A Naprendszer határáról üzent haza a Voyager-1

Elért a Naprendszer határára az 1977 szeptemberében fellőtt Voyager-1 űrszonda, a Földtől legmesszebb levő, emberkéz készítette tárgy. A veterán szonda jelenleg 17,4 milliárd kilométerre van a Földtől, és óránként 61 ezerrel növeli ezt a számot. Ez a távolság olyan nagy, hogy a szonda rádiójelei 16 óra alatt érnek csak el a Földig. A legutóbbi hazaküldött adatok szerint [1] a szonda Low-Energy Charged Particle Instrument nevű műszere, ami a napszél sebességét és irányát méri, fontos változást észlelt.

A műszer évtizedek óta egyre kisebb értéket mutat (mivel a Naptól távolodva csökken a napszél ereje), most azonban a Nap irányából érkező részecskék mennyisége nullára változott, pontosabban a műszer által mérhető minimum alá csökkent, és a hátszél helyett megjelent egy oldalról érkező gyenge részecskehullám. Ez pedig azt jelenti, hogy a szonda elérte a Naprendszer határát, ahol a helioszférát egy buborékszerű jelenség zárja le. Ez további egymilliárd kilométeren át tart a becslések szerint, a Voyager-1 pár év alatt átér rajta, és kijut a csillagrendszerek közti mélyűrbe.
A Voyager-1-et 33 éve azzal az elsődleges feladattal bocsátotta útjára a NASA, hogy a Jupitert, a Szaturnuszt, az Uránuszt és a Neptunuszt vizsgálja. 1989-re végzett is ezzel a feladattal, elhaladt a Naprendszer legnagyobb bolygói mellett, és fontos mérési adatokat, fényképeket küldött haza. Azóta a Naprendszer határa felé tart, és ha elhagyja, a Tejútrendszer középpontja felé fog továbbhaladni, miközben küldi haza a mérési adatait, amíg a nukleáris elemei bírják energiával.

Japán űrszondát indított a Vénuszhoz

Japánból helyi idő szerint péntek reggel sikeresen elindítottak egy H-2A hordozórakétát, amely világűrbe juttatta azt az űrszondát, ami a tervek szerint decemberben megérkezik a Vénuszhoz - közölte a Japán Űrügynökség. A hordozóeszköz emellett négy kisebb méretű műholdat állított Föld körüli pályára. A rakétát a  Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA) Tagesima szigetén lévő központjából indították útjára. Eredetileg keddre tervezték a kilövést, de akkor a kedvezőtlenre fordult időjárási viszonyok miatt letettek erről. A remények szerint az Akatsuki (Hajnal) szonda egy új korszak hajnalát is jelzi majd, hiszen megkezdi a Vénusz légkörének meteorológiai célú rendszeres  megfigyelését. Tudományos küldetését két évre tervezik. Eközben folyamatosan 300 kilométeres keringési pályájáról méri a Föld testvérbolygójának tartott Vénusz légköri viszonyait. A Vénuszon pokoli körülmények uralkodnak: a felszíni átlaghőmérséklet 400 Celsius-fok fölötti, a légköri nyomás majd százszorosa a földi atmoszférának. A tudósok szerint a Földön is valaha ehhez hasonló légköri viszonyok lehettek, ezért a Vénusz mind tüzetesebb megismerése segíthet abban, hogy a kutatók feltárják a Föld történetének a régmúltját. A Földdel szinte azonos méretű és tömegű Vénuszt esthajnalcsillagnak is nevezik, mert bizonyos időszakokban az esti, máskor pedig a hajnali égbolton ragyog. A Földről nézve a legfényesebb csillagnak tűnik. Az Akatsuki decemberi megérkezésekor a Vénuszhoz a napfelkeltét megelőzően a hajnali égbolton lesz látható.

MTI