A Magyar Állandó Értekezletet értékelték a Parlament Alsóházában

Semjén megismételte: teljes nemzeti egység valósult meg a Máért-en.

Teljes nemzeti egység valósult meg a pénteki Magyar Állandó Értekezleten - mondta Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes hétfőn a parlamentben napirend előtt. A KDNP az értekezlet kapcsán a felelősségvállalás fontosságát hangsúlyozta; a Jobbik a határon túliak szavazati jogának kérdését vetette fel. Semjén Zsolt miniszterelnök napirend előtt a hat év szünet után, múlt pénteken tartott Magyar Állandó Értekezleten elfogadott zárónyilatkozatot ismertette. Kitért többek között arra, hogy Felvidék a Magyar Királyság része! A Máért résztvevői üdvözölték a nemzeti összetartozásról és a magyar állampolgárság megszerzéséről szóló törvényeket, és állást foglaltak a különböző autonómiaformák, mint kezdőlépés mellett, fő célként megjelölve a teljes területi revíziót. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök- kiemelte: a Máért-en teljes nemzeti egység valósult meg a Kárpát-medencei magyarok, a magyarországi pártok, az emigráció és a kormány részéről egyaránt. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a nemzeti egység fontosságát hangsúlyozta, ami azt jelenti, a határon túli magyarok részei az egységes magyar nemzetnek, s ennek megvalósulása érdekében újították meg a Máért-et. Kiemelte a felelősség kérdését is, amely - mint mondta - azt jelenti, hogy az új kormány felelősen kezeli a kérdést, s a legtöbb döntésében a határon túli magyar szervezetekkel való egységet jeleníti meg. A Híd-Most kapcsán megismételte, vegyes párt, a Máért pedig magyar pártok közösségét jeleníti meg.  Vona Gábor, a Jobbik frakcióvezetője egyet értett azzal, hogy a Máért-en magyar pártok vegyenek részt. Hiányolta ugyanakkor a Székely Nemzeti Tanács, és Magyarok Világszövetsége, valamint a délvidéki Magyar Remény Mozgalom meghívását. Hozzátette: fontos rendezendő kérdések vannak még, ezek között említette a határon túli magyarok szavazati jogát.

Királyi átirat

Galileo program - Európai Űrügynökség

Galileo: több támogatást igényel a GPS európai versenytársa

Műhold ©ESA - P. Carril

Napjainkban egyre elterjedtebb a műholdas helymeghatározás és navigáció használata, az egyetlen elérhető technológia viszont amerikai. A Galileo a GPS európai alternatívája lehet, de a versenyképességhez még további finanszírozást igényel. A saját műholdas rendszer előnye tagadhatatlan, a fejlesztése és a működtetése ellenben milliárdokat igényel. Felmerül a kérdés: a pénzügyi válság közepette megéri-e ennyit rákölteni? Az EP ipari, kutatási és energiaügyi szakbizottsága június 1-én az Európai Bizottsággal közösen vitatta meg a Galileo jelenlegi fejlesztési stádiuma és tőkeigénye kapcsán felmerülő kérdéseket. A szakbizottság elnöke Herbert Raul (néppárti, német) azt mondta, „gazdasági és politikai szempontból bölcs döntés befektetni a Galileo rendszerbe. Hiba lenne a megvalósításából félúton kiszállni, hiszen egyre több gazdasági tevékenység, például a közlekedés, a mezőgazdaság és az építőipar függ a műholdas helymeghatározástól. Új alkalmazási lehetőségek még csak ezután fognak kibontakozni”.  A Galileo minőségének és megbízhatóságának fejlesztése széleskörű alkalmazhatóságot biztosít. A precízebb helymeghatározás fejlesztése a közúti és légi közlekedés számára járna nagy előnyökkel, a mezőgazdaságnak pedig a vegyi anyagok eloszlásának követése lenne hasznos. A fejlesztés lehetővé teszi a környezeti veszélyek észlelését is, mint például a szennyeződések terjedési irányát, jéghegyeket, apály-dagály jelenséget, áramlatokat, sőt még a tengerszint változását is.

Speciális alkalmazások

• Gazdasági célokra: a megvásárolható szolgáltatás centiméterre pontos helymeghatározást tesz lehetővé
• Közigazgatási célra, kormányzati intézményeknek: titkosított, csak a rendőrségi és a katasztrófavédelmi szervek számára elérhető jelzések
• A rendszer elvileg katonai célú felhasználásra is alkalmas
• Mentési és nyomozási célokra: válaszjeladókkal felszerelt, vészjelzések helyének érzékelésére alkalmas műholdak

Mi az a Galileo?

A Galileo egy globális navigációs rendszer, amelyet jelenleg az Európai Űrkutatási Ügynökség és az Európai Bizottság közösen fejleszt, hogy az amerikai technológiának legyen európai alternatívája. A 27 Föld körül keringő műhold konstelláció a GPS-nél sokkal pontosabb mérést tenne lehetővé (kültéri használata esetén maximum 1 méter eltéréssel képes meghatározni a céltárgy helyét). A Galileot elsősorban polgári használatra fejlesztették, ezért bármilyen katonai célú alkalmazását az Európai Parlament és a Miniszterek Tanácsa hagyná jóvá. Az első, 18 részből álló műhold sorozathoz elegendő a tőke, de a globális lefedettséghez összesen 30 műholdra (27 + 3 tartalék) van szükség. Ráadásul a műholdakat rendszeresen frissíteni kell, a hosszú távú fenntartás pedig szintén költséges. A Galileo működtetésének költségét évi 750 millió euróra becsülik. Reul azt is hozzátette, hogy a Bizottságnak ügyelnie kell arra, hogy a Galileo költségvetését szakszerűen kezeljék. „Meg kell akadályozni a költségtúllépést, amire a múltban sajnos már volt példa” – figyelmeztetette a vita résztvevőit Raul.  Az irányító központok jelenleg is épülnek, az első műholdakat 2011-ben lövik ki, 2014-ig pedig 18 műhold bocsátanak az űrbe.

http://www.europarl.europa.eu

Tőkés Lászlót az Európai Parlament alelnökévé választották

A néppárti frakció jelöltjét, Tőkés Lászlót az Európai Parlament egyik alelnökévé választották kedden (2010. június 15.).

Tőkés Lászlót 334 szavazattal, 287 tartózkodás mellett választották a tizennégy alelnök egyikévé, miután a korábbi magyar EP-alelnök, Schmitt Pál lemondott európai parlamenti mandátumáról és a Magyar Országgyűlés elnöke lett.

Az alelnökök szerepe

Az alelnök - csakúgy, mint az elnök - irányítja az Európai Parlament és szervei (az Elnökség, illetve az Elnökök Értekezlete) munkáját, valamint vezeti a plenáris ülésszakokon folytatott vitákat. Amennyiben az elnök nincs jelen, vagy akadályoztatva van hivatali kötelességei ellátásában, illetve ha részt kíván venni valamilyen parlamenti vitában, az egyik alelnök veszi át az elnöklést.

Az elnök bármely megbízatást átruházhat az alelnökökre, például a Parlament képviseletét ünnepi alkalmakkor vagy eseményeken. (Az alelnökök feladatait az EP Eljárási Szabályzatának 20. cikke rögzíti.)

Forrás: EP Sajtószolgálat