Őfelsége miniszterelnöke Erdélybe látogatott

Excellenciás Áder János királyi kancellár úr

Budapest, Rákóczi Emlékünnepség

Szent László Király Napok Nagyvárad 2015

2014

Budavári Királyi Palota - újjáépítik a Palotaőrségi házat

A Budavári Palota rekonstrukcióját célzó Nemzeti Palota Terv részeként újjáépítik az egykori főőrségi épületet és a lépcsőt is, ezekre összesen több mint hárommilliárd forintot szán  a kormányzat. Ismert, tavaly év végén született döntés arról is, hogy az egykor ezek alatt fekvő lovardaépületet is rekonstruálják. A mellette volt lépcsőt is rekonstruálják. A Magyar Közlönyben megjelent kormányhatározat szerint visszaépítik a budai egykori királyi palota szomszédságában állt úgynevezett főőrségi épületet és a mellette volt lépcsőt is. A határozat százötvenmillió forintot rendel a Miniszterelnökség idei költségvetéséből a két beruházás előkészítésére, az előbbi megépítésére 2,05 milliárd, utóbbiéra 1,3 milliárd forintot rendelnek a tárca jövő évi büdzséjének terhére. A Budavári Palota épületegyütteséhez tartozó, ezen építmények alatt a Nap-hegy felőli teraszon állt egykori lovarda rekonstruálásáról is döntés született tavaly év végén, a tervek szerint kétmilliárd forintból valósul meg ez a beruházás. Az 1905-re befejeződött nagyszabású palotaépítkezés gyakorlatilag megduplázta a királyi székhely területét, számos kisebb, új épületet emeltek ekkorra. Ezek közé tartozott a Hunyadi udvar nyugati szélén, az Oroszlános udvarra vezető kapuzat melletti, viszonylag kis méretű palotaőrségi épület, mellette pedig a lépcsőn megközelíthető, a Nap-hegy felőli mélyebben lévő – Csikós udvar elnevezésű – teraszon állt lovarda is. A Szent György tér hiányzó nyugati térfalát hosszú ideje városépítészek, művészettörténészek hiányolják: ugyan az itt állt Teleki-palota, de megmenthető volt – csakúgy, mint maga a királyi palota –, de például a szintén sérült istálló vagy az alig károsodott lovarda és őrségi épület lebontása fölösleges volt. Utóbbi egyébként a hatvanas–hetvenes években is állt, a királyi palota átépítése idején munkásszállás volt.

magyarhirlap

A koronázási szertartás, koronaőrség

Az önálló magyar államiságot és a magyar eliten belüli erőviszonyokat egyaránt reprezentálták a koronázási szertartások. Fontos jelzés, hogy kik és milyen minőségben vehettek részt a koronázási ceremónián, milyen koronázási jelvényeket vihettek, milyen tisztségeket tölthettek be. A koronázások állandó kelléke volt a jelenleg Parlamentben őrzött Szent Korona, jogar, országalma, továbbá a kard, a koronázási palást, királyi kesztyűk, saruk és harisnyák. Minden szertartáson voltak új kellékek is, például a koronázási országzászlók, illetve az udvar- és étekfogómesteri pálcák. Egy-egy magyar koronázó országgyűlésre Európa nagy részéből jöttek diplomaták, akik sokszor alapos feljegyzésekben tudósították saját udvarukat az itt tapasztaltakról. A magyar koronáról ugyanakkor a kora újkorban már Európa-szerte tudták, hogy a kontinens egyik legrégibb uralkodói jelvénye, amely a magyarok számára különös jelentőséggel bír. 1619 és 1622 között a Szent Korona Bethlen Gábor erdélyi fejedelem birtokában volt.

Különleges fegyverrel őrizték a Szent Koronát

Vibárdnak hívják, és valójában egy bárd volt 60 centis éllel, angyalos címerrel, Isten szemével és a király monogramjával díszítve. Királyi rendelet újította meg a Szent Korona őrzését, amikor megszületett a Magyar Királyi Koronaőrség is. A testület létszámát 45 koronaőr és két tiszt jelentette, a tagokat a honvédgyalogságból toborozták. A korona fizikai őrzését mindig egy altiszt és három koronaőr látta el. Magát a relikviát a várban őrizték a század utolsó éveiben egy erre a célra épített páncélteremben.

