Áder János Királyi Kancellár Úr részt vett a székesfehérvári Szent István Király Emlékév záróünnepségén

A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg - a királyi kancellár köszöntőjével zárult a Szent István Király Emlékév

"A leromboltat építsd fel, a felépítettet őrizd meg" címmel rendeztek ünnepi estet a Vörösmarty Színházban a Szent István Emlékév lezárása alkalmából. December 20-án Székesfehérvárra látogatott Áder János királyi kancellár is, aki államfői köszönetet mondott azoknak, akik jókedvűen örömmel töltötték meg az Emlékévet. Beszédében kiemelte, hogy a Szent István Király Emlékév Fehérvár történelmi szerepét, küldetését és jövőjét is megerősítette.      A rendezvény a fanfárok hangjaival kezdődött, majd a Teleki Blanka Gimnázium Fiú Karának fellépése után dr. Cser-Palkovics András polgármester összegezte a Szent István Király Emlékév tapasztalatait. "Az év történései sok örömet hoztak a fehérváriaknak, akik egyre büszkébben, nagyobb kedvvel vettek részt közös ünnepeinken - és ezzel együtt a város hétköznapjaiban is. És ez a legfontosabb! Hiszen az épített emlék, a szobor, a vers, az ének, a koszorúk, a kiosztott forintok, a megtett erőfeszítések nem önmagukért valók! Mindezek persze fontosak és szimbolikus jelentőségük is van, de mégis.. az igazán fontos maradandók mi magunk vagyunk! Mi, emberek, magyarok, székesfehérváriak.." - mondta ünnepi beszédében Székesfehérvár polgármestere.     "Hiszen végső soron minden igyekezetünk arra irányul, hogy gyermekeink, unokáink, dédunokáink élete szebb, jobb, könnyebb lehessen. De vajon mi az, ami igazából a legnagyobb megelégedettséget jelenti mindnyájunknak? Nos, nem az anyagi jólét - főleg nem kizárólag az anyagi jólét - az, hanem inkább az emberi kapcsolataink! A szerető család, a barátság, a jó társaság, a jó szomszédság, a helyi közösségek és igen, például a lokálpatriotizmus is." - tette hozzá. dr. Cser-Palkovics András polgármester arról is beszélt, hogy a Szent István Király Emlékév megmutatta a város közösségének erejét. "Soha nem feledhetjük el, hogy a nemzet történelmi fővárosában, Székesfehérváron élni megtiszteltetés, ugyanakkor nagy felelősség is. Ezért különösen örülök annak, hogy az Emlékév megmutatta: számosan élnek közöttünk olyanok, akik szívvel és lélekkel csatlakoznak a nemes ügyekhez, időt, energiát és akár pénzt is áldoznak az értelmet, jövőt mutató cselekedetekre." - mondta, majd a kultúra ápolásának fontosságáról beszélt.     "Mindehhez persze milliók, esetenként milliárdok is kellettek. Mert a szobrok – Csitáryé, Klebelsbergé, Zichyé - az emléktáblák, az ünnepek, a Romkert pompás előadásai, a körmenet, az egyedülálló királykiállítás, maga a megújult Fő utca és az avató ünnepség is, mind pénzbe kerültek. De ne hallgassunk a demagógokra, akik mindezek helyett a pénz úgymond „jobb helyét” keresnék! Emlékezzünk inkább Churchillre, aki, amikor a kultúrára fordított kiadások megkurtítását kérték tőle a fegyverek javára, azt válaszolta: "Jó, de akkor miért harcolunk?" - emelte ki beszédében.     Székesfehérvár polgármestere köszönetet mondott Áder János királyi kancellárnak  is, aki eljött a városba, hogy a fehérváriakkal együtt ünnepeljen. A polgármester ünnepi beszéde után Gáspár Sándor színművész szavalta el Vörösmarty Mihály Szabad föld című versét, majd Áder János királyi kancellár mondta el ünnepi gondolatait.     Áder János köszöntőjét Mindszenty József 1947-ben elmondott beszédével kezdte, mely szerint  „a mi ezeréves múltunk Szent Istvánban testesül meg legkifejezőbben. Tőle kaptuk legnagyobb és időtálló értékeinket. Büszkén őrizzük a Szent István-i hagyományokat családban … társadalomban és ezzel keltjük életre … Magyarországot.”     "Szent István király öröksége megtartó erő, ami több mint ezer éve véd meg minket attól, hogy a balsors letaszítson. Évezredes államalkotó nemzetünk a szabad Magyarország álmát megőrizve vált Európa büszke politikai nemzetévé. Ez az örökségünk többet jelent egy jól működő államszervezetnél, mert egy nemzedékről nemzedékre megtartott szép, igaz, nemes szellemi közösséget jelent." - emlékeztetett a királyi kancellár.     Szent István királyról szólva elmondta, hogy" nemcsak államalapító, hanem országépítő is volt, amit alkotott szilárdnak és maradandónak bizonyult akárcsak azok az erős és sudár növésű fák, amelyek gyökereikkel mélyen a földbe, ágaikkal pedig a magas égbe kapaszkodnak. Jelenünk is így gyökerezik a múltba és így kapaszkodik közös jövendőnkbe. Így válik érthetővé és átélhetővé az is, miképp sikerült a történelem viharaiban is megőriznünk államalapító királyunk művét. Ha nem lehetett az állami ünnepségeken, lehetett a templomokban. Ha nem lehetett körmeneti zászlókra írni, megmaradt csöndes fohászainkban. Ha nem lehetett az utcákon és a tereken, továbbadtuk az otthonainkban. Mindenhol, ahol magyarok éltek. Itt, Székesfehérváron különösképp." - tette hozzá Áder János, aki köszönetet mondott azoknak, akik jókedvűen, örömmel töltötték meg az Emlékévet. "Amikor ebben az évben Fehérvár ünnepelt, minden lélegzetvételével, minden rezdülésével,minden elvégzett munkával azt üzente, hogy az örökség mi magunk vagyunk. A város életének részévé vált az ünnep, mindenkit megszólított, mindenki szereplőjévé válhatott." - tette hozzá Áder János, aki kiemelte, hogy a Szent István Király Emlékév Fehérvár történelmi szerepét, küldetését és jövőjét is megerősítette. Szent István Király Intelmeivel zárta beszédét, kiemelve a kegyesség, irgalmasság, türelem, erő, alázatosság, mértékletesség, szerénység, becsületesség fontosságát és azt, hogy "csak a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz."     Az királyi kancellár beszédét követően az Alba Regia Szimfonikus Zenekar adott koncertet, a zenekar Kodály Zoltán Psalmus Hungaricus című művét adta elő. Az idén fennállásának 100 éves évfordulóját ünneplő Alba Regia Szimfonikus Zenekart Kneifel Imre és Horányi Ottília karnagyok, valamint dr. Cser-Palkovics András polgármester és Brájer Éva alpolgármester is köszöntötték a jubileum alkalmából.   http://www.szekesfehervar.hu

