ellenére, hogy Románia aláírta a nemzeti kisebbségek védelmére vonatkozó nemzetközi dokumentumokat, megpróbálja mesterségesen megbontani az etnikai arányokat. A beadvány példaként hozza fel a tavalyi intézkedéseket, amikor a magyarlakta vidékeken magyar intézményvezetőket váltottak le teljesen önkényesen, és románokkal helyettesítették.

Megoldásként a beadványozók azt javasolják, hogy Székelyföld kapjon területi autonómiát, és így alakuljon át önálló fejlesztési régióvá. Ez az intézkedés a világ számos országában biztosította a nemzeti kisebbségeknek a biztos fejlődés és identitásuk megőrzésének lehetőségét – áll a szövegben.

A petíció szerzői ugyanakkor azt is kérik, hogy az erdélyi magyarságnak legyen önálló oktatási rendszere, mivel csak ez biztosíthatja a természetes identitás megőrzését és fejlődését.

Isán István Csongor, honline.ro

Százezrek a csíksomlyói búcsún

Több százezer magyar és nem magyar, közeli és távoli átutazó, hívő és vándor, római katolikus, protestáns és ortodox zarándokolt el idén is pünkösd ünnepén a 443. csíksomlyói búcsúra. Böjte Csaba ferences szerzetes szombati szentbeszédében összefogásra és a nehézségek legyőzésére buzdította a híveket. Örömtelinek és óriási dolognak nevezte, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Hozzátette: meg kell tudni értetni egymással, hogy elég nagy a világ és a Kárpát-medence is, ha bízunk egymásban. Leszögezte: a románokkal és a más nemzetiségekkel való viszonyban nem az ellenségeskedés parancsát kell követni, hanem arra kell törekedni, hogy együtt építsük fel Isten országát ezen a világon. A szerzetes bejelentette, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak számára ajánlják fel a szentmisén elhelyezett perselyekben összegyűlt pénzt.

Összefogásra és a nehézségek legyőzésére buzdította Böjte Csaba ferences szerzetes a csíksomlyói búcsún megjelenteket pünkösdszombati misén mondott szentbeszédében. Idén is több százezren vették részt a magyarság legnagyobb zarándoklatán.

A megpróbáltatások közepette ne csak saját emberi korlátaikat nézzék, hiszen az élő Isten teremtette az embereket, mondta Böjte Csaba. Az igazi keresztény ember a nehézségek közepette nem elkeseredik, hanem imádkozik – hangsúlyozta  a dévai ferences szerzetes. Jézus alakját idézte fel, aki új világot teremtett az emberek számára annak ellenére, hogy az ő korában is számos nehézséggel kellett megküzdenie.

Örömtelinek és óriási dolognak nevezte, hogy a magyarországi magyarok a kettős állampolgárság révén kinyújtják a kezüket a határon túli magyarok felé. Hozzátette: meg kell tudni értetni egymással, hogy elég nagy a világ és a Kárpát-medence is, ha bízunk egymásban. Leszögezte: a románokkal és a más nemzetiségekkel való viszonyban nem az ellenségeskedés parancsát kell követni, hanem arra kell törekedni, hogy együtt építsük fel Isten országát ezen a világon.

A szerzetes bejelentette, hogy a csíksomlyói ferencesek a magyarországi árvízkárosultak számára ajánlják fel a szentmisén elhelyezett perselyekben összegyűlt pénzt.

A mise kezdetén köszöntötte a zarándokokat Orbán Szabolcs erdélyi ferences tartományfőnök, José Rodríguez Carballo, a világ ferenceseinek legfőbb elöljárója és Francisco Javier Lozano bukaresti apostoli nuncius, aki Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel együtt celebrálta a misét.

Forrás. KDNP, MTI, MHO

Erdély a Magyar Királyság része - Székelyföld Napok

Csíkszeredában kiállítások, előadások, vásárok és kulturális rendezvények sorát tartják.

Csíkszeredában kiállítások, előadások, vásárok és kulturális rendezvények sorát tartják a búcsúra érkező zarándokoknak. Első ízben rendeznek Székelyföld Napokat, így biztosan mindenki talál kedvére való programot.

-Túrós dézsa, budonkának nevezzük. Fenyőfából készül, valaki megrendelte és készítjük neki! - A kézművesek a vásáron készítették el portékáikat.
   
