Királypártiak!

Mátyás király-emlékév 2018

A Mátyás király emlékévet a nemzetpolitikai államtitkárság hirdette meg 2018-ra Mátyás király születésének 575. és trónra lépésének 560. évfordulója alkalmából

A Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök által celebrált szentmisét követően Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár az MTI-nek elmondta: 560 évvel ezelőtt, 1458. január 12-én egyeztek meg a korabeli Magyar Királyság legjelentősebb főúri családjai, hogy nem idegen dinasztiából hívnak új királyt az ország élére, hanem a Hunyadi János fiát, Mátyást választják meg uralkodónak. Mátyás alakja a mai napig összekovácsolja a magyarságot, nevéhez számos monda, legenda és mese fűződik – hangsúlyozta a politikus. Hozzáfűzte: az emlékév fontos célkitűzése a gyermekek bevonása az ünneplésbe például tanulmányi versenyek indításával. Emellett különös hangsúlyt fektetnek programok szervezésére a Mátyás király életéhez szorosan kötődő helyszíneken, többek között szülővárosában, Kolozsváron, Budapesten és Székesfehérváron. Potápi Árpád János rámutatott: Mátyás király alakja alkalmas a magyarok mellett Közép-Európa más népeinek a megszólítására is. Mátyás történelmi nagysága abban áll, hogy felismerte, csak egyedül a magyarok nem képesek megállítani az oszmán terjeszkedést, ehhez közép-európai összefogásra van szükség. Ezt az egységet próbálta összekovácsolni úgy, hogy a vezető szerepet a magyaroknak szánta – hangsúlyozta az államtitkár. Január 20. és 24. között jótékonysági reneszánsz bált, ételkostólót és forgatagot rendeznek a Várkert Bazárban; február 23-án a Kincses Kolozsvár Egyesület szervezésében az erdélyi városban ünneplik Mátyás születésének 575. évfordulóját; március 29-én Székesfehérváron koronázási misét tartanak – emelte ki az emlékév programjairól szólva Potápi Árpád János. Hozzátette: Mátyás halálának évfordulójáról áprilisban Bécsben emlékeznek meg, májusban pedig Prágában ünneplik meg, hogy Mátyást cseh királynak is megválasztották. Szintén Mátyás király lesz a központi témája augusztusban Erdély legnagyobb kulturális rendezvényének, a Kolozsvári Magyar Napoknak is.

hirado.hu

A Szent Korona a nemzeti szuverenitás jelképe

Szent Korona a nemzeti függetlenség jelképe és a közhatalom, illetve az egyéni szabadságjogok forrása – mondta Trócsányi László igazságügyi miniszter a koronázási ereklyék hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából tartott konferencián Budapesten hétfőn.

• Évszázadokon át az önkény legfőbb korlátja volt a Szent Korona
• A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része
• Orbán Viktor is nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek
• Trócsányi László köszönetet mondott az USA-nak a korona megmentéséért

A Szent Korona az önkény legfőbb korlátja volt évszázadokon át; ma az alaptörvény biztosítja az államhatalom működését, az egyéni és közösségi jogok és felelősségek egyensúlyát – fejtette ki Trócsányi László.

Emlékeztetett arra, hogy a köztársasági alkotmányok között alighanem egyedülálló módon a magyar alkotmány kodifikálja a Szent Korona jelentőségét.

„Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét”

– áll az alaptörvényben.

A történeti alkotmány és a Szent Korona szerepe a magyar alkotmányos identitás szerves része, amelyről nem mondhatunk le – hangsúlyozta a miniszter.

Hozzátette: a magyar Szent Korona európai ereklye is. A latin és a görög korona összeillesztése szimbóluma az Európa keleti és nyugati fele közötti egység lehetőségének is.

A miniszter azt mondta:

a magyar kormány és Orbán Viktor miniszterelnök nagy jelentőséget tulajdonít annak, hogy a Szent Koronát negyven éve az amerikai küldöttség visszaadta a magyar népnek.

Trócsányi László felszólalásában üdvözölte a budapesti amerikai nagykövetség ideiglenes ügyvivőjét, David John Kostelancikot, akinek ezúton is megköszönte a magyar kormány és Magyarország nevében, hogy az Egyesült Államok megmentette, megőrizte, majd visszaadta Szent István koronáját.