Koronázási Ünnepi Játékok - Székesfehérvár

Antall József miniszterelnök úr öröksége ma is ható erő

A kormányfő szerint az országot felébresztő Antall József öröksége ma is ható erő. A néhai miniszterelnök tiszteletére rendezett pénteki emlékülésen, az Országházban a miniszterelnök úr azt mondta: a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg. Antall Józsefnek jutott az a feladat, hogy felébressze Magyarországot - jelentette ki a kormányfő. A rendszerváltásnak a közgondolkodásban is meg kellett történnie.

Fotó: Botár Gergely

Beszédében felidézte a néhai kormányfő híres kijelentését, amely szerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, majd ezzel kapcsolatban kifejtette: "miközben itthon és a határon túl honfitársaink joggal érezhették, hogy a nemzetről való gondolkodásban végre bekövetkezett a régóta várt fordulat". Úgy állították be őt mint egy területi revíziót akaró politikust - elevenítette fel. Antall József és kormánya egy olyan szituációba került, ahol úgy tűnt, úgy kell cselekedni hogy hosszú távon az egész nemzet nyerhessen - értékelte a miniszterelnök.

Fotó: Botár Gergely

Nemcsak "az emlékezetünkben élő emberről és államférfiról beszélhetünk", hanem arról a két évtizedes korszakról is, amely az ő hivatalba lépésével kezdődött, és az új alaptörvény elfogadásáig tartott. "Ma már rendelkezésünkre áll egy olyan történeti távlat, amely tükrében jól kivehetőek az 1990-es rendszerváltoztatás legjelentősebb mozzanatai" - közölte. Összegzése szerint Magyarországon létrejött egy sokra hivatott demokrácia, amelynek értékrendszerét Antall József úgy zárta magába, és úgy tartott ki mellette évtizedeken keresztül, "ahogy egy őssejt őrzi meg az emberi szervezet számára az újrakezdés és az öngyógyítás képességét". "A gondviselésnek köszönhető, hogy ez az őssejt visszakerülhetett a magyar politikába, hogy elősegítse a magyar nép és a magyar nemzet gyógyulását" - mondta.

