Nemzeti Összetartozás Napja

Egyesítsük Nagy-Magyarországot!

 

 

Az I. világháború végeztével 1920. június 4-én a Versailles melletti Nagy-Trianon palotában kikényszerített békediktátum értelmében a vesztes központi hatalmak oldalán harcoló Magyar Királyság ezeréves területének mintegy kétharmadát elcsatolták. A háborúba lépést az utolsó pillanatokig ellenző magyar vezetés és a magyar nép példátlan veszteséget szenvedett el. A következmények az egész országot sokkolták, a magyarság tetszhalott állapotba került. Az akkori népszámlálási adatok alapján a Trianon előtti Magyarország több mint 18 milliós lakossága 7,6 millió főre esett vissza, és az elcsatolt területekkel együtt mintegy 3,5 millió magyar ajkú került határainkon kívülre. Az emléknap megemlékezik a nemzeti tragédiáról, de arra is lehetőséget nyújt, hogy tanúságot tegyen a magyarság összetartozása mellett, és bemutassa a határokon átívelő kulturális gyökerek, a közös nyelv és nemzeti érzés egységét.

Az Országgyűlés 2010. évi XLV. törvénye rendelkezik a Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről: „a több állam fennhatósága alá vetett magyarság minden tagja és közössége része az egységes magyar nemzetnek, amelynek államhatárok feletti összetartozása valóság, és a magyarok önazonosságának meghatározó eleme.”

KORONÁZÁSI ÜNNEPI JÁTÉKOK 2016

KORONÁZÁSI ÜNNEPI JÁTÉKOK
Székesfehérvár
2016. augusztus 13–15.

Az először 2013-ban – hagyományteremtő szándékkal – megrendezett Koronázási Ünnepi Játékok a nagyszabású, tízezrek által látott óriásbábos felvonulásokkal, a történelmi belvárost átszelő, mozgó képregényes időutazásra csábító Fény utcákkal, Szent István, Szent László, majd Könyves Kálmán életének, koronázásának felelevenítésével egy csapásra belopta magát az emberek szívébe.

A IV. Koronázási Ünnepi Játékokon II. (Vak) Béla, a fény koldusa nem csak a Fény utca falaira vetített mozgó történelmi képregényen és a színes középkori vásári forgatagban jelenik majd meg. A Koronázási szertartásjátékban – augusztus 13-án és 14-én – a Vörösmarty Színház igazgatója, Szikora János rendezésében felelevenítik a király látó életének utolsó képeit, bemutatják a világtalan országvezető küzdelmeit. Történetének fontos eseményeit idézik meg a hagyományőrzők és a tizenöt darab, közel öt méter magas királyi óriásbáb is.

Szent Korona Ballon Felvidék felett

Szent Korona Ballon repül Felvidék felett..

Budavári Királyi Palota felújítása - tervek

Beregszászon folytatódik a Feszty Árpád-emlékév

Történelmi vetélkedőt, kirándulást, íjászati rekordkísérletet és művelődéstörténeti előadást is felölelő programsorozattal folytatódik a Feszty Árpád-emlékév a kárpátaljai Beregszászon június 2. és 4. között – közölte a Feszty-körkép Alapítvány. A közlemény szerint a beregszászi program június 2-án Ozsváth Sándor művelődéstörténész Kik vagyunk mi, avagy magyarságunk eredete című előadásával veszi kezdetét a megnyitó után. Másnap, június 3-án a honfoglalás Feszty Árpádot is megihlető emblematikus helyszínéhez, a Vereckei-hágóhoz, a Volóci-völgybe, valamint a munkácsi várhoz szerveznek kirándulást. A kiránduláson egy rekordkísérletnek is tanúi lehetnek a résztvevők, ugyanis Mónus József világbajnok harci íjász megkísérli átlőni a Vereckei-hágót. Az emlékév részeként az alapítvány történelmi- és kulturális vetélkedőt szervez a 10 és 18 év közötti magyar fiatalok számára, amelynek Kolozsvár után a második fordulóját a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán rendezik meg június 4-én. A vetélkedőn a honfoglaló magyarok hét vezérére utalva hét csapat méri össze a tudását, közülük ötöt Beregszász delegál, míg két vendégcsapat érkezik Vácról és Kolozsvárról. A program részét képezi A lovasíjász című film vetítése, valamint a szereplőivel való közönségtalálkozó is – olvasható a közleményben, amely felidézi: a Feszty-körkép Alapítvány abból az alkalomból nyilvánította Feszty Árpád-emlékévvé 2016-ot, hogy a festőművész 160 éve született, és művésztársaival együtt 120 éve festette meg a magyarok kárpát-medencei honfoglalásának a monumentális festményét. A Feszty-körképként ismert műalkotás az ópusztaszeri emlékparkban tekinthető meg. Az emlékév további állomásai között szerepel Szabadka, valamint Feszty Árpád életének utolsó helyszíne, a horvátországi Lovran is. A rendezvénysorozat lezárásaként konferenciát szerveznek a szlovákiai Komáromban található Dunamenti Múzeumban, ahol képzőművészeti, művelődéstörténeti és történészi előadások fognak elhangozni – áll a Feszty-körkép Alapítvány közleményében.

MTI

Budavári Királyi Palota felújítása

Őfelsége Levente király óhaja a teljes Budavári Királyi Palota felújítása annak legszebb állapotában! Őfelsége üdvözli a magyar kormány terveit! A Budavári Királyi Palota funkciójának helyreállítása is szükséges, hiszen évszázadokon keresztül a királyi palota a Királyi Család és a Magyar Királyi Udvar rezidenciája volt és kell legyen! Fontos kihangsúlyoznunk a palota felújításánál hazánk szuverenitását és a nemzeti jelleget! A palota felújításához képest prioritást kell jelentsen a palota funkciójának helyreállítása, tehát termek és lakosztályok biztosítása költségvetéssel a Magyar Királyi Udvar működéséhez!


Nemzetünk kiválóan felismerte függetlenségének és önállóságának szükségességét 1848-ban. Az Árpád-ház és Mátyás király uralkodása után nem volt kimondva, sem törvényben rögzítve, hogy Magyarországon csak magyar király, nemzeti király uralkodhat, így leányági királyi leszármazottakként - lényegében külföldiek külföldi identitással - igényelhették a magyar trónt. A külföldi királyok a magyar érdekeket csak másodsorban képviselték, első sorban olykor a Magyarság érdekeivel teljesen szembe mentek. Bocskai, Rákóczi és Kossuth szuverenitásunk helyreállítását ismerte fel helyesen, azonban magyar nemzeti király trónra lépésének szükségességét nem, holott államalapító István király szuverén Magyar Királyságot hozott létre, nemzeti uralkodást indítva. Összefoglalva tehát egyetértünk az 1848-as forradalom céljaival függetlenségünk és önrendelkezésünk kivívásának érdekében, azonban már akkor ki kellett volna mondani nemzeti magyar király trónra lépésének szükségességét! Helyes történelmi iránymutatásunk Atilla király, az Árpád-házi királyok, Mátyás király, Bocskai István, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos és 1956 kell legyen! Igaz, hiteles, kongruens magyar királynak csak az Árpád-házi királyok (1301-ig) és Mátyás király tekinthető!

Királyi óhaj

Őfelsége Levente király óhaja gazdasági segítségnyújtás Venezuelának! Mozdítsuk előre az ország polgárosodását! Stabilizáljuk helyzetét!