Budavári Királyi Palota

Kezdődik a Budavári Királyi Palota felújítása

Megalakult a Budai Vár felújításával foglalkozó bizottság

Orbán Viktor miniszterelnök nyitóbeszédével kezdte meg munkáját pénteken a Budai Vár átfogó rekonstrukciójával foglalkozó Nemzeti Hauszmann Bizottság. A testület első, az Országházban tartott üléséréről L. Simon László, a Miniszterelnökség államtitkára, a várfelújítás központi kormányzati felelőse tájékoztatta az újságírókat pénteken. Hangsúlyozta, a kormányfő "elvi, szellemi kereteket" határozott meg, miért fontos jelentős forrásokat fordítani a következő évtizedekben a "magyar nemzet egyik legerősebb szimbolikus erővel bíró épített nemzeti örökségére". A bizottság ülésén olyan építészek, művészettörténészek, történészek, jogászok és közgazdászok vettek részt, akik korábban intenzíven foglalkoztak a várnegyeddel - mondta L. Simon László, hozzátéve: a testület tagja még Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Rogán Antal, a kerület fideszes országgyűlési képviselője és Nagy Gábor Tamás, az I. kerület polgármestere is. L. Simon László a bizottság elején hosszú előadásában számolt be a várnegyed jelenlegi állapotáról, valamint a palota lehetséges felújítási irányairól, a lehetséges felújítások konkrét összegét is említve. A testület külön kitért például arra, hogy a Szent István-terem külső szerkezeti felújítások nélkül is felújítható, emellett az Országos Széchényi Könyvtár lehetséges új helyszínei is szóba kerültek. Utóbbival kapcsolatban a felszólalok egy új, metrókapcsolattal rendelkező épület megépítését javasolták - fejtette ki L. Simon László, aki szerint a miniszterelnök is egy a XXI. századi igényekhez igazodó könyvtár megépítését javasolta.

Fotó: Botár Gergely

Az államtitkár szerint az első ülésen ezt követően kétórás szakmai vita alakult ki, a felszólalók pedig többségében egyértelműen kulturális feladatokat szántak a budai Várnak. Kérdésre válaszolva L. Simon László ugyanakkor megjegyezte, hogy a vártól kormányzati, állami reprezentációs feladatok sem lehetnek idegenek, hiszen az mindig is töltött be ilyen funkciókat. Beszámolója alapján a miniszterelnök ebben a kérdésben úgy fogalmazott, háromszáz év folyamatos fejlődését, "nyilvánvalóan nem teheti zárójelbe hatvan, vagy hetven év". Elmondása alapján szóba került a Várkert Bazár előtti út részleges lezárása is, amelynek révén az Orvostörténeti Múzeum és a bazár vége között korzót alakítanának ki, a Lánchíd utca további részét pedig zsákutcává alakítanák a Clark Ádám tér felé. Korábban Vitézy Dávid, a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) vezetője is támogatta ezt a javaslatot - fűzte hozzá L. Simon László. További kérdésekre válaszolva az államtitkár kifejtette, a bizottság első ülésén egyelőre az sem dőlt el, hogy a rekonstukció egy, vagy két évtizedig tartson-e. A jövő évi költségvetésben 1,5 milliárd forint áll rendelkezésre a Nemzeti Hauszmann Terv elindítására, a bizottság pedig a tervek szerint január elején folytatja munkáját, amikor is várhatóan már a felújítás ütemtervéről, valamint költségvetési keretéről is tárgyal majd - mondta L. Simon László, aki kérdésre válaszolva nem tartotta irreálisnak a vár teljes felújításának 200 milliárd forintra becsült költségét, de a pontos összeg szerinte csak a felújítás mértékének meghatározása után állapítható meg.

Fotó: Botár Gergely

Kitért arra is, hogy 2015-ben elsőként az Egyesült Államok által visszaadott Táncsics-börtön udvarán végeznek régészeti feltárásokat mintegy 800 millió forintból. A kormány abban reménykedik, hogy a területen jelentős régészeti értékek kerülnek felszínre, hiszen ott a II. világháború óta semmilyen feltárást nem végeztek - fűzte hozzá. L. Simon László ugyancsak kérdésre válaszolva azt mondta, a realitások alapján a következő tíz évben a Köztársasági Elnöki Hivatal nem költözik a palotaépületbe, erről pedig nem is volt szó a bizottság ülésén. A kabinet képviselője beszámolt arról is, hogy Eltér István, a Magyar Építész Kamara alelnöke hozzászólásában azt kérte, ahol lehet, építészeti területen legyenek pályázatok. A kormány erre válaszul egyértelművé tette, hogy a speciális feladatoktól eltekintve, új épületek vagy rekonstrukció esetén nyilvános pályázatot írnak ki - mondta L. Simon László, majd megjegyezte: a régi épületek visszaépítését csak ott javasolják, ahol ahhoz kellő dokumentáció áll rendelkezésre. A Hauszmann Bizottság felállításáról a kormány idén nyáron döntött, a testület előkészületei munkáira 200 millió forintot biztosított a kabinet.