Fotó: Botár Gergely

Beszédét azzal zárta: "Látható, számunkra is van még remény". A Nemzeti Örökség Intézete, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Antall József Baráti Társaság által szervezett emlékülésen Antall József családja mellett részt vett Áder János királyi kancellár, Kövér László házelnök, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere, Mádl Dalma, a néhai államfő Mádl Ferenc özvegye, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kónya Imre, az első MDF-frakció vezetője, akkori és jelenlegi kormánytagok, valamint a diplomáciai testületek és az egyházak képviselői is.

(MTI/kormany.hu)

Egyesül a Nemzet!

Letette az állampolgársági esküt a félmilliomodik külhoni magyar kérelmező

Ünnepélyes keretek között letette az állampolgársági esküt az ötszázezredik külhoni magyar kérelmező, Böjte Csaba ferences szerzetes és édesanyja, Böjte Julianna csütörtökön Budapesten. Orbán Viktor miniszterelnök a Parlamentben rendezett eseményen úgy fogalmazott: hosszú idő után 2010-ben végre sikerült leverni azt a lakatot Magyarország kapujáról, amit a 20. század helyezett rá. A nemzetpolitikáért felelős kormányfőhelyettes a magyar nemzet közjogi egyesítése ünnepének nevezte ezt a napot. Levertük a lakatot és kitártuk az ajtót, hogy minden magát magyarnak valló ember be tudjon lépni rajta - hangoztatta a kormányfő, rámutatva, hogy a 20. század történelmi viharai következtében a magyarság a világ legkülönbözőbb pontjaira szóratott szét, és ma már szinte a világ minden pontján élnek magyarok. Mi azt valljuk, hogy lakóhelyüktől függetlenül mindannyian a nemzetünk tagjai - mondta Orbán Viktor. Úgy döntöttünk, hogy nem akarunk lemondani azokról a magyarokról, akik más államok határai között élnek - fogalmazott. "Továbbra is szükségünk van Bécsben születő, de magyarul gondolkodó Széchenyikre, a magyar nyelvet csodálatosan művelő, Nagyszalontáról jövő Arany Jánosokra, és szükségünk van Szabadkáról származó Kosztolányi Dezsőkre" - mondta. Hozzátette: ezért 2010-ben elindultak - mint egykor Csoma Sándor -, hogy felkutassanak és egyesítsenek minden magyart, székelyeket, a Duna és Tisza mentén élőket, a Bácskai szőlőhegyek közt dolgozókat és a még messzebbre szakadtakat, hogy megadják számukra azt a jogot, amit számos európai ország, így a szomszédos államok is biztosítanak külhonban élő honfitársaik számára.

    MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Orbán Viktor kitért arra, hogy eddig kilencven országból több mint 540 ezren nyújtották be az egyszerűsített honosítási kérelmet. Európából már csaknem félmillióan, Észak-Amerikából több mint kétezren, Dél-Amerikából közel négyszázan, Ausztráliából ötszázan, Ázsiából mintegy kétezren kérelmezték a kedvezményes honosítást. Közülük a legfiatalabb még csecsemőkorú, míg a legidősebb 104 éves - jegyezte meg. A kormányfő idézte az új alaptörvényben foglaltakat a magyarság összetartozásáról, majd hozzátette: amikor még csak álmodoztak arról, hogy ezt a gondolatot valaha is törvénybe foglalják, akkor "Csaba testvér Istentől kapott őrhelyén" már megvalósította azt. Kifejtette: Böjte Csaba és édesanyja megálmodták, létrehozták és működtetik a Dévai Szent Ferenc Alapítványt. Azt a szervezetet, amely gyermekeket karol fel, segít és nevel. Az ő nemzeti nevelő munkájuk, intézményteremtő, közösségépítő tevékenységük példaértékű az egész magyar nemzet számára, mintát ad a másokért való felelősségvállalásból - jelentette ki. Azt mondta, nem lehetnek elég hálásak, amiért 2300 gyermek ellátásán túl segítséget nyújtanak a beiskolázásban, pályaválasztásban, szakmai képzésben, munkahelyek létrehozásában és megtartásában. Nemcsak oktatnak, hanem nevelnek is, mert céljuk olyan fiatalok útra bocsátása, akik magyarként, keresztény értékrendet valló teljes emberként hasznos tagjai lehetnek a magyar közösségnek - fejtette ki Orbán Viktor. A miniszterelnök Magyarország számára megtiszteltetésnek nevezte, hogy ötszázezredik magyar állampolgárként köszönthette Böjte Csaba ferences szerzetest és ötszázezer-egyedikként édesanyját. Isten hozta önöket! - fordult hozzájuk. 