David John Kostelancik felszólalásában a Szent Korona visszaadását a magyar-amerikai együttműködés mérföldkövének nevezte. Felidézte, hogy a két ország népeit régi barátság fűzi össze. Már a 18. század végén, az amerikai függetlenségi háborúban harcoltak magyarok az amerikai oldalon. Kováts Mihály huszárezredes a lovas csapatok kiképzőjeként tüntette ki magát, majd egy csatában az életét adta az amerikaiak függetlenségéért – idézte fel. A korona visszaadása 1978-ban jó lehetőséget adott az együttműködés fejlesztésére – tette hozzá.

David John Kostelancik arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar-amerikai kapcsolatok erejét az értékek és az intézmények adják, és a két nép közötti barátságot most még inkább fel kell használni ezeknek a megerősítésére.

Arthur Schneier New York-i rabbi a konferenciát köszöntő videóüzenetében elmondta: boldog, hogy közreműködhetett a Szent Korona negyven évvel ezelőtti hazahozatalában.

Szerencsés Károly történész a Szent Korona 20. századi történelméről szóló előadásában beszélt arról, hogy 1944-ben a koronaőrök a front elől Ausztriába vitték az ereklyéket, majd átadták az amerikai hadseregnek. Amikor az Egyesült Államok 1946-ban Nagy Ferenc kisgazda miniszterelnöktől kérdezte, hogy visszadják-e, a kormányfő úgy reagált – feltehetően az egyre fenyegetőbb szovjet befolyás miatt -, hogy „inkább ne”.

Horváth Attila alkotmánybíró, egyetemi tanár előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a Szent Korona és a történeti alkotmány sorsa mindenkor közös volt: amikor az egyiket tisztelték akkor a másikat is, és a mellőzés is egyszerre sújtotta mindkettőt.

A Szent Korona tan hosszú történelmi folyamat eredménye, mely máig nem zárult le

– tette hozzá a szakember.

Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke zárszavában azt emelte ki, hogy a Szent Korona a magyar szuverenitást, alkotmányos állami folytonosságot és az államhatalom korlátozottságát testesíti meg, fontos része önazonosságunknak.

A Szent Korona hazahozatalának negyvenedik évfordulója alkalmából a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen tartott tudományos konferencia fővédnöke Őfelsége Levente király királyi kancellárja, Áder János köztársasági elnök volt.

MTI

Őfelsége Levente király újévi trónbeszéde 2018-ra

Szerelmes Nemzetem!

Hatalmas és büszke nemzet sarjai vagyunk! A Hun birodalomnak 3 óceán mosta a partjait, a középkori Magyar Királyságnak pedig 3 tenger. Történelmünkhöz méltóan kell kezünkbe vennünk sorsunkat és irányítanunk a jövendőt!

A 2017-es esztendőt értékelve történtek előrelépések. Magyarország gazdasági stabilizációja folytatódott, Vizes Világbajnokságot rendeztünk először Magyarország történetében.

A magyar gazdaság teljesítménye 35000 milliárd forint, (110 milliárd euró/év), mely mindenképp előrelépést jelent, azonban növekednünk bőven van hová. Megcéloznunk egy legalább 300 milliárd euró/év teljesítményű gazdaságot kell havi 800000 forintos átlagfizetéssel. Legfontosabb feladat a magyar tulajdonú ipar növelése, erősítése hiszen Magyarország akkor lesz igazán stabil, ha az iparának legnagyobb része magyar tulajdonban van. Világszínvonalú és globálisan versenyképes cégeket, vállalatokat kell létrehoznunk. Folytatnunk kell a közművek magyar tulajdonba vételét, valamint legyenek magyar tulajdonban az EU-ban is versenyképes növekvő forgalmú élelmiszerláncaink.

Az etikus banki működés létrehozása továbbra is feladat. Az elvárás egyszerűen megfogalmazható: a banki működés minden formája az ügyfelek vagyongyarapodását kell jelentse. Mindenki kapja vissza ingatlanát akitől elvették! Hajlékot mindenkinek!

Fizetőeszközünk árfolyamának rendezése, erősítése továbbra is feladat! Az euró bevezetése jelenleg előrelépés.