Az elit királyi testőrségekre jellemző, nyelével együtt 223 centiméteres fegyver az alabárd egyik fajtája. Az őrség alapításakor 50 darabot készítettek belőlük, a későbbi pótlások során pedig apróbb módosításokat is végeztek rajtuk. A vibárdok 60 centis pengéjét a Szent Korona díszítette. Alá vésték a magyar középcímert, majd az alapítás dátumát. Hátoldalukon a király monogramját ugyancsak korona díszítette, alatta kapott helyet "Isten szeme", majd a címer.

Forrás: koronaorseg.hu

A koronaőrök magasított díszföveget viseltek madárszárny alakú tollforgóval, fehér kócsagtollakkal, nagy címerdísszel. A díszattila vörös volt, a nadrág zöld, a köpeny pedig fehér.

1978. január 6-án érkezett haza az Amerikai Egyesült Államokból a Szent Koronánk

A Szent Koronát 1944. novemberében védelem alá helyezték. Veszprémbe, Kőszegre, majd Velembe szállították, végül 1945 márciusában az ausztriai Mariazellbe, majd onnan Mattsee-be vitték, és – története során nem először – elásták. A koronaőrök az amerikai hadsereg fogságába kerültek. Parancsnokuk tájékoztatása alapján az amerikaik megtalálták a koronát. Júliusban a bajorországi Augsburgba, onnan frankfurti bank trezorjába került, innen az Amerikai Egyesült Államokba vitték. Itthon az 1946-os I. törvénycikk szerint Magyarország, mint királyság megszűnt, új államformája a köztársaság lett. 1951-től 1978-ig a koronát az USA Kentucky államában, Fort Knox katonai támaszponton tárolták csaknem három évtizeden át. 1977. november 4-én az USA bejelentette: visszaadják Magyarországnak a Szent Koronát. Az amerikai közvélemény felháborodott, a magyar emigráció és a republikánus ellenzék tiltakozott. Az átadás egyik legkényesebb Carter-i feltétele: Kádár ne legyen jelen a ceremónián. Az Európából Amerikába átszállított Szent Korona ládáján ez a felirat állt: „sugárzásveszélyes repülő-tárgy”. A politikai enyhülés idején, 1978. január 5-én, Jimmy Carter elnöksége alatt a magyar Szent Korona a koronázási jelvényekkel együtt ismét hazai földre kerülhetett. Január 6-án a Parlamentben Cyrus Vance amerikai külügyminiszter kis ünnepség keretében átadta ezeket a magyar nép meghívott képviselőinek. Az eseményen jelen volt a hazai kulturális élet számos ismert személyisége, pl. Illyés Gyula író, Varga Imre szobrász és Kocsis Zoltán zongoraművész. Az államvezetés részéről Lázár György a minisztertanács elnöke és helyettese, Aczél György volt ott, valamint Apró Antal, az Országgyűlés akkori elnöke, aki a korona átvételéről szóló hivatalos elismervényt aláírta. A koronát és a jelvényeket restaurálás után a Magyar Nemzeti Múzeumba vitték, két évtizeden át itt állították ki. 1999. december 21-én az Országgyűlés elfogadta a Szent Koronáról szóló 2000. évi. I. törvényt, melynek értelmében a Szent Koronát 2000. január 1-jén ünnepélyes keretek között (a jogarral és az országalmával együtt) a Parlament kupolacsarnokába szállították át. A koronázási palást a Magyar Nemzeti Múzeumban maradt.A Szent Koronát a második világháború végén csempészte ki a koronaőrség Magyarországról, hogy az ereklye ne kerülhessen az oroszok kezébe. 1945 május másodikán adták át egy amerikai ezredesnek az ausztriai Eggelsberg közelében, majd később évtizedekig az Egyesült Államokban, Fort Knoxban őrizték. 

A képen: a hazaérkezett Szent Korona a magyar Országgyűlés kupolacsarnokában.