Semjén Zsolt nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes azt mondta: a magyar nemzet közjogi egyesítésének ünnepe ez a nap. Szimbolikusnak nevezte a napot, a helyszínt és azt is, hogy ki vette át az ötszázezredik állampolgárságot. Mint mondta, szimbolikus az, hogy Böjte Csaba ötszázezredikként teszi le az esküt, hiszen ő, amikor a védenceiről gondoskodik, akkor nemcsak az elkallódástól, hanem az asszimilációtól is megmenti őket. Az ő személye jelzi azt, hogy nemcsak számokról van szó, hanem a számok mögött személyes sorsokról is - fogalmazott. 

Semjén Zsolt a Parlament Kupolatermét, a Szent Korona előtti helyszínt azért tartja szimbolikusnak, mert a korona a magyar nemzet egységét szimbolizálja. Úgy értékelte, hogy az egyszerűsített honosítást biztosító törvénnyel folytatják Szent István király országépítő, a nemzetet közjogilag egyesítő munkáját. "Mi pontosan ugyanezt tesszük. Mindig is egyek voltunk nyelvünkben, kultúránkban, történelmünkben, de most a közjog által is egyesülhet a magyar nemzet, és pontosan a Szent Korona mutatja azt, hogy ez a közjogi egység az az acélabroncs, ami a történelem viharaiban is egyben tudja tartani a magyar nemzetet" - mondta. Semjén Zsolt szerint "visszacsinálhatatlan" mindez, mert a külhoni magyarok mint teljes jogú magyar állampolgársággal rendelkező polgárok a szavazatukkal ki tudják kényszeríteni a mindenkori kormánytól, hogy komolyan vegye őket.

    MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Böjte Csaba ferences rendi szerzetes azt mondta, tudatosan nem mond le román állampolgárságáról, sőt, ha rajta múlna, felvenné az ukránt, a szlovákot, a szerbet is, mert összefogva megvalósítható a Kárpát-medencében a négyszáz évvel ezelőtti, Bethlen Gábor-i aranykor, a tündérkert. Elmondta, az elmúlt húsz évben több mint ötezer gyereket fogadott be, és élete minden értéke ezekből az igenekből fakad. "Én hiszem, hogy az aranykor, a Kárpát-medence tündérkertje az igenekből fog megszületni, abból, hogy egymás mellett élünk, bízunk egymásban, hogy hisszük azt, hogy együtt, közösen minden könnyebb lesz" - fogalmazott. Az eskütételen - amelyet Rogán Antal, az V. kerület kormánypárt polgármestere vezetett le - jelen volt Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

A magyar állampolgárságot 2011. január 3-tól lehet kérelmezni az egyszerűsített honosítási eljárás segítségével, amelyet az Országgyűlés 2010. május 26-án hozott döntése tett lehetővé.

http://www.nemzetiregiszter.hu

Budavára Mátyás király korában

Milyen volt Buda vára Mátyás király korában, mint az Itálián kívüli reneszánsz fellegvára?



Ma 11-kor nyílik meg a Budai Várban, a Nemzeti Táncszínház épületében a 3D Past mozi, amelyben negyedóránként játsszák majd az alkotást. A térhatású filmet a Budapesti Műszaki Egyetem és a Szabadkai Főiskola diákjai kezdték készíteni még tavaly. A céljuk az volt, hogy bemutassák, milyen volt Mátyás vára.
A munka során számos tanulmányt, könyvet és korabeli illusztrációt felhasználtak, de persze hogy pontosan milyen is lehetett a vár, arról megoszlanak a vélemények.