Honvédelmünket tovább kell erősítenünk, fejlesztenünk és versenyképessé tennünk!

A migráció vonatkozásában komoly csatát vívunk Brüsszellel, de ezt a csatát folytatnunk kell, hiszen okos politika szükséges az okos, bölcs és megfontolt lépések megtételéhez. A brüsszeli szempont elsősorban a szolidaritás, a menekültek befogadása, azonban figyelnünk kell azt meg tudjuk-e valósítani és ha igen felelősen-e. Az ENSZ feladata a békefenntartás és a jólét biztosítása a világ minden országában, hogy senkinek se kelljen szükségből elvándorolnia szülőhelyéről.

A külpolitikában Ukrajna EU csatlakozását támogatnunk kell, azonban a nyelvtörvény módosításáért is mindent meg kell tennünk, a saját nyelven történő tanulás európai és nemzetközi jog!

Szükséges a Környezetvédelmi Minisztérium működésének helyreállítása, valamint komoly és hatékony lépések a klímavédelemben.  

A királyság államforma kodifikálása, Alaptörvényben való rögzítése az Országgyűlés által továbbra is feladat nemzeti királyság, kuruc magyar királyság formájában. Az igaz magyar történelmünkre a Hősök terén lévő szoborpark ad útmutatást. Szent István király, Szent László király, Mátyás király, Rákóczi, Kossuth Lajos és 1956 irányelvein kell továbbhaladnunk.
A Budavári Királyi Palota építkezései haladnak, a Várkert felújítása után folyik a Királyi Lovarda építése, azonban fontos a dunai oldal mielőbbi renoválása, valamint a Magyar Királyi Udvar működésének biztosítása a Palotában. A miniszterelnök úr megígérte a Budavári Királyi Palota teljes felújítását. A Vár elsődlegesen a Királyi Udvar és a nemesség, az arisztokrácia működésének a helyszíne kell legyen, míg az Országgyűlés körzete a minisztériumoké és a kormányé. Szükséges az Országgyűlés Felsőházának létrehozása a nemesség tagjaiból. Idén a Pázmány Egyetemen konferencia került megszervezésre az arisztokrácia tematikájával.

A nemzetpolitikában elértük, hogy minden Magyar ember felveheti a Magyar állampolgárságot szerte a világban. A Kárpát-medencében gazdaságilag is támogatja kormányom a Magyarságot, Kárpátalján kiemelten, gyermekétkeztetéssel. A gyermekáldással történő népességnövekedés biztosítására minden lehetőséget fel kell használnunk. Szülessen több Magyar gyermek!

A polgári kormány tevékenységét értékelve megállapítható, hogy Hazánk nagyságrendekkel jobb helyzetbe került, mind gazdasági, mind nemzetpolitikai téren. Több területen azonban sokkal etikusabb, átgondoltabb, megfontoltabb megoldásokra van szükség, versenyképességünket, gazdasági teljesítményünket éllovas szintre kell növelnünk legalább a régióban.

Cégvédelemben és a magyar tulajdonú magyar ipar létrehozásában a kormánynak szerepet kell vállalnia. Az EU-nak szerepet kell vállalnia a nemzeti légitársaságunk helyreállításában, valamint a magyar cégek védelmében, hiszen a magyar tulajdonú cégek EU cégek, tehát az uniónak meg kell védenie saját cégeit!



Reményekben, erőben, kitartásban gazdag, sikeres békés boldog új esztendőt kívánok minden Magyarnak! Külön üdvözlöm a történelmi Magyarország részein élőket, a felvidékieket, a kárpátaljaiakat, az erdélyieket, a délvidékieket Újvidéktől Zágrábig, Tengerfehérvártól Nándorfehérvárig, a muraközieket, az alpokaljaiakat. Üdvözlet a csángó-magyaroknak és a bukovinai székelyeknek! Üdvözlet a magyar kolóniáknak Európában és a tengerentúlon, valamint az összes kontinensen! Fogjon össze a Magyarság, fogjon össze a Nemzet és akkor legjobbak, legelsők, legkiválóbbak leszünk a nemzetek sorában! Üdvözlet a finnugoroknak, a turáni szkíta és hun rokon népeknek. Üdvözlet Európa és a Világ összes népeinek akik, barátsággal és testvériességgel fordulnak a Magyarsághoz!