Egyesítsük Nagy-Magyarországot!
Újra esküt tettek a Szent Korona előtt a Székely Nemzeti Tanács küldöttei
Az európai integrációt nemzeti integrációval együtt kell elképzelni – mondta Kövér László házelnök a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülése előtt tett sajtónyilatkozatában.
Kövér kiemelte: a magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, és bizalmat minden érintett féltől, olyat, amilyet megérdemel egy közösség, amely saját jogaiért mindig is korrektül, tisztességesen, békés eszközökkel és kitartóan küzdött. A házelnök felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi megalakulása után két jelentős törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről. E két, a nemzeti integráció felé mutató jogszabály után a pénteki találkozóval szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Hozzátette: a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, s a tanács a felsőházi teremben ülésezett. Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt mondta: a tanács és a székelyek életében nagy jelentőségű a pénteki nap. Az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek. Kiemelte: a „demokrácia útját járó” törekvés, amely alkotmányos keretek között kíván autonómiát a szülőföldnek, meghallgatható és támogatható. Ez egész Európának azt üzeni, hogy ha támogatnak ilyen törekvést, azzal a békét és a stabilitást támogatják. A mostani választások után nemzetpolitikai fordulat következett be, ennek a jele a pénteki ülés az Országházban. A tanács ülése – folytatta – azért is rendkívüli fontosságú, mert először fogadnak el olyan határozatokat, amelyek átívelik a földrajzi távolságot Budapest és Székelyföld között. Bízik abban – mondta Izsák –, hogy a magyar nemzetpolitikába beilleszthető a székelyföldi autonómiatörekvés, és az elkövetkező években a párbeszéd, a kölcsönös bizalom alapján el lehet odáig jutni, hogy a bukaresti parlamentben is tarthatnak hasonló ülést. A tanácskozás előtt székely népviseletbe öltözött kórussal együtt énekelték el a küldöttek a Parlament lépcsőjén előbb a magyar, majd a székely himnuszt. Ezt követően a küldöttek megújították a Szent Korona előtt tett 2003-as esküjüket.
(MTI)
Kapcsolódó: A nap képe: székely zászló az Országházon
Ajánló: Székely-magyar történelem Atillától máig (x)
Az európai integráció nem képzelhető el nemzeti integráció nélkül – mondta Kövér László házelnök a Székely Nemzeti Tanács pénteki ülése előtt tett sajtónyilatkozatában.
Kövér kiemelte: a magyar nemzeti integráció ügye európai ügy is, európai támogatást érdemel, és bizalmat minden érintett féltől, olyat, amilyet megérdemel egy közösség, amely saját el nem vitatható jogaiért mindig is korrektül, tisztességesen, békés eszközökkel és kitartóan küzdött. A házelnök felidézte, hogy az Országgyűlés tavaszi megalakulása után két jelentős törvényt fogadott el a nemzeti összetartozásról és az állampolgárság egyszerűsített megszerzéséről.
E két, a nemzeti integráció felé mutató jogszabály után a pénteki találkozóval szimbolikusan is elmondható, hogy a Parlament nem csupán az ország, hanem a nemzet háza – hangsúlyozta a kormánypárti politikus. Hozzátette: a találkozót azért éppen ezen napon tartják, mert 1918-ban ekkor kezdeményezte Bethlen István későbbi miniszterelnök a Székely Nemzeti Tanács megalakulását, s a tanács a bolsevista diktatúra bekövetkeztéig a felsőházi teremben ülésezett.
Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke azt mondta: a tanács és a székelyek életében nagy jelentőségű a pénteki nap. Az elmúlt hét évben többször fordultak az akkori magyar vezetőkhöz, támogatást kérve a székelyföldi autonómiatörekvésnek. Kiemelte: a „demokrácia útját járó” törekvés, amely alkotmányos keretek között kíván autonómiát a szülőföldnek, meghallgatható és támogatható. Ez egész Európának azt üzeni, hogy ha támogatnak ilyen törekvést, azzal a békét és a stabilitást támogatják. Ennek ellenére nem találtak meghallgatásra – mondta.
A mostani választások után nemzetpolitikai fordulat következett be, ennek a jele a pénteki ülés az Országházban. A tanács ülése – folytatta – azért is rendkívüli fontosságú, mert először fogadnak el olyan határozatokat, amelyek átívelik a földrajzi távolságot Budapest és Székelyföld között. Bízik abban – mondta Izsák –, hogy a magyar nemzetpolitikába beilleszthető a székelyföldi autonómiatörekvés, és az elkövetkező években a párbeszéd, a kölcsönös bizalom alapján el lehet odáig jutni, hogy a bukaresti parlamentben is tarthatnak hasonló ülést.
A tanácskozás előtt székely népviseletbe öltözött kórussal együtt énekelték el a küldöttek a Parlament lépcsőjén előbb a magyar, majd a székely himnuszt. Ezt követően a küldöttek megújították a Szent Korona előtt tett 2003-as esküjüket.
(MTI)
Kapcsolódó: A nap képe: székely zászló az Országházon
Ajánló: Székely-magyar történelem Atillától máig (x)