Mint Varga Roland, a 3D Past csapat egyik tagja elmondta, fő támaszuk Gerevich László A budai vár feltárása (Bp. 1966) című könyve volt.



Varga Roland szerint Európában csak Máltán és Rómában találni hasonló színvonalú film alkotást.







Akit érdekel a film, az itt tudhat meg többet a készítéséről, és arról, mikor és hol lehet megnézni a teljes verziót.

http://urbanista.blog.hu

Nemzeti létünk tartóoszlopa a Szent Korona

Navracsics Tibor szerint a Szent Korona nemzeti létünk, nemzeti önazonosságunk tartóoszlopa. A miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter erről a veszprémi Szent Korona-emlékműnél szerdán tartott megemlékezésen beszélt. Az MH Légi Vezetési és Irányítási Központ légi irányító központja, az úgynevezett Szikla falán elhelyezett dombormű előtt Navracsics Tibor úgy fogalmazott: a Szent Korona-eszme is menedéket keresett Veszprémben, amely lehetővé tette több évszázadon keresztül, hogy a közép-európai nemzetek békében éljenek egymással. 

Fotó: Burger Zsolt

Navracsics Tibor érdekesnek nevezte, hogy azok a magyarok, akik "csak" emléktárgyként tekintenek a Szent Koronára és a Nemzeti Múzeumba "tették", és azok is, akik a magyar államiság, a demokrácia és a szuverenitás egyik alapvető szimbólumának tartják, minden vita ellenére is egyetértenek abban: a Szent Korona nélkül a magyar nemzet, a magyar öntudata nem lehet erős. A miniszter úgy fogalmazott: a Szent Korona nemzeti létünk, nemzeti önazonosságunk tartóoszlopa; sőt nem csak mi, magyarok mondhatjuk el ezt a Szent Koronáról, hanem a közép-kelet-európai nemzetek is, hiszen Pozsonyban, a Felvidéken számos, a Szent Koronára utaló jellel találkozhatunk.

Fotó: Burger Zsolt

Az ünnepségen Horváth Zsolt (Fidesz) országgyűlési képviselő arról beszélt, hogy vannak olyan értékek, amelyekért életünket áldoznánk, de ezek elsősorban személyes, családi vonatkozásúak; voltak és vannak azonban olyan emberek, akik a Szent Korona, a haza, a szabadság védelmében életüket áldozták, áldozzák.

Most rájuk, a koronaőrökre emlékezünk, de rajtuk keresztül mindazokra is, akik egykor, ma, talán holnap is, életüket adják ilyen értékekért - fűzte hozzá. A Keresztény Katonák Szövetsége és a Pannon Térség Fejlődéséért Közhasznú Alapítvány közös megemlékezést annak kapcsán tartották, hogy a koronaőrök Veszprémbe menekítették a Szent Koronát és egy hónapig a Sziklában őrizték; ennek emlékére 2010-ben avatták fel Lugossy László szobrászművész alkotását a Szikla falán. Az ünnepségen felsorolták a Szent Korona menekítő koronaőrök neveit is.

(MTI)

A közgondolkodás részévé kell tenni Szent István királyt

Kövér László, az Országgyűlés elnöke nyitotta meg szombaton az István, a szent király című kiállítást Székesfehérváron, a tárlaton először látható együtt Szent István három legnagyobb ereklyetartó hermája.
A házelnök nyitóbeszédében kiemelte: minden nemzedéknek meg kell ismernie, meg kell értenie, valamint újra és újra fel kell mutatnia Szent István művét. „Azt a művet, amely boldogabb időkben a nemzet életének szilárd alapja volt, nehéz időkben támasz, amelyre tekintve mindig újra lehetett kezdeni” – mondta.
Kövér László hangsúlyozta, hogy a kiállítás révén „egyre többet tudhatunk meg a szent királyról, mert a történészek végtelen türelemmel, oklevelek félmondatainak értelmezésével, új források megnyitásával hozzátesznek valamit ahhoz a nagy mozaikhoz, amelyet a történetírás megszületése óta a szakma eddig felkutatott”.
A házelnök szavai szerint napjainkban újra fel kell fedezni, és újra a közgondolkodás részévé kell tenni Szent Istvánt. Meg kell ismerni életét és mindazt, amit alkotott. Meg kell ismertetni a következő nemzedékekkel is életművét – hangoztatta. Kövér László szerint Szent Istvánnak olyan kihívásokkal kellett szembenéznie, amilyenek „a legnagyobbaknak is ritkán adatnak meg”. Döntései kivétel nélkül kiállták az idő próbáját – mondta.

