Európa Magyar Elnöksége - 2011

Körvonalazódnak a magyar elnökség prioritásai

A kormány múlt heti ülésén meghatározta a magyar EU-elnökség lehetséges politikai célkitűzéseit; a gazdasági prioritások egybeesnek az unió céljaival - mondta Győri Enikő, EU-ügyekért felelős kijelölt államtitkár a Külügyminisztériumban tartott sajtóbeszélgetésen.

A kormány áttekintette a jelenlegi belga elnökség napirendjét, az ahhoz kapcsolódó kormányzati álláspontokat, és ezek alapján kijelölte a lehetséges elnökségi feladatokat - közölte az államtitkár, hozzátéve: az aktuális politikai-gazdasági helyzettől és az előző elnökség idejéről áthúzódó feladatoktól függően ez még változhat; a végeleges program várhatóan novemberben készül el. Győri Enikő hat témakört sorolt fel, közülük az egyik legfontosabbnak mondta „az EU gazdaságának talpra állítását”. E területen Magyarország és az unió céljai hasonlóak, nagy hangsúlyt fektetnek a munkahelyteremtésre. Ez is azt bizonyítja, hogy „ami szolgálja az unió érdekét, az szolgálja Magyarország érdekeit is” - fogalmazott az államtitkár. A gazdasági növekedés előmozdítása érdekében fontos a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok érvényesítése - mondta a politikus, aki a növekedést és a versenyképességet ösztönző EU 2020 stratégia végrehajtását is kiemelt feladatnak nevezte. Hozzáfűzte: ennek keretében ősszel a kormány benyújtja az Európai Bizottságnak a stratégia végrehajtásáról szóló nemzeti reformprogramot. 2011 közepére kell elkészülnie a következő uniós költségvetés tervezetének, amelynek első érdemi vitájára remélhetőleg a magyar elnökség alatt kerülhet sor - jelentette ki Győri Enikő. A 2014-től életbe lépő költségvetéssel kapcsolatban megjegyezte: fontos, hogy "a célokból induljunk ki", azaz a feladatok meghatározásának kell lennie az első lépésnek, és azokhoz kell hozzárendelni a forrásokat. További jelentős célkitűzés lehet az egyes ágazati politikák megtárgyalása, úgy mint a közlekedéspolitika, a kohéziós politika, az agrárpolitika vagy az energiapolitika; ez utóbbihoz kapcsolódik egy, az energiabiztonság megteremtéséről szóló csúcstalálkozó is február 4-én - mondta. Szintén fontos feladatkör a bővítés, valamint a külkapcsolatok kérdése. Ezek közül elsőként Horvátország uniós csatlakozását emelte ki az államtitkár: a tárgyalások lezárására előreláthatólag a magyar elnökség alatt kerül sor, bár nehéz fejezetek vannak még hátra - emlékeztetett. Az Izlanddal folytatandó csatlakozási tárgyalások lényeges része ugyancsak a magyar elnökség alatt zajlik majd. A keleti partnerségről, vagyis az Ukrajnához, Moldovához és a kaukázusi országokhoz fűződő viszony alakítását meghatározó programról szóló csúcstalálkozó is a magyar elnökség alatt, májusban esedékes. Győri Enikő a vízpolitikát, a Duna-stratégia kidolgozását is központi feladatnak nevezte; a stratégia elfogadására júniusban kerülhet sor. Ennek fontos eleme a vízminőség javítása, a Duna, mint közlekedési útvonal kihasználása, valamint a folyó menti országok közötti együttműködés erősítése. E fejlesztési projekt jelentőségét növeli, hogy az unión kívüli államok is részt vehetnek benne - jegyezte meg. Az államtitkár elmondta: a belügyi és igazságügyi együttműködés fejlesztése, a kulturális sokszínűség előtérbe helyezése szintén központi feladat, akárcsak az igazságügyi kérdésekkel, a menedékjoggal és a bevándorlással foglalkozó stockholmi program végrehajtása. Ezen prioritásokon túl a magyar elnökség a romakérdésekkel és a gyermekszegénység elleni küzdelemmel is foglalkozni akar. Magyarország Spanyolországgal és Belgiummal közösen látja el az EU elnöki teendőit: a trió mandátuma 2010-2011-re szól. Magyarország 2011. január elsejétől tölti be a posztot. A trió-elnökség rendszerének előnye, hogy gondoskodik a folyamatosságról a hat havonta cserélődő soros elnökségek között, így hosszabb, 18 hónapra szóló programot lehet kidolgozni. MTI

EU-elnökség - Tőkés László

Tőkés szerint az EU-elnökség páratlan lehetőség az együttműködésre

A magyar EU-elnökséggel a határon túli magyarok egy irányban haladhatnak az anyaországgal.

