Királypártiak!

A Szent Korona a nemzeti szuverenitás jelképe

Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten hétfőn.

• Évszázadokon át az önkény legfőbb korlátja volt a Szent Korona
• A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része
• Orbán Viktor is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek
• Trócsányi László köszönetet mondott az USA-nak a korona megmentéséért

A Szent Korona az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át; ma az alaptörvény biztosítja az államhatalom működését, az egyéni és közösségi jogok és felelősségek egyensúlyát – fejtette ki Trócsányi László.

Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági alkotmányok között alighanem egyedülálló módon a magyar alkotmány kodifikálja a Szent Korona jelentőségét.

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”

– áll az alaptörvényben.

A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része, amelyről nem mondhatunk le – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is. A latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének is.

A miniszter azt mondta:

a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek.

Trócsányi László felszólalásában üdvözölte a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, David John Kostelancikot, akinek ezúton is megköszönte a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy az Egyesült Államok megmentette, megőrizte, majd visszaadta Szent István koronáját.

David John Kostelancik felszólalásában a Szent Korona visszaadását a magyar-amerikai együttműködés mérföldkövének nevezte. Felidézte, hogy a két ország népeit régi barátság fűzi össze. Már a 18. század végén, az amerikai függetlenségi háborúban harcoltak magyarok az amerikai oldalon. Kováts Mihály huszárezredes a lovas csapatok kiképzőjeként tüntette ki magát, majd egy csatában az életét adta az amerikaiak függetlenségéért – idézte fel. A korona visszaadása 1978-ban jó lehetőséget adott az együttműködés fejlesztésére – tette hozzá.

David John Kostelancik arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erejét az értékek és az intézmények adják, és a két nép közötti barátságot most még inkább fel kell használni ezeknek a megerősítésére.

Arthur Schneier New York-i rabbi a konferenciát köszöntő videóüzenetében elmondta: boldog, hogy közreműködhetett a Szent Korona negyven évvel ezelőtti hazahozatalában.

Szerencsés Károly történész a Szent Korona 20. századi történelméről szóló előadásában beszélt arról, hogy 1944-ben a koronaőrök a front elől Ausztriába vitték az ereklyéket, majd átadták az amerikai hadseregnek. Amikor az Egyesült Államok 1946-ban Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnöktől kérdezte, hogy visszadják-e, a kormányfő úgy reagált – feltehetően az egyre fenyegetőbb szovjet befolyás miatt -, hogy „inkább ne”.

Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent Korona és a történeti alkotmány sorsa mindenkor közös volt: amikor az egyiket tisztelték akkor a másikat is, és a mellőzés is egyszerre sújtotta mindkettőt.

A Szent Korona tan hosszú történelmi folyamat eredménye, mely máig nem zárult le

– tette hozzá a szakember.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke zárszavában azt emelte ki, hogy a Szent Korona a magyar szuverenitást, alkotmányos állami folytonosságot és az államhatalom korlátozottságát testesíti meg, fontos része önazonosságunknak.

A Szent Korona hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott tudományos konferencia fővédnöke Őfelsége Levente király királyi kancellárja, Áder János köztársasági elnök volt.

MTI

Március 15. kapcsán

A Magyar Királyi Udvar hivatalos közleménye:

Nemzetünk kiválóan felismerte függetlenségének és önállóságának szükségességét 1848-ban. Az Árpád-ház és Mátyás király uralkodása után nem volt kimondva, sem törvényben rögzítve, hogy Magyarországon csak magyar király, nemzeti király uralkodhat, így leányági királyi leszármazottakként lényegében külföldiek külföldi identitással igényelhették a magyar trónt. A külföldi királyok a magyar érdekeket csak másodsorban képviselték, első sorban olykor a Magyarság érdekeivel teljesen szembe mentek. Bocskai, Rákóczi és Kossuth szuverenitásunk helyreállítását ismerte fel, azonban magyar nemzeti király trónra lépésének szükségességét nem, holott államalapító István király szuverén Magyar Királyságot hozott létre, nemzeti uralkodást indítva. Összefoglalva tehát egyetértünk az 1848-as forradalom céljaival függetlenségünk és önrendelkezésünk kivívásának érdekében, azonban már akkor ki kellett volna mondani nemzeti magyar király trónra lépésének szükségességét!
A köztársaság szó a legtöbb európai nyelvben a latin res publica (közös dolog) kifejezésből ered, ami az ókori Rómában egyszerre jelenti a köztulajdont, a közteret és a közügyeket, ami a közös dolgok feletti közös rendelkezést jelenti. Egy közösségnek közös elnöke lehet, azonban a Nemzetnek Királya van és kell legyen. A polgárság fölötti kontrollt az arisztokrácia, a nemesség kell gyakorolja az Országgyűlés Felsőházában! Széchenyi gróf, "a legnagyobb Magyar" arisztokrata, nemes volt. Az államalapító István pedig magyar király. A királyság államformának köszönhetjük, hogy jelenleg állam vagyunk. A királyság államformát az Országgyűlés rögzítse az Alaptörvényben!

A MAGYAR NEMZETÉRT, A MAGYAR HAZÁÉRT, A SZUVERÉN MAGYAR KIRÁLYSÁGÉRT!