A kalocsai ereklyetartó herma tükröződik az üvegvitrinben az István, a szent király című kiállítás megnyitóján

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Ritkaságok is láthatók

Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke köszöntőjében kiemelte: a kiállítással olyan uralkodó előtt róják le kegyeletüket, akinek neve és cselekedetei összefonódtak a város történelmével. Emlékeztetett rá, hogy az István, a szent király című tárlat a 2007-ben rendezett, jubileumi Szent Imre-kiállítás folytatása, és a 2012 novemberében rendezett Szent István kultusztörténeti konferenciára épül. A püspök hangsúlyozta, hogy Szent István ezeréves tiszteletének kevéssé kutatott évszázadaira helyezték a hangsúlyt, ezért a látványos darabok mellett ritkaságok is láthatók.
A kiállítást Csorba László, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója mutatta be. Szavai szerint muzeológiai szempontból világszínvonalú a tárlat. A kiállítóteret úgy komponálták meg, hogy abban érvényesüljön a tudományos tudás és a hitbéli tartalom.
A december 11-ig látogatható kiállításon lehetőség nyílt több, külföldön őrzött ereklye bemutatására. A kiállításon a történelemben először látható együtt Szent István zágrábi, kalocsai és székesfehérvári ereklyetartó mellszobra. A különleges műtárgyegyüttesnek további jelentőséget ad, hogy a mellszobor alakú ötvösremekek a világon ismert legnagyobb ereklyetartók közé tartoznak.

Ereklyetartó

A zágrábi ereklyetartó ezüst, aranyazott réz és drágakő felhasználásával készült. A mellszobrot 1635-ben Francesco Barberini bíboros, VIII. Orbán pápa unokaöccse ajándékozta a zágrábi székesegyháznak.
Szent István fejereklyetartója a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeum tulajdonában van. Mária Terézia 1769-ben Raguzából (Dubrovnikból) visszaszerezte Szent István koponyaereklyéjének egy darabját. 1775-ben a királynő a pozsonyi káptalanra bízta, ahonnét utasítására Bécsből 1778-ban Székesfehérvárra került új, büszt alakú ereklyetartóban. Készítője Ignaz Sebastian Würth (1746–1834) bécsi ötvösművész volt.

A zágrábi ereklyetartó az István, a szent király című kiállítás megnyitóján

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

Herma

A Kalocsán őrzött herma Bachruch Károly morva származású ötvös munkája. A Szent István-mellszobor készítését 1893 szeptemberében kezdte, és 1896 áprilisában fejezte be. A szobor talapzata már Császka György kalocsai érsek (1891–1904) elképzelései alapján készült, aki 1898–1899 között két részletben, 20 ezer forintért megvásárolta a kalocsai főszékesegyház számára.
A három ereklyetartó herma mellett további különlegességek is megtekinthetők. Több mint 800 év után ismét visszatért Székesfehérvárra a bécsi Stephansdom Szent István-ereklyéje, 600 év után pedig újra Magyarországra érkezett államalapító királyunk állkapocsereklyéje, amely minden valószínűség szerint Nagy Lajos király ajándékaként került Raguzába, ahol a székesegyház kincstárában a mai napig nagy tisztelettel és megbecsüléssel őrzik.

A tárlat

A Szent István halálának 975. évfordulója alkalmából szervezett tárlaton további 250 értékes műtárgy és egyedi installáció segítségével mutatják be az első magyar király tiszteletének gazdagságát. A kiállítási tárgyak az ország számos múzeumából érkeztek az egykori székesfővárosba, láthatók az államalapító sírja körüli márványpadló darabjai, faragott kőtöredékek a király sírja környékéről. Könyvek, festmények, szobrok, ötvöstárgyak és reklámplakátok is szerepelnek a tárlaton.
A 600 négyzetméteres kiállítótérben a kiállítás szervezői megpróbáltak teljes képet nyújtani az államalapító király legendájáról, keresztelésének történetéről, a korona felajánlásának és István szentté avatásának körülményeiről is. A tárlatra magyar és horvát szerzők közreműködésével katalógus készült, amelyben tanulmányok és leírások olvashatók a kiállított tárgyakról.

Szent István ereklyetartó mellszobrok

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI

http://mno.hu