Óriási kitörési lehetőség az örökségvédelemnek

2014. november 23. 20:32

Fontos kitörési lehetőséget jelent, hogy a kormány elfogadta a Nemzeti Kastélyprogramot, létrejött a Nemzeti Hauszmann Terv Bizottság, ezzel elindulhat a budai Vár rekonstrukciója, emellett új örökségvédelmi jogszabály is készül – mondta L. Simon László, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára.

L. Simon László emlékeztetett arra, hogy az államtitkárság saját háttérintézményével, a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központtal együtt dolgozta ki a kastélyprogramot, amely két „lábon” áll: egyrészt meg akarja menteni, másrészt tartalommal megtöltve megújítani az állam tulajdonában álló legértékesebb vidéki ingatlanokat, amelyek rekonstrukciójára az elmúlt 25 évben nem vagy alig jutott forrás.

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd

 

„A program azokat a kastélyokat veszi számba, amelyeket a 2014–2020-as uniós költségvetési időszakban, de különösen a jelen kormányzati ciklusban fel akarunk újítani vagy a felújításukat meg akarjuk kezdeni” – közölte az örökségvédelem felügyeletét is ellátó államtitkár, hozzátéve: a csütörtökön kihirdetett kormányhatározat szerint a kastélyprogramban nemcsak a Forster Központ, hanem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. kezelésében lévő ingatlanok is szerepelnek.  L. Simon László hangsúlyozta, hogy turisztikai célú fejlesztésben gondolkodnak, hiszen ezeknek a létesítményeknek a felújítás után hozzá kell járulniuk a saját fenntartásukhoz olyan funkciókkal, amelyek az épített örökség szépségén túl odacsalogatják a látogatókat. A hasznosításnál az államtitkár szerint több irány lehetséges: a magukban is életképes intézmények esetében lehet beszélni az önálló működésről, ahogyan működik például a fertődi, keszthelyi vagy gödöllői kastély, de több kastély közös működtetését is el lehet képzelni, például Fejér megyében akár egy több ingatlanból álló portfólió is létrejöhet, önálló turisztikai branddel.   Első körben a program révén 15 műemlékegyüttes – többek között az edelényi, a füzérradványi, a dégi, a tatai, a péceli és a ráckevei kastély – újul meg, de további húsz ingatlan fejlesztése is szerepel a tervek között. Az államtitkár beszámolója szerint a Nemzetgazdasági Minisztérium kezelésében álló uniós operatív programoknál a turisztikai területen belül 40 milliárd forintos forrás fog rendelkezésre állni a kastélyprogramra, ami remek együttműködést garantál a két terület között, hiszen a felújított műemlékek komoly attrakciót jelenthetnek a turisták számára, így növelve a turisztikai bevételeket és a vendégéjszakákat. A kormány által elfogadott kastélyprogramban megnevezett épületekre ebből 30,24 milliárdot terveznek felhasználni, 10 milliárd forint hazai forrás mellett. L. Simon László az örökségvédelmi törvény hétfőn benyújtott módosításáról azt mondta, hogy az a régészet teljes revíziójával és a műemlékvédelem újragondolásával jár.   A védetté nyilvánítás kétlépcsőssé válna a jövőben: megjelenne a nyilvántartott műemléki érték kategória, amely a tulajdonosra és a fenntartóra a mainál kevesebb kötelezettséget róna. A védetté nyilvánított műemléki értékek védelme ezzel szemben szigorúbb feltételeket jelentene, de egyúttal a tulajdonos vagy a fenntartó számára komoly és kiszámítható ellentételezéssel – például a későbbiekben bevezetendő adó- vagy más kedvezményekkel – is járna az állam részéről. Az ösztönzési rendszert tavasszal dolgozzák ki. A műemlékké nyilvánítás tehát nemcsak kötelezettséget róna a tulajdonosokra, hanem az állam nagyobb feladatot is vállalna a jövőben, kedvezményekkel segítve őket. A mostaninál sokkal rugalmasabb örökségvédelemben gondolkodnak – tette hozzá. A nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti feladatok koordinálása a Forster Központ révén „egyablakossá válik”, a törvényjavaslat ugyanakkor a feltárásoknál korlátozott versenyhelyzetet is teremt. A törvénymódosítás megerősíti a területiség elvét a feltárásoknál és a leletanyag elhelyezésénél is, továbbá új elemként bevezetné a hatósági árat. L. Simon László felidézte: a szakmai egyeztetéseken felvetődött – és ez a jövő év feladata lesz –, hogy megvizsgálják, létre lehet-e hozni a magánberuházások esetében egy olyan régészeti alapot, amely a későbbiekben az állami régészeti feltárásokat szolgálja. A nagy jelentőségű lelőhelyek feltárására ne csak akkor legyen lehetősége az államnak, ha ott beruházás zajlik. Ezeknek az ásatásoknak a költségeit csak egy régészeti alapból lehet fedezni, ezt pedig úgy lehet feltölteni, ha bizonyos beruházás-típusoknál a régészeti alapba való befizetési kötelezettség keletkezik – szólt a koncepcióról.

