Budapest, Rákóczi Emlékünnepség

A nemzeti király és a magyar szuverenitás igénye

Bocskai István erdélyi Fejedelem gyönyörűen megfogalmazta. Az erdélyieket intette, hogy Magyarországhoz tartozzanak, a "magyarországiakat" pedig, hogy Erdélyt magukhoz vonzzák.
"... az Isten adná, hogy a magyar korona Magyarországban magyar kézhez kelne egy koronás királyság alá, úgy az erdélyieket is intjük: segéljék tehetségek szerént és egyenlő értelemből azon korona alá, a régi mód szerént, adják magokat."

Bocskai István a hajdúk élén (wikipedia)

Bethlen Gábor fejedelem elnyerve a magyar rendek támogatását, sikerrel vette vissza területeinket. 1619 novemberében serege már Bécs alatt állt. A sikeren felbuzdulva az 1620-ban egybehívott besztercebányai országos gyűlés augusztus 25-i határozata kimondta Bethlen királlyá választását. Maga mögött tudhatta egy ország támogatását, birtokában volt a Szent Korona is.

Alig száz év múlva, a Rákóczi szabadságharc idején, az 1707-es ónodi országgyűlésen hangzott el "újra" a mondat: „az ország szabadnak és függetlennek nyilvánította magát.

Az ónodi országgyűlésen levágták Turóc vármegye követeit, mert a labanccal való békekötést támogatták (Than Mór festménye)