A jövő év első felében esedékes magyar EU-elnökség páratlan lehetőséget kínál arra, hogy a határon túli magyarok egy irányban haladjanak a magyar kormánnyal - jelentette ki Tőkés László, az Európai Parlament (EP) alelnöke. Az erdélyi európai parlamenti képviselővel a Krónika című erdélyi napilap szerdai száma közölt interjút, amelyben Tőkés kifejtette, hogy az egy irányban haladás lehetősége azért páratlan, mert hatalmas előrelépést fog tenni Magyarország. Tőkés szerint a mostani helyzetre konkrét Magyarságpolitikai terveket kell kidolgozni. Rámutatott: olyan magyar összefogás körvonalazódik, amely az erdélyi magyar szervezetek összefogásától a magyarországi együttműködés rendszerén át az európai uniós magyar összefogásig terjed. Rámutatott, hogy ez utóbbi alatt a tizennégy magyarországi, két felvidéki és három erdélyi néppárti képviselő összefogását érti. EP-alelnökké választása kapcsán megállapította: nagyon kedvező üzenete van annak, hogy Lengyelországból származik az európai törvényhozás elnöke, az ő alelnökké választása magyarként pedig azt mutatja, hogy az egységes Európában lassan-lassan az újonnan csatlakozott országok is a helyükre kerülnek, és tekintélyes tisztségeik által megnövekszik mozgásterük. Hangsúlyozta: ha jól végzi a munkáját, akkor ennek az iránynak lesz az egyik úttörője.

Kormányzati politika

A magyar kormányfő a kétnapos látogatás keretében találkozott Herman Van Rompuy EU-elnökkel, José Manuel Durao Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével, Jerzy Buzek európai parlamenti elnökkel, Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkárral, valamint vacsorát adott az Európai Bizottság hat néppárti tagja számára. Barrosóval tartott közös sajtótájékoztatóján vendéglátója kiemelte: az, hogy a kormányfő nagyon hamar ellátogatott Brüsszelbe, megerősíti, hogy a miniszterelnök elkötelezett az európai uniós együttműködés, a közös európai projekt mellett. A találkozón egyebek között szó esett a jövő év első felében tevékenykedő magyar soros EU-elnökségről. Barroso jelezte, hogy ennek keretében szoros együttműködésre számít a bizottság és Magyarország között. Magyarország tisztában van azzal, mit vár tőle az unió a soros elnökség idején, és eleget is fog tenni ennek az elvárásnak. Barroso arra biztatta Magyarországot, hogy vigye tovább, s ha lehet, fokozza a pénzügyi konszolidációs erőfeszítéseket, mert e konszolidáció teremti meg a gazdasági növekedéshez szükséges bizalmat. A kormányfő a maga részéről ezzel kapcsolatban kifejtette: mély átalakításra, strukturális reformokra van szükség Magyarországon. Kijelentette: Magyarországnak gyors és határozott versenyképesség-javító intézkedéseket kell hoznia. Hozzátette: napokon belül elérhetőek lesznek a magyar gazdaság állapotáról szóló információk, és amint ez meglesz, a kormány 72 órán belül akciótervvel fog előállni a rövid távú problémák kezelésére. Az országban most új korszak kezdődik, amelyben orvosolják azokat a problémákat, amelyek változtatásra késztették a választókat. Az uniós állam-, illetve kormányfők testületét, az Európai Tanácsot elnöklő Van Rompuynél azt állapították meg, hogy a stabil gazdasági-pénzügyi növekedés elindult. Egyetértettek abban, hogy a gazdaságpolitikák erősebb összehangolására, a felügyeleti rendszer javítására van szükség Európában. Hangsúlyozták az unión belüli regionális együttműködések – így a visegrádi négyek – fontosságát is.

Fajsúlyos uniós intézmények kellenek

Buzek EP-elnök és a kormányfő találkozóján egymással egyetértésben azt hangsúlyozták: ahhoz, hogy Európa erős legyen, fajsúlyos uniós intézményekre van szükség, ideértve az erős Európai Parlamentet, de az Európai Bizottság feladata a legfontosabb, mint az Európai Unió kormánya. A NATO-ban a kormányfő megerősítette: Magyarország számára kiemelkedően fontos a NATO által szavatolt biztonság, és az ország elkötelezett a szövetségbeli tagság, a közös műveletekben való részvétel mellett.

MTI nyomán