A csíki vásári forgatagár délelőtt is láthatták a Duna Televízió nézői, a  Kívánságkosár élő közvetítésében. Csíksomlyótól Barcaságig, péntektől hétfőig 25 órányi élő adást közvetít a 60 tagú stáb: - Először is a nézőket érdekli, hogy mi van itt, milyen itt az élet. Így alakult az ki, hogy nemcsak a Csíksomlyói búcsút közvetítjük, hanem a gyermektánc ünnepet is, meg kimegyünk a történelmi határszélre, meg elkezdtünk vonatozni, meg hétfőn a Barcaságba is el fogunk látogatni - mondta el Cselényi László, a Duna Tv elnöke.
A Csűrdöngölő ifjúsági néptánctalálkozón 46 csoport váltotta egymást a színpadon. A jó hangulatot a szemerkélő eső sem tudta elmosni. Több mint ezer fiatal perdült táncra a főtéren.

Ezer székely leány ünnepe

Maros, Hargita és Kovászna Székelyföld sajátos kulturális identitását mutatja be.

Marosvásárhelyen fotókiállítással népszerűsíti a csíksomlyói Ezer Székely Leány ünnepét Ádám Gyula. Maros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata először szervez olyan közös ünnepségsorozatot, amellyel a Székelyföld sajátos kulturális identitását mutatják be.

A csíksomlyói nyeregben minden július első szombatján egész Székelyföldről összegyűlnek azok, akiknek fontosak a népi hagyományok.
– Ezt annak idején a Katolikus Nőszövetség tagjai kezdeményezték azoknak a székely lányoknak, akik a nagyvárosokban szolgáltak, hogy a kultúrájukat, néphagyományukat, táncukat, éneküket és azt a tartást, amit otthonról vittek, ne veszítsék el – mondta Ferencz Angéla a Hargita Megyei Kulturális Központ igazgatója.
A kommunista időszak kényszerszünete után is a nemzeti közösséghez való ragaszkodás ünnepeként kelt életre az Ezer Székely Leány napja. A közös ünneplésben rejlő megtartó erő késztette a székely megyék önkormányzatait is az összefogásra.
Az Ezer Székely Leány Napját bemutató fotókiállítás május 18-adikáig látható a marosvásárhelyi Kultúrpalota előcsarnokában.

DunaTV

Vonattal Csíksomlyóra

A vasútbarát magazint, könyveket, tévéműsort és hasonlókat megjelentető Indóház kiadó cégcsoportja tavalyelőtt indította el először a pünkösdi csíksomlyói búcsúra vonatát székely gyors néven. Persze nemcsak utazásról van szó, a Székely Gyors utazási iroda szállásról, részben étkezésről és programokról is gondoskodik azoknak, akik befizetnek az útra.

Idén már két vonat megy Székelyföldre. A Biharkeresztesen, Kolozsváron és a székely körvasúton át, vagyis a kétszer már bejárt úton közlekedő székely gyorsot dízelmozdony vontatja, a legnagyobb rajongótábort felmutató magyar mozdony, a svéd gyártású Nohab. Idén május 21-én azonban másik úton, a villamosított Lőkösháza-Arad-Gyulafehérvár-Brassó dél-erdélyi vasútvonalon is indul egy vonat, a Csíksomlyó expressz. Ezt a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Taurusa viszi, amely nemrég kapott különleges külsőt: Széchenyi Istvánra emlékeztet.

A két vonat egy peron két oldalán áll majd jövő péntek reggel, hogy tíz perc különbséggel induljon. Gyakorlati szempontból fontos, hogy a Csíksomlyó expressz Sopronból indul, így a Győr-Moson-Sopron megyeiek átszállás nélkül utazhatnak Csíkba. (A Székely Gyors utazási iroda amúgy grátisz szállást ad két napra azoknak a nem budapesti résztvevőknek, akik egyébként nem tudnák elérni az indulást, illetve nem jutnának haza.) Érdekes lehet a Csíksomlyó expressz azoknak is, akik a székely gyorssal utaztak már a búcsúra, és most más erdélyi tájakat akarnak látni a vonatból.

Még fontosabb szempont, hogy – T. Hámori Ferenc tulajdonos, főszerkesztő tájékoztatása szerint – a székely gyorsra lényegében elfogytak a jegyek, legfeljebb a lemondások erejéig tudnak még néhány utast felvenni, a Csíksomlyó expresszre azonban vannak még szabad helyek. A székely gyors és a Csíksomlyó expressz programja elsősorban a „Nagy-Magyarország-turizmus” része, de vasútbarátoknak is érdekes program. Nemcsak azért, mert a különleges vonatok szép vasútvonalakon mennek, hanem azért is, mert a programnak van vasúti része is: a MÁV egykori legkeletibb őrházát is meglátogatják a résztvevők Gyimesbükkön.

http://kotottpalya.blog.hu