A budai Vár megújítását célzó Nemzeti Hauszmann Tervre kitérve az államtitkár emlékeztetett: „a Várkert Bazár felújításával a projekt tulajdonképpen már el is kezdődött, a szemléletmódunk már ott kifejeződik. Ennek a lényege, hogy ne hagyjuk veszni az értékeinket, de lássuk el őket jövőbe mutató funkcióval. Ha tetszik, így gondolkodunk az országról is: a hagyományokra támaszkodva a jövőbe tekintünk” – fogalmazott. A budai Vár rekonstrukciója során is ezt az elvet követik: amit lehet, helyre fognak állítani. „Megvan sok berendezés, faragott kő, tervrajzok, fotók, de így is akadnak olyan terei a Várnak, amelyeket a megfelelő dokumentáció hiányában nem lehet hitelesen visszaállítani. Van olyan vélemény, amely szerint a Kádár-kori felújítás mára önértékké vált, de nem szabad elfelejteni, hogy az épületegyüttesnek van egy sok száz éves története, amelynek a 60-as években végzett beavatkozás a megerőszakolása volt. Nyilván csak provokációnak lehet tekinteni, hogy az egykori királyi központba, és nem egy műemléki gyárcsarnokba helyezték el a kommunista diktatúra idején a munkásmozgalmi múzeumot” – emelte ki.  A jövőben a Miniszterelnökségnek otthont adó Karmelita kolostor felújítása már megindult, 2015-ben elkezdődik az Egyesült Államoktól hetven év után visszakapott Táncsics börtön udvarán álló Erdélyi-bástya régészeti feltárása, és a tervek szerint a palota rekonstrukciójánál nemcsak a tervpályázatokat írják ki bizonyos elemekre, hanem a munka is megkezdődne ott, ahol ez lehetséges. A kormány fontolóra vette például, hogy a nyugati oldalon épülő, 300 férőhelyes mélygarázs fölé eredeti formájában visszaépíttesse a lovarda egykor ott állt, Hauszmann által tervezett épületét, hiszen a Várba élő turisztikai funkciók is kellenek – árulta el az államtitkár.

(MTI)

  

A Magyar Királyi Udvar politikai közleménye

A Magyar Királyi Udvar szeretettel üdvözli!

Aktualitások:

Devizahitelek

A devizahitelek vonatkozásában a magyar kormánynak felelőssége van a forint árfolyamának alakulásában! Elismerjük, hogy a polgári kormány sokat tett a magyar gazdaság stabilizálásáért, melyet sikeresen el is ért. Tudomásunk szerint Tállai András úr a Kúria döntésére hivatkozik, mely szerint az árfolyamváltozás teherviselője a lakosság. Álláspontunk szerint a lakosságra nem terhelhető az árfolyamváltozás, más, jobb megoldást kell keresni! Ha jobb kormányzati intézkedések születnek, a forint erősödött volna. Már az első kormányzati ciklusban a királyi parancs 230 forint/euró elérését tűzte ki, melyet folyamatosan figyelmen kívül hagyott a kormány. A devizahiteles kérdés megoldása nem a Kúria feladata. Elcsodálkozunk, hogy a jogalkotó (Országgyűlés, Kormány) a jogalkalmazótól (Kúria) várja a megoldást, ahelyett, hogy maga intézkedne. Ezután a jogalkotó (Kormány) a jogalkalmazó (Kúria) alacsonyabb minőségi szintű döntésére hivatkozik. Az emberek legnagyobb terhe az árfolyamváltozásból adódott. Ha a kormány a királyi parancs szerint tudatosan forint erősítő árfolyampolitikát alkalmaz a teljes devizaprobléma elkerülhető lett volna. A devizahitel önmagában egy alacsony kamatozású hitelforma, ha a forint árfolyama stabil, vagy erősödik. A miniszterelnök úr egyértelműen nyilatkozott, mely szerint a kormány az emberek mellet kíván állni. Szükségesnek tarjuk a Kúria döntésének politikai felülvizsgálatát az emberek védelme érdekében. Olyan megoldás szükséges, mely a legnagyobb terhet nem a lakosságra kívánja hárítani, valamint a kormány is felelősséget vállal a rendezésre. Az etikus banki működés az ügyfelek (magánszemélyek és cégek egyaránt) vagyongyarapodását kell jelentse! A királyi parancs 2008 óta érvényben van, mely szerint a Nemzetérdek a forint árfolyamának erősítése első lépésben 230 forint/euróra! Megegyezés orientált politika szükséges, ahol a bank tisztességes egyességet köt az ügyfelekkel, lehetőleg nyer-nyer szituációt létrehozva hosszú türelmi időkkel.

Cégvédelem

A gazdasági és a megelőző politikai környezet indokolja és szükségessé teszi a magyar tulajdonú cégek kormányzati védelmét. A magyar cégek jelentős része az önkormányzatokhoz hasonló helyzetben van. Az önkormányzatok hiteleit a kormány teljes egészében visszafizette. Gazdasági szempontból a cégek jelentik a termelőerőt, a profit, tőke termelő kategóriát, tehát azok védelme, konszolidálása elsődleges prioritás kell legyen! Magyar ipart magyar tulajdonú cégekre kell alapozni! A bankokat és a posztkommunista kormányokat felelősség terheli a cégek eladósítása és adósságspirálba juttatása miatt. A jelen kormány feladata a cégek stabilizálása és konszolidálása! A követeléskezelési, végrehajtási és felszámolási eljárásokat teljes mértékben át kell gondolni a cégvédelem érdekében! A felszámolási eljárásokat fel kell függeszteni, moratórium alá kell helyezni! Felszámoló cégek helyett stabilizáló és segítségnyújtó közgazdász cégekre, kormányzati intézményekre van szükség, melyek a cégek állapotának javulásában és fizetőképességük helyreállításában érdekeltek. A családi vállalkozások, mikrovállalkozások kiemelt kormányzati védelmet kell kapjanak! Minimálisan ebben a kategóriában a hiteleik visszafizetése is indokolt az önkormányzatokéhoz hasonló eljárásban! A NAV vizsgálja a cégek gazdasági helyzetét és fizetőképességét az adók kivetésénél! Az eladósodott családi és mikrovállalkozások átmeneti adómentessége is indokolt a cégek stabilizációjáig. A bankok elszámoltatása a magyar tulajdonú cégek irányába is történjen meg!

Gazdaság és környezet

A kormány teljesítményét dicséret illeti a gazdaság stabilitás és a gazdasági növekedés terén! Szem előtt kell tartanunk a nyugat-európai gazdasági szint (GDP 300-3000 Mrd euró/év) és életszínvonal (2500 euró/hó átlagfizetés) elérésének szükségességét! Matolcsy úr szándékát helyeseljük, mely szerint a magyar GDP-t (100-150 Mrd euró/év) meg tudjuk duplázni. A klímavédelem fontosságára Áder úr felhívta a figyelmet. Szükséges a Környezetvédelmi Minisztérium működésének helyreállítása! A gazdaság maximálisan környezetbarát módon növekedjen, a környezeti állapot javulásával! A Magyar Ipart elsődlegesen magyar tulajdonú cégekből kell felépíteni!

Királyság államforma

Őfelsége I. Levente Apostoli Magyar Király a királyság államforma Alaptörvényben való rögzítése érdekében hozatta és hozatja létre az alkotmányozóképes 2/3-os polgári többséget az Országgyűlésben, mely Nemzetérdek! Alkotmányozás történt, mely szerint a Szent Korona involválva lett az Alaptörvényben. A miniszterelnök úr ígéretet tett a Budavári Királyi Palota teljes felújítására. Többre van szükség! Az Országgyűlés rögzítse az Alaptörvényben a királyság államformát! A Budavári Királyi Palotát mihamarabb át kell adni a Magyar Királyi Udvar részére, első lépésben termeket kell biztosítani a Királyi Udvar működéséhez! Az Országgyűlés szavazza meg a Magyar Királyi Udvar költségvetését és Őfelsége a Király javadalmazását (3-3 milliárd forint/évben)! A Jegybank bocsásson ki egy egymilliárd forintos bankjegyet a Királyi Udvar jelen költségeinek sürgősségi finanszírozására! 

Jelen levelünkre választ és szíves visszajelzést várunk a kormányzat részéről!

Intelligencia, erkölcs, szeretet!

A MAGYAR NEMZETÉRT, A MAGYAR HAZÁÉRT, A SZUVERÉN MAGYAR KIRÁLYSÁGÉRT